Hiába a mozgósítás, ha Oroszország nincs felkészülve 300 ezer tartalékos bevetésére

oroszország mozgósítás

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte Oroszország első katonai mozgósítását a második világháború óta. Szakértők szerint viszont hiába az erőteljes mozgósítás, ha Oroszország nincs felkészülve 300 ezer tartalékos katona bevetésére.

Vlagyimir Putyin behívhatja az összes tartalékos katonát, de Oroszország nincs felkészülve arra, hogy az új csapatokat rövid időn belül megszervezze, biztosítsa a kiképzést és a fegyveres felkészülést az ukrajnai harcokhoz – írja a CNN.

Vlagyimir Putyin szerdán bejelentette az orosz állampolgárok azonnali „részleges mozgósítását”. Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz állami televízióban azt mondta, hogy az ország 300 ezer tartalékos katonát hív be.

Ha a tartalékos katonák végül ukrán fegyverekkel néznek majd szembe a frontvonalon, valószínűleg ők lesznek Putyin több mint hét hónapja indított inváziójának legújabb áldozatai, az orosz hadsereg pedig a modern háború szinte minden aspektusában meg fog bukni.

„Az orosz hadsereg jelenleg nincs felszerelve 300 ezer tartalékos gyors és hatékony bevetésére” – mondta a CNN kérdésére Alex Lord, a londoni Sibylline stratégiai elemző cég európai és eurázsiai szakértője. „Oroszország már most is küzd, hogy hatékonyan felszerelje hivatásos haderejét Ukrajnában, miután a háború során jelentős veszteségeket szenvedett el” – mondta Lord.

A közelmúltban végrehajtott ukrán offenzíva, amelynek során Kijev több ezer négyzetméternyi területet foglalt vissza, jelentős áldozatokat követelt.

Nyugati szakértők és az ukrán hírszerzés elemzése szerint Oroszország egyes egységeinek vesztesége az 50-90 százalékot is elérheti az eddigi veszteségeken felül.

Nem csak harckocsik és páncélozott szállítóhajók estek el

Sok esetben az Ukrajnába rendelt orosz csapatok olyan alapokkal sem rendelkeztek, mint például annak az egyértelmű meghatározása, hogy egyáltalán miért kockáztatják az életüket. Az ukrán katonák tudják, hogy a hazájukért harcolnak, sok orosz katonának viszont fogalma sincs, miért van Ukrajnában.

A szerdai mozgósítási parancs ellenére Putyin továbbra is „különleges katonai műveletnek” nevezi az Ukrajna ellen indított inváziót, nem háborúnak.

Szakértők szerint ha rendelkeznének is minden felszereléssel, fegyverrel és motivációval, amire szükségük van, lehetetlen lenne 300 ezer katonát ilyen gyorsan harcra kiképezni, ez legalább három hónapot venne igénybe.

„Ekkor egy ukrán tél mélyén leszünk” – mondta Lord. „Így nem valószínű, hogy 2023 tavaszáig azt látjuk, hogy a tartalékosok beáramlása komoly hatással lesz a csatatérre – és még akkor is valószínűleg rosszul képzettek és rosszul felszereltek lesznek” – tette hozzá.

Az orosz hadsereg modernizálását és professzionalizálását célzó 2008-as reformok számos logisztikai, parancsnoki és irányítási struktúrát eltávolítottak a rendszerből, amelyek egykor lehetővé tették a régi Szovjetunió erői számára, hogy gyorsan kiképezzenek és felszereljenek nagyszámú mozgósított hadkötelest.

Mark Hertling, az amerikai hadsereg egykori tábornoka és a CNN elemzője elmondta, hogy az országban tett látogatásai során saját bőrén látta, milyen rossz lehet az orosz kiképzés.

„Szörnyű volt… kezdetleges elsősegélynyújtás, nagyon kevés szimuláció az erőforrások megtakarításához, és… ami a legfontosabb… szörnyű vezetés” – írta Hertling a Twitteren. „Ha az „újoncokat” egy olyan frontvonalra helyezik, amely megrongálódott, alacsony a morálja, és akik nem akarnak (ott) lenni, az újabb (orosz) katasztrófát vetít előre” – tette hozzá.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Oroszország nem tudja gyorsan kiképezni, felszerelni és ami a legfontosabb, vezetni a mozgosítással berendelt tartalékos katonákat, az újonnan mozgósított csapatok pedig valószínűleg csak Putyin háborújának legújabb áldozatai lesznek.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print