Moszkvát is célba veheti az ukránok új csodafegyvere

Ukrajna a múlt héten tesztelte azt a nagy hatótávolságú Neptun cirkálórakétát, mely a közelmúltban egy orosz olajfinomítóra is csapást mért, de a hírek szerint akár Moszkvát is elérheti.

Mostanra kijelenthetjük: megbukott Donald Trump amerikai elnök azon kísérlete, hogy rávegye az Ukrajnával hadban álló Oroszországot a 30 napos tűzszünetre. Részsikerként ugyanakkor mégiscsak elkönyvelhető, hogy az orosz fél beleegyezett az ukrán energiahálózatot célzó támadások leállításába – írja a Politico. Mindenesetre úgy tűnik, a harcok a közeljövőben sem fognak csillapodni, hiszen Ukrajna a múlt héten tesztelte azt a nagy hatótávolságú Neptun cirkálórakétát, mely a közelmúltban egy orosz olajfinomítóra is csapást mért, de a hírek szerint Moszvkát is elérheti.

A megtámadott olajfinomító a krasznodari Tuapszéban borult lángba, hozzávetőleg ezer kilométerre az ukrán területektől. A Politico cikke szerint három napig tartott, míg végül sikerült eloltani a robbanás okozta tüzet.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke közleményében úgy fogalmazott: „Elégedettek vagyunk a nagy hatótávolságú Neptun eddigi eredményeivel.”

A támadás csak növeli az orosz olajiparra leselkedő veszélyt, ami pedig – nagy export-képességének köszönhetően – a helyi gazdaság egyik alappillére. Ukrajna egyébként már hosszú hónapok óta hajt végre dróntámadásokat az orosz finomítók és szivattyútelepek ellen, s a hírek szerint az ellenséges ország finomító kapacitásának 10 százalékát tette működésképtelenné.

„Putyin lényegében elismerte Trumpnak, hogy a csapásaink mennyire megsebezték az orosz energiaszektort” – írta keddi Facebook-posztjában Roman Lozinskyi ukrán politikus.

Bár a cirkálórakéták minden tekintetben hatékonyabb eszközök, Ukrajna az elmúlt időszakban mégis inkább drónok segítségével hajtott végre nagy távolságú támadásokat a különböző orosz célpontok ellen. Pedig a drónok lassabban repülnek, sőt az ellenség könnyebben el is foghatja azokat, míg a cirkálórakéták hangsebességhez közeli gyorsasággal mozognak, és ezeket a fegyvereket nehezebb is semlegesíteni.

„A cirkálórakéták önmagukban nem fordíthatják meg a háború menetét, habár igaz, hogy most sokkal több áll rendelkezésünkre ezekből az eszközökből. Érdemes viszont szem előtt tartanunk Oroszország példáját: az ellenfél rengeteg különböző rakétával lőtt már ránk, de még mindig talpon vagyunk” – fogalmazott Mykola Bielieskov, a kijevi Come Back Alive Initiatives Center nevű civil szervezet szenior elemzője.

„Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükségünk az ilyen fegyverek csapásmérő erejére – az ilyesmi a stratégiai védelem és a jövőbeli elrettenés szempontjából egyaránt fontos” – tette hozzá a szakértő. „A rakéták és a drónok együttes alkalmazásával kombinált csapásokat lehet indítani” – magyarázta.

A már említett Neptun cirkálórakétához hasonló eszközök egyik nagy előnye, hogy hatótávolságuk meghaladja az 500 kilométert. Legalább ennyire fontos, hogy ezek a fegyverek olyan robbanófejekkel rendelkeznek, melyek kiterjedt károkat képesek okozni a kijelölt célpontokban.