A kubai rakétaválsághoz hasonló kiélezett helyzet jöhet a világhírű izraeli történész szerint

A bennfenteseket leszámítva valószínűleg senki sem gondolt rá, hogy a 20. század két sebhelye után Európában még valaha háború fog dúlni, de hét héttel ezelőtt a 21. század is elhozta ezt az életünkbe.

Hét hete kezdődött a háború, és nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben vége lesz. Noha a kezdeti sokk elmúlt, korántsem lélegezhetünk még fel. Az elismert történész, író, Yuval Noah Harari a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, a kubai rakétaválsághoz hasonló, veszélyes pillanatát éljük a történelemnek.

A Sapiens című kötet szerzője értékelte az orosz-ukrán háború jelenlegi állását, és meglátása szerint „az eszkalálódó feszültségek a társadalmat a világtörténelem talán legveszélyesebb pillanatába helyezik a kubai rakétaválság óta”.

Harari szerint egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre annak a növekvő kockázata, hogy Oroszország nukleáris fegyverekhez, esetleg vegyi vagy biológiai hadviselés más formáihoz fordul pozíciói előmozdítása érdekében.

A történelemkönyvekben az 1962-es kubai rakétaválság úgy szerepel, mint az a pont, amikor a szembenálló Egyesült Államok és a Szovjetunió a legközelebb jutott az atomháborúhoz. Jelenleg szerencsére “nem túl valószínű” az atomválság, a történész szerint mind a kormányoknak, mind a lakosságnak aggódnia kell. „Ez egy lehetőség, egy valós lehetőség, amit számításba kell vennünk. És ez borzasztó hír az egész emberiség számára” – mondta.

Azonban Harari arra is figyelmeztette a nyugati országokat, hogy nem szabad beavatkozni az oroszországi politikába egy rezsimváltás érdekében, ehelyett Ukrajnát kell támogatni a támadó orosz sereggel szemben, valamint a béke helyreállításán kell munkálkodni.

„A háború célja Ukrajna szabadságának védelme kell, hogy legyen, és nem Moszkva megváltoztatása. Ez az orosz népen múlik” – tette hozzá.

Történelmi fordulópont

Ha Putyin megnyeri a háborút, akkor több ország is afelé fog hajlani vagy arra lesz kényszerítve, hogy növelje a katonai kiadásait más közszolgáltatások kárára.

Nem tudjuk, hogy Oroszország mennyit költ a hadseregére, de Harari szerint nagyjából 20 százalékot. Mindenesetre már több ország is jelezte, hogy többet fog költeni a jövőben a védelemre, így csupán néhány nappal a háború kirobbanása után Németország jelentette be, hogy a gazdasági teljesítményének több mint 2 százalékára fogja növelni védelmi kiadásait.

„Ha a világ országainak védelmi költségvetése 20 százalék lenne 6 százalék helyett, az az egészségügy, a jólét és más olyan fenyegetések rovására menne, mint például a klímaváltozás elleni küzdelem” – mondta. „Ez szörnyű katasztrófa lenne az egész emberiség számára” – tette hozzá azzal a kiegészítéssel, hogy a békés megoldás nemcsak Ukrajna és közvetlen szomszédainak, így hazánknak is az érdeke, hanem lényegében az egész emberiségé.

„Valójában a béke és az általunk megszokott világ védelméről szól ez” – mondta. „Annyira megszoktuk a békét, hogy természetesnek vesszük. De ha nem vagyunk óvatosak, visszacsúszunk a háború és az erőszak dzsungelébe, amelyben az országok sokkal többet kénytelenek tankokra és rakétákra költeni, és sokkal kevesebbet tanárokra, ápolónőkre és jóléti rendszerekre.”

Harari azonban látott némi okot az óvatos optimizmusra, hogy a nyugati szövetségeseknek sikerül békésen lezárni a konfliktust.

„Ha Putyin veszít, és veszíteni látják, az tulajdonképpen megőrzi a korábbi rendet. Amikor van egy norma, és valaki megszegi azt, és ezért megbüntetik, akkor ez tulajdonképpen megerősíti a normát” – mondta.