Ez a sors várhat Magyarországra, ha kitör a harmadik világháború
Milyen esetben szélesedhet világháborúvá az ukrajnai konfliktus? Ha az oroszok döntő áttörést érnek el a fronton, tárgyalóasztalhoz kényszerítve Ukrajnát és a Nyugatot, az egy még hosszabb, még kilátástalanabb háború előszobája lehet – vélik a téma avatott szakértői, akik azt is elárulták, milyen szerep várna Magyarországra egy újabb világégés esetén.
Gondolatébresztő nyilatkozatot adott a The Sun című brit lapnak Sir Richard Shirreff, aki egykor a NATO európai helyettes főparancsnokaként szolgált, valamint Richard Barrons, volt brit vezérkari főnök. A két tábornokhoz Michael Clarke professzor, a Royal United Services Institute (RUSI) think-tank hajdani vezetője is csatlakozott: a biztonságpolitikai szakértők felvázolták a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyvet arra az esetre, ha Oroszország a nyár folyamán döntő áttörést érne el az ukrajnai háborúban, jelentősen átrendezve a geopolitikai erőviszonyokat. A tekintélyes elemzők lépésről lépésre levezették, hogyan fajulhat világháborúvá az orosz-ukrán konfliktus, valamint arról is szót ejtettek, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén milyen sors várna Magyarországra.
Egyik legfontosabb megállapításuk szerint Vlagyimir Putyin akár már idén nyáron uralma alá hajthatja Donbaszt. Az ukrán haderő továbbra is megoldatlan létszámproblémái, valamint a harkivi front túlzott erőforrásigénye miatt ennek nagyobb a valószínűsége, mint azt számos elemző gondolná.
Ha Donbasz tényleg orosz kézre kerül, akkor az agresszor tárgyalóasztalhoz kényszerítené mind Ukrajnát, mind pedig a Nyugatot, és látszólag esély nyílhatna a konfliktus békés rendezésére, vagy legalábbis a tűzszünetre. A brit elemzők szerint az orosz hadsereg ezt az időszakot arra használná fel, hogy rendezze sorait: 12 hónap múlva véget vetnének a tárgyalássorozatnak, és újabb támadásba lendülnének, ezúttal Harkivot, Odesszát, valamint további kulcsfontosságú területeket megcélozva.
A biztonságpolitikai szakértők úgy látják, az oroszok később Moldovára és Grúziára is kiterjesztenék területszerző háborújukat. Szerintük az ügynöktörvény is világosan tükrözi, hogy Putyinék egyre nagyobb befolyásra tesznek szert Grúziában, s az is elképzelhető, hogy az egykori szovjet tagállamot fegyverropogás nélkül, erőszakmentesen kaparintaná meg a keleti agresszor. Moldova leigázása sem ütközhetne akadályba: Odessza eleste után az orosz hadsereg úgy nyomulna előre a területen, mint kés a vajban.
Az oroszok természetesen a balti államokra is szemet vetnének: ezeket az országokat kibertámadásokkal, radikális terroristákkal, valamint a helyi orosz kisebbségek agitálásával próbálnák meggyengíteni. A NATO az orosz agitáció hatására jelentős mozgósításba kezdene, s készültségbe helyezné haderőit. A NATO-államok nekilátnának határvédelmük megerősítéséhez.
Oroszország és Belarusz ezt követően lerohanná Litvániát a Suwalki-folyosón keresztül. Az inváziónak Putyinék hamis zászlós műveletekkel ágyaznának meg: azt mondanák, hogy a NATO támadott először.
Michael Clarke professzor hangsúlyozta: a NATO nem tudna egységesen fellépni az orosz támadással szemben, bizonyos tagállamok pedig – kivált a kelet-közép-európai régióban – különutas megoldásokhoz folyamodnának. Magyarország, Szlovákia és az egyébként semleges, de EU-tag Ausztria valószínűleg megállapodna az oroszokkal. Mindeközben a NATO látványosan meggyengülne, és talán a megsemmisülés szélére sodródna.
Ukrajna a NATO segítségét kérné, hogy létrehozhassanak egy repüléstilalmi zónát, Franciaország pedig úgy határozna, hogy katonai támogatást nyújt az ukránoknak.
Ekkorra a NATO kötelékében maradt országok több fronton – Ukrajnában és a Baltikumban is – harcolni kezdenének Oroszországgal. A szakértők úgy vélik, Vlagyimir Putyin az újabb háború egy adott pontján parancsot adna harcászati atomfegyverek bevetésére is.
A brit elemzők hozzátették: az általuk felvázolt forgatókönyv akkor léphet életbe, ha Oroszország behozhatatlan előnyre tesz szert a mostani háborúban. Hangsúlyozták továbbá, hogy ez a szcenárió csupán egy a sok közül, és nem kell biztosra venni, hogy minden ugyanígy, ugyanebben a sorrendben fog történni.
Ha a Nyugat a következő időszakban megnöveli az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét, és győzelemre segíti a kelet-európai országot, akkor nem kell majd tartanunk a harmadik világháború kirobbanásától. A szakértők ugyanakkor emlékeztetnek rá: Ukrajna támogatása önmagában nem elegendő, a jelenlegi helyzetben kontinensünk hadigazdaságát is új alapokra kell helyezni, mivel az európai béke több évtizedes időszaka véget ért.