Az USA további egymilliárd dollárt küld Ukrajnának, Kína nyíltan támogatja Oroszországot

Joe Biden amerikai elnök szerdán telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, és megerősítette, hogy országa egymilliárd dollár értékű katonai segítséget nyújt Kijevnek – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál a washingtoni Fehér Házra hivatkozva

„Tájékoztattam Zelenszkij elnököt, hogy az Egyesült Államok további egymilliárd dollár katonai segítséget nyújt Ukrajnának, beleértve további tüzérségi és partvédelmi fegyvereket, valamint tüzérségi lőszert és fejlett rakétarendszereket, amelyekre az ukránoknak szükségük van a donbászi védelmi műveletek támogatásához” – idézte Bident a Fehér Ház közleménye, amely azonban részletesen nem tért ki arra, milyen típusú fegyvereket készül szállítani az Egyesült Államok Ukrajnának.

További 225 millió dollár humanitárius segély

Biden a közlemény szerint tájékoztatta ukrán partnerét arról is, hogy az Egyesült Államok további 225 millió dollár humanitárius segítséget nyújt az Ukrajnában élő emberek megsegítésére, egyebek mellett biztonságos ivóvíz, alapvető egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyek, lakhatás, pénzügyi segélyek és egyéb, a családoknak nyújtandó támogatások finanszírozására.

„Az ukrán nép bátorsága, szívóssága és elszántsága továbbra is inspirálja a világot. Az Egyesült Államok pedig szövetségeseivel és partnereivel együtt nem fog megingani a szabadságáért küzdő ukrán nép iránti elkötelezettségében” – összegezte az amerikai elnök.

Hszi támogatja Putyin lépéseit az orosz nemzeti érdekek védelmében

Kína jogosnak minősítette Oroszország nemzeti érdekek védelmében tett lépéseit a kívülről érkező kihívásokkal szemben – közölte a Kreml sajtószolgálata Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai telefonbeszélgetéséről kiadott tájékoztatójában.

A két vezető az orosz elnöki hivatal közleménye szerint megállapította, hogy Moszkva és Peking csakúgy, mint korábban, közös vagy nagyon közeli álláspontot vall a nemzetközi politikában, következetesen védi a nemzetközi jog alapelveit, és a nemzetközi kapcsolatok valóban többpólusú és igazságos rendszerének kiépítésére törekszik. Putyin és Hszi megerősítette készségét a koordináció erősítésére és kölcsönös támogatására a multilaterális fórumokon, egyebek között az ENSZ-ben.

Hangsúlyozták a Sanghaji Együttműködési Szervezeten és a BRICS-en (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika együttműködésén) belüli munka fontosságát, különös tekintettel az utóbbi szervezet közelgő, június 23-24-én kínai elnökség alatt megtartandó csúcstalálkozójára.

Kijelentették, hogy az orosz-kínai kapcsolatok példátlanul magas szintre jutottak és folyamatosan javulnak. Hszi megállapította, hogy jogosak Oroszországnak a nemzeti érdekek külső kihívásokkal szembeni védelmében tett lépései. A felek megállapodtak, hogy az „illegitim nyugati szankciók” miatt súlyosbodott helyzetben bővítik együttműködésüket az energetikában, a pénzügyekben, az iparban, a közlekedésben, illetve más területeken is. Megvitatták a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés kilátásait, amelynek nagyságrendje idén rekordot fog dönteni.

Putyin ismertette az ukrajnai helyzet és az orosz „különleges hadművelet” által megoldandó feladatok elvi értékelését. Hszi a moszkvai tájékoztatás szerint rámutatott Oroszországnak a biztonságát fenyegető külső kihívásokkal szemben, az alapvető nemzeti érdekeinek védelme érdekében tett intézkedései jogszerűségére.

A két elnök megvitatta Oroszország és Kína katonai haditechnikai kapcsolatainak továbbfejlesztését. A felek megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok ápolásának folytatásában mind államfői, mind pedig minisztériumi és más hivatali szinten. Az orosz média felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin és Hszi a kínai elnök 69. születésnapján beszélt egymással.

A TASZSZ hírügynökség a Kínai Központi Televízióra hivatkozva azt írta, hogy Hszi kifejezte Kína készségét az Oroszországgal történő szoros stratégiai együttműködésre, a kölcsönös támogatásra, „szem előtt tartva mindkét fél szuverenitással és nemzetbiztonsággal kapcsolatos kulcsfontosságú érdekeit”.
(MTI)