Másodszorra sem történt áttörés Isztambulban

Az egész világ figyelte, de áttörést most sem hozott a legújabb orosz–ukrán tárgyalás: a felek ugyan leültek egymással Isztambulban, de a háború végétől még nagyon messze vagyunk. Bár néhány apró lépés történt, a legfontosabb kérdések továbbra is nyitva maradtak – írja a Reuters.

A június 2-i találkozót megelőzően senki sem számított komoly előrelépésre. Az első forduló már jelezte, mennyire távol állnak egymástól az álláspontok, majd egy nappal a tárgyalás előtt Ukrajna egy váratlan akciója csak további olaj volt a tűzre: stratégiai orosz bombázókat semmisítettek meg, mélyen orosz területen. A Kremlnél komolyan felmerült, hogy inkább el sem mennek a találkozóra, de végül mégis megjelent a delegációjuk Isztambulban, ahol Törökország próbált közvetítőként szerepelni.

A tárgyalás a kora délutáni órákban kezdődött és szinte azonnal véget is ért. Alig egy órát tárgyaltak, ami már önmagában jelezte: nagy áttörés ezúttal sem várható.

Volodimir Zelenszkij, aki épp Vilniusban tartózkodott, szűkszavúan nyilatkozott: várja védelmi minisztere, Rusztem Umerov jelentését. Annyit azonban elárult, hogy dokumentumokat cseréltek, és hadifogolycsere van előkészületben.

A zárt ajtós egyeztetést követően Umerov elmondta, megállapodás született a 25 év alatti és súlyosan beteg hadifoglyok kölcsönös átadásáról, valamint arról, hogy mindkét fél hozzájárul 6000 elesett katona holttestének hazaszállításához. Moszkva emellett átadott egy memorandumtervezetet, amelyet Kijev egy héten belül megvizsgál.

Ugyanakkor az oroszok egyértelműen elutasították a teljes tűzszünetet, ahogyan egy Zelenszkij–Putyin csúcstalálkozó ötletét is. Az ukránok ennek ellenére javasoltak egy újabb találkozót még ebben a hónapban.

A Putyin-tanácsadóként ismert Vlagyimir Megyinszkij később újságírók előtt is megszólalt, és megerősítette, hogy a memorandum két részből áll, és a második fele olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek hosszabb távon akár tűzszünethez vezethetnek.

Az orosz javaslat egyelőre nem teljes békét ígér, inkább szakaszos, néhány napos tűzszünetekről szól, főként humanitárius célból – például az áldozatok összegyűjtésére. A felek állítólag abban is egyetértettek, hogy később az ukránok is kidolgoznak egy javaslatot a fegyvernyugvásra. Megyinszkij szintén megerősítette a tervezett hadifogolycserét.

Felmerült az Ukrajnából elhurcolt gyerekek ügye is, ám itt a felek álláspontja olyan mértékben eltér, hogy lényegi egyezség nem született.

Bár a tárgyalás nyomán nem történt látványos előrelépés, a résztvevők diplomatikusan értékelték a helyzetet. Megyinszkij „elégedetten” utazott vissza Moszkvába, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig „sikeresnek” nevezte a találkozót.

Az viszont továbbra sem látszik, mikor ülnek le újra a tárgyalóasztalhoz – a mostani egyeztetés sem hozta közelebb a háború végét.

Nyugati elemzők szerint Moszkva célja nem a béke, hanem az időhúzás

A Kreml úgy érzi, fölényben van, ezért inkább fokozni akarja a harci nyomást, és minél több terület felett akarja átvenni az irányítást. A részleges tűzszünetek pedig nem a békét, sokkal inkább a hadigépezet újratöltését szolgálják.