Az emberiség átlépett egy határt: veszedelmes korszak köszönthet a Földre
A „bolygóhatárok koncepcióját” tizenhárom évvel ezelőtt alkotta meg egy svéd tudós. A modell számszerűsíti az emberi tevékenység planétánkra gyakorolt hatását. Egy új tanulmány ezen elméletből kiindulva állítja, hogy a Föld maga mögött hagyta a viszonylagos stabilitás időszakát, jövője pedig elkeserítőbb lehet, mint valaha is gondoltuk.
Johan Rockström, a Stockholmi Egyetem fenntarthatósági tudományi kutatóközpontjának vezetője azzal a céllal alkotta meg „a bolygóhatárok koncepcióját”, hogy számszerűsítse az emberi tevékenység földi rendszerekre gyakorolt hatásait. Az úgynevezett „Földrendszer” stabilitása kilenc folyamattól függ – ezek az emberiség fejlődését biztosító leglényegesebb földi kritériumoknak feleltethetők meg, melyek civilizációnk számára a biztonságos zónát jelentik.
A kilenc bolygóhatár: a klímaváltozás, a bioszféra egységének csökkenése, a földhasználat változása, az óceánok elsavasodása, a nitrogén és foszfor áramlási ciklusai, az édesvízhasználat, a légköri aeoroszol-terhelés, a vegyi és egyéb környezetszennyezés, valamint a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése.
Ha az emberi zavaró hatás nem lépné át e határokat, planétánk nagyjából a 12 évvel ezelőtt kezdődött földtörténeti jelenkor, a holocén által az emberiség számára biztosított biztonságos zónában maradna – írja a Portfolio.hu a science.org cikke alapján. Beszédes, hogy míg 2009-ben a 9 felsorolt folyamat közül csupán 3 esetében léptük át a határt, addig mára az emberi tevékenység az összes folyamatot megzavarta, méghozzá súlyos mértékben. Sőt, 6 folyamat (klímaváltozás, bioszféra integritásának csökkenése, földhasználat változás, édesvízhasználat, nitrogén és foszfor áramlási ciklusai, vegyi és egyéb környezetszennyezés) esetében a fenntarthatóság érzékeny határát is sikerült áthágnunk.
A szakemberek úgy vélik, a kék planéta immáron képtelen fenntartani az emberi civilizáció biztonságos fennmaradása és fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen működési teret.
A helyzet kifejezetten válságos azon 3 folyamat esetében is, ahol kritikus határátlépés egyelőre nem történt. A planetáris határok egyébként nem éles, visszafordíthatatlan fordulópontokat jelölnek, melyeken túllépve elkerülhetetlen a gyors ütemű romlás, ám egy bizonyos határon túl drámai mértékben növekedik a Föld fizikai, biológiai és kémiai életfenntartó rendszerei felborulásának veszélye.
Az imént említett Johan Rockström a szóban forgó tanulmány megjelenését követően úgy fogalmazott: a bolygó ellenállóképességének látványos gyengülése még a klímaváltozás folyamatánál is veszedelmesebb. A tudós bolygónk jelenlegi állapotát egy magas vérnyomásban szenvedő betegéhez hasonlította, hangsúlyozván, ez a helyzet még nem jelez szívinfarktust, de nagymértékben növeli annak esélyét.