Putyin 2027-ben kirobbanthatja a harmadik világháborút?

Sir Richard Shirreff, a NATO egykori főparancsnok-helyettese új véleménycikkében arra a következtetésre jutott, hogy akár már két év múlva kitörhet a harmadik világháború, amit Vlagyimir Putyin expanziós céloktól fűtött Oroszországa fog kezdeményezni.

Shirreff a Daily Mail hasábjain megjelent cikkében arra figyelmeztet, hogy egy esetleges ukrajnai tűzszünet korántsem jelentené, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa fejet hajtana az ukrán, illetve nyugati követelések előtt. A NATO korábbi tábornoka úgy véli, bármilyen megállapodást is eredményezzenek a béketárgyalások, azt a háborús agresszor nem fogja magára nézve kötelező érvényűnek tekinteni. Shireff emlékeztet rá, hogy az 1938. szeptember 29-én megkötött müncheni egyezmény – mely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett – nem hozta el a nyugati nagyhatalmak által hőn áhított békét Európában, sőt épp ellenkezőleg: a megállapodással Adolf Hitler csupán némi időt nyert, hogy felkészülhessen a második világháborúra. A korábbi főparancsnok-helyettes szerint Putyin számára is hasonló célt szolgálna egy nyugati közreműködéssel szentesített béke.

„Azt hiszem, két év múlva kitör egy újabb háború, ha csak nem teszünk meg mindent Oroszország elrettentése érdekében” – írja Shirreff.

Európa – az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével – nemrég létrehozta „az elszántak koalícióját”, mely ígéretet tett arra, hogy a tűzszünet betartását felügyelő békefenntartó egységeket küld Ukrajnába. Donald Trump amerikai elnök viszont már korábban kifejezésre juttatta, hogy nem tervez hasonló lépést –  Ukrajna tehát nem számíthat biztonsági garanciákra Washington részéről, a nyugati nagyhatalom ehelyett a kelet-európai ország ásványkincseinek és (esetlegesen) nukleáris erőműveinek kiaknázására törekszik.

Shirreff szerint Trumpról már kiderült, hogy megbízhatatlan szövetségese az európaiaknak. A NATO egykori tábornoka véleménycikkében egyenesen odáig ment, hogy Vlagyimir Putyin hasznos idiótájának nevezte az amerikai elnököt, aki – szándékosan vagy akaratlanul, de – egyértelműen orosz érdekeket szolgál. A szakértő hozzátette: bizonyítékok támasztják alá, hogy Trump az 1980-as években szoros kapcsolatot ápolt az akkori szovjet rezsimmel, sőt amikor üzleti birodalma később megrendült, orosz kölcsönök segítségével állt újra talpra.

Európa tehát nemigen számíthat arra, hogy Amerika tevékenyen részt vesz majd az ukrajnai békefolyamatban. Annak is kicsi a valószínűsége, hogy – bárhol is húzzák meg a határt a szabad Ukrajna és az annektált területek között – Putyin egy konszenzusosnak tűnő béke esetén sokáig elviselné, hogy NATO-csapatok állomásoznak „Oroszország küszöbén”. Ez persze nem jelenti azt, hogy az oroszok azonnal nyílt támadást indítanának nyugati ellenfeleik ellen.

Putyin először kibertámadásokkal és különböző provokatív akciókkal próbálja majd kipuhatolni, hol húzódik az a határ, ameddig biztosan elmerészkedhet. Shireff rámutat: Oroszország az elmúlt évtizedben összeesküvés-elméletek terjesztésével, különböző dezinformációs hadjáratokkal, uszító retorikával próbálta destabilizálni az európai demokráciákat, valamint polarizálni a nyugati társadalmakat. A korábbi NATO-tábornok hozzáteszi: Oroszország mára hű szövetségesre lelt Magyarország, illetve Szloviákia jobboldali kormányaiban, ez pedig megkönnyíti, hogy valóban kiterjessze a befolyását Európára.

Putyin álma – teszi hozzá a hajdani főparancsnok-helyettes -, hogy Bulgáriától Lengyelországig újraegyesítse a keleti blokkot, egy, a korábbiaknál is erősebb orosz birodalom égisze alatt. És ha az egyes európai országokat képes lesz katonai eszközök nélkül, pusztán az imént felsorolt módszerekkel meggyengíteni, az már önmagában is komoly lépéselőnyt jelenthet a számára.

Shireff ugyanakkor úgy véli, a Nyugattal való nyílt fegyveres konfrontáció sem kerülhető el. Az általa felvázolt forgatókönyv szerint először brutális támadást fognak végrehajtani orosz katonák ellen Donyeck térségében, s az incidensért Moszkva az ukrán különleges erőket okolja majd. Oroszország – saját állampolgárai biztonságára hivatkozva – létrehoz egy 60 kilométer szélességű ütközőzónát az ukrajnai határon, hogy aztán csapatokat küldjön a szomszédos országba.

Kijev a NATO-tól kér majd támogatást, Trump viszont nem emel kifogást az orosz pufferzóna ellen, sőt az ENSZ rendkívüli ülésén Oroszország és az Egyesült Államok együtt dönthet a geopolitikai térkép átrajzolásáról. Putyin ezután katonákat küldhet Észtországba és Lettországba, majd a britek és az oroszok hadereje közvetlenül is összecsaphat. A nyugat-európai ország kénytelen lesz visszavonulót fújni, hogy aztán hivatalosan is deklarálja: hadban áll Oroszországgal.

Putyin ezután már Nyugat-Európát veheti tűz alá, míg ellenfelei orosz célpontok ellen hajthatnak végre támadásokat. Ezzel párhuzamosan eszkalálódni fognak a Putyin rezsimje elleni tüntetések, az orosz államfő hatalma vészesen meginoghat, sőt az összeomlás határára sodródhat.

2027 márciusában az új háború nukleáris dimenziót ölthet, ami egy újabb világégés veszélyét rejti magában – teszi hozzá Shireff. A NATO korábbi főparancsnok-helyettese rámutatott: lehet, hogy az általa felvázolt szcenárió (egyelőre) merő fikció, ám egyvalami biztos: Európának most kell magához ragadnia a kezdeményezést, s el kell rettentenie Oroszországot, mielőtt túl késő volna.