Nagy port kavart 2023 utolsó hónapjában a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló megállapodás, amit közel 40 órán keresztül tárgyalt az Európai Parlament.
A tárgyalást követően még mindig nem tekinthető véglegesnek a szabályozás, ám most az Európai Uniót ideiglenes megállapodás köti a mesterséges intelligencia használatához.
Mérföldkő az MI szabályozásban
Olyan, mérföldkőnek számító európai uniós szabályokról döntött az ülés, mint hogy a kormányok hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a biometrikus megfigyelésben, vagy hogyan lehetséges szabályozni az olyan mesterséges intelligencia-rendszereket, mint például a bárki számára elérhető ChatGPT-t.
Kérdés tehát, hogy a szabályozás miként hat a mesterséges intelligencia megítélésre és használatára az EU országaiban, továbbá hogyan befolyásolhatja ez az MI jövőjét a kontinensen.
Kritika illeti a szabályozást az üzleti szereplők körében
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió történelmi megállapodást kötött a mesterséges intelligencia szabályozásáról. Ez az egyezmény jelentős lépést jelent az MI alkalmazásának szabályozásában, és különösen a nagy hatású, rendszerszintű kockázatot jelentő modellekre vonatkozik – olvasható az Európai Parlament hivatalos oldalán. Az egyezmény értelmében ezeknek a modelleknek alapos modellértékelést kell végezniük, amely magába foglalja a kockázatok értékelését és csökkentését, kontradiktórius teszteket, valamint jelentéstételt az Európai Bizottságnak a súlyosabb incidensekről. Emellett kötelező lesz a kiberbiztonsági garanciák biztosítása és az energiahatékonyságról szóló jelentések elkészítése is.
A szabályozás a biometrikus rendszerek, mint az arcfelismerés témakörére is kiterjedt. A megállapodás szerint a kormányok csak bizonyos bűncselekmények áldozatai esetében, jelenlegi vagy előrelátható fenyegetések, például terrortámadások megelőzésére, valamint a legsúlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított személyek felkutatására használhatnak valós idejű biometrikus megfigyelést a közterületeken. Ezek az új szabályok jelentős változást hoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos üzleti gyakorlatokban is.
A szabályozás kihívások elé állítja az üzleti szférát
Számos jelentős vállalat, köztük a Renault, a Heineken, az Airbus és a Siemens vezetői 2023 végén aláírtak egy nyílt levelet, amit az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és az egyes tagállamoknak címeztek. Ebben a levélben kifejezték aggodalmaikat arról, hogy az új szabályozás veszélyeztetheti Európa versenyképességét és technológiai függetlenségét. A legtöbb európai vállalat álláspontja még mindig változatlan: azt állítják, hogy az MI-törvény nem hatékony, és versenyhátrányt okozhat.
A szabályozás mindenképp többletköltséget jelent jelen állás szerint a vállalatok szemszögéből, hiszen a növekvő szabályozási kötelezettségeknek eleget tenni erőforrás bevonása és többletadminisztráció nélkül szinte lehetetlen. Kritikus pontnak fog számítani – a ChatGPT-hez hasonló, generatív mesterséges intelligencia-rendszerek – fejlesztések során, hogy fejlesztői kötelesség lesz átfogó, átlátható dokumentumban megfogalmazni, milyen szerzői jogok által védett tartalmakat használnak az MI tanítása során. A nyílt levélben megfogalmazottak szerint a megfelelőségi követelmények a költségek aránytalan növekedését eredményeznék, valamint jelentős mértékben növelnék az MI rendszereket fejlesztő vállalatok felelősségét, ami miatt ezek a cégek akár teljes mértékben is kivonulhatnak az európai piacról.
Az EU mesterséges intelligencia szabályozása tehát jelentős hatást gyakorolhat az elkövetkezendő időszakban az üzleti szférára. Kihívásokat mindenképp állít a vállalatok számára, de az sem kizárható, hogy új lehetőségek kapuit nyitja ki a technológiai adaptáció és innováció terén.
