London, Berlin, Párizs… felkészül Zürich és Lausanne? Első körben ezekre a városokra gondolunk úgy, mint a technológia területen működő startupok európai központjaira, azonban a trendek egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a svájci városok az elmúlt években rohamos fejlődésnek indultak ezen a téren. A nagy technológiai cégek és a kockázati tőke is felfigyelt erre, és jelentős befektetéseket hajtottak végre a térségben. Svájc lehet Európa következő technológiai fellegvára?
Svájc lesz a Szilícium-völgy európai megfelelője? Az IFJ Institute of Young Enterprises adatai szerint a svájci vállalkozók a gazdaság minden ágazatát figyelembe véve több új vállalkozást indítottak az év első felében, mint bármely korábbi időszakban.
Csaknem 26 ezer induló vállalkozást regisztráltak, ami 4,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Természetesen nem minden ilyen vállalkozás lesz sikeres, de Svájcban egyre több az unikornis vállalkozás, vagyis azok a startupok, amelyek értékét egymilliárd dollárra becsülik, és különösen igaz ez a technológiai szektorra. Csak néhány példa a közelmúltból: a Scandit logisztikai szoftvercég, a Climeworks környezetvédelmi cég, a SonarSource biztonsági specialista és az internetes adatvédelemmel foglalkozó Proton.
Svájcban jelenleg több milliárd dolláros technológiai startup vállalkozás jut egy főre, mint bármely más európai országban.
Az egyik fontos tényező, amely szerepet játszik ebben a tendenciában az az elmúlt években bekövetkezett kulturális változás, amelynek köszönhetően a svájci fiatalok sokkal magabiztosabban vágnak bele saját vállalkozásuk elindításába karrierjük korai szakaszában, minthogy mondjuk valamelyik nagy banknak dolgozzanak – magyarázza a Forbes.com kérdésére Pascal Mathis, a svájci Wingman Ventures kockázati tőkebefektető cég társalapítója.
Véleménye szerint a másik befolyásoló elem a műszaki egyetemek, amelyek hihetetlen tehetségeket vonzanak a világ minden tájáról. Elmondta, hogy a zürichi ETH és a lausanne-i EFPL együttesen több diákot vonz, mint egy amerikai intézmény, például az MIT.
Svájc legígéretesebb startup vállalkozásainak alapítói közül sokan olyan egyetemeken tanultak, amelyek világhírűek például a robotika, az ipari automatizálás, a mesterséges intelligencia vagy a klímatudomány szakterületen.
A magasan képzett diplomások bőséges száma nagy globális tech vállalatokat is az országba vonzott, ami szintén segítette a technológiai ökoszisztéma virágzását. Az IBM például régóta jelen van Svájcban, de az elmúlt években csatlakozott hozzá a Google, amely 5000 fejlesztőt foglalkoztat az országban. Emellett olyan nagyvállalatok is megjelentek már az aprócska európai országban, mint a Disney, az Nvidia, a Meta, a Huawei és az Intel.
Ennek eredményeképpen Svájc nemzetközi hírneve egyre növekszik. Az ország a 13. egymást követő évben végzett a Global Innovation Index élén, továbbá a szervezet dicsérte az ország oktatási intézményeit, humán tőkéjét és üzleti kifinomultságát is.
Svájc vonzereje, mint lakóhely, szintén hozzájárult ehhez, és bár a magas megélhetési költségek hagyományosan akadályozták az induló vállalkozásokat, az elmúlt években minden európai országban, különösen a gazdasági központokban jelentősen megemelkedtek a költségek, így a körülmények kiegyenlítődtek. Mathis az adó- és jogi rendszerek kapcsán megjegyezte, hogy a vállalkozások alapítását az állam is segíti, a támogató hatóságok készek együttműködni az új vállalkozásokkal.
A kockázati tőkebefektetők, akik számára Svájc korábban nem szerepelt a térképen, mostanában nagyobb érdeklődést mutatnak az ország induló vállalkozásai iránt. Az elmúlt években a svájci vállalkozások olyan, először az országban működő befektetőktől nyertek finanszírozást, mint a Bessemer Venture Partners, a Sequoia, az Index Ventures, a GV, az Atomico, a General Catalyst, a Left Lane Capital, az Eurazeo, az Eight Roads Ventures, az L Catterton és a Blossom Capital.
A CMS ügyvédi iroda elemzése szerint a tavalyi év rekordév volt a svájci technológiai vállalatokba történő kockázati tőkebefektetések tekintetében. Több mint 380 finanszírozási körben csaknem 4 milliárd svájci frankot gyűjtöttek össze.
A kihívás most az, hogy Svájc több sikertörténetét az országban tartsa, ahelyett, hogy nagyobb cégeknek adnák el magukat, vagy külföldre költöznének.
