1990 óta nem látott ilyet a világgazdaság

A Nemzetközi Valutaalap vezetője szerint a világgazdaság nagyjából 3%-os növekedést fog elérni a következő öt évben, ami 1990 óta a leglassabb ütem.

Kristalina Georgieva Washingtonban beszélt erről az IMF éves ülése előtt. Georgieva úgy véli, az előttünk álló út kemény és bizonytalan és arra figyelmeztet, hogy a problémák megoldására irányuló együttműködés egyre nehezebbé válik – írja a BBC.

„Globális családunk leggyengébb tagjai számára nélkülözhetetlen a gazdagabb országok további támogatása”

– mondta, egyúttal pedig felszólította az országokat, hogy növeljék az IMF-nek szánt forrásokat, amely alacsony költségű hiteleket nyújt a rászoruló országok részére.

A szervezet segélykérések vagy adósság-átütemezési hullámra készül, miközben a Covid-19-válság, az ukrajnai háború és a megélhetési költségek emelkedése miatti megrázkódtatások továbbra is éreztetik hatásukat.

Tavaly a globális növekedés csaknem felére, 3,4%-ra esett vissza, miután 2021-ben a világjárványt követően megugrott.

Ez elmaradt az elmúlt két évtized átlagos 3,8%-os növekedésétől. A lassulás idén is folytatódott, annak ellenére, hogy olyan országokban erősek a munkaerőpiacok, mint például az Egyesült Államok.

Az IMF szerint 2023-ban a növekedés 3% alá süllyed, és a növekedés több mint felét India és Kína adja.

A fejlett gazdaságok nagyjából 90%-a várhatóan visszaesik a növekedésben, ami a magasabb hitelfelvételi költségek súlyát tükrözi, miután a jegybankok meredeken emelték a kamatlábakat a megugró árak stabilizálása érdekében.

Az alacsony jövedelmű országok esetében a magasabb hitelfelvételi költségek akkor jelentkeznek, amikor az export iránti kereslet gyengül.

„Ez súlyos csapás, ami még nehezebbé teszi az alacsony jövedelmű nemzetek felzárkózását” – mondta Georgieva.

Miközben a leggyengébb nemzetek támogatására szólította fel a résztvevőket, Georgieva kijelentette, hogy a hatóságoknak folytatniuk kell a kamatemeléseket az infláció elleni küzdelem érdekében – „amíg a pénzügyi nyomás korlátozott marad”.

„Ha ez megváltozna, a döntéshozók még bonyolultabb feladat elé néznének, nehéz kompromisszumot kötni inflációs és pénzügyi stabilitási célkitűzéseik, valamint a megfelelő eszközeik használata között” – mondta.