Az Északi Áramlat gázvezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni.
A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában. A Der Tagesspiegel című német napilap saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka, Oroszország tagadja a vádakat.
Az Északi Áramlat vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt, jelenleg egyik vezetékpár sem üzemel.
Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.
“Vészhelyzet van az Északi Áramlat-2 gázvezeték A vonalán. A Nord Stream 2 szárazföldi helyszíni diszpécsere az A vezetékben hirtelen nyomáscsökkenést észlelt. Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Oroszország parti hatóságait azonnal riasztották. A vizsgálat folyamatban van” – közölte a vállalat az Interfax orosz hírügynökség szerint.
A dán tengerészeti hatóság gázszivárgást jelentett Bornholm szigeténél. A feltételezett vészhelyzeti helyszín az ország felségvizein kívül, Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. A pont elhelyezkedése egybeesik az Északi Áramlat-2 gázvezeték útvonalának. A dán hatóság azt tanácsolta a hajóknak, hogy öt mérföldre kerüljék el a helyszínt.
Az Északi Áramlat-2 dupla tengeri gázvezeték évi 55 milliárd köbméter kapacitással az oroszországi Leningrád megyei Kingiszepp járásában lévő Szlavjanszkaja kompresszorállomástól Németország balti-tengeri partvidékéig vezet. A csővezeték mindkét szálát feltöltötték gázzal, az állapota üzemkész, azonban a német hatóságok a vezeték tanúsítási folyamatát leállították, az Egyesült Államok pedig szankciós listára tette a Nord Stream 2 AG projektcéget. A vállalat emiatt kénytelen volt elbocsátani alkalmazottjait.
A dán légierő időközben felvételeket tett közzé arról, ahogyan a földgáz feltör a tenger felszínére
Dán források szerint közel egy kilométer átmérőjű területen gyakorlatilag habzik az északi tenger, ami a hőkamerával készült felvételeken is egyértelműen megfigyelhető.
The Danish Armed Forces have released a video from the broken Nord Stream pipeline.
Looks like a major leak.
It seems that there won’t be any gas going to Germany through Nord Stream 1 in the coming weeks, or even months. pic.twitter.com/RwXOuDIRkQ
— Visegrád 24 (@visegrad24) September 27, 2022
Míg a nyugati államok többsége orosz szabotázsra gyanakszik, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője, Tim McPhie úgy fogalmazott, még nagyon korai azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. A szóvivő elmondta, a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait.
Billeder fra F-16 af gaslækage i Østersøen. https://t.co/OgCDfcvTjG pic.twitter.com/D5wsoXvuda
— Forsvaret (@forsvaretdk) September 27, 2022
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek, Oroszország pedig továbbra is tagadja a szabotázsról szóló vádakat.
