Hazai kutatók tárták fel, milyen károkat tud okozni a toxikus főnök

Magyarországi vezetői mintát vettek alapul a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem kutatóinak közös tanulmányához, amely a mérgező főnök legfőbb ismérveit vizsgálta.

A Vezetéstudomány című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a toxikus vezetői stílus fő ismérve az alkalmazottak pszichés-érzelmi zaklatottsága. Általánosságban az is elmondható, hogy minél több dolgozót ér kár, annál negatívabb az adott vezető megítélése – írja a hvg.hu. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem munkatársai a vizsgálat során mélyinterjúkat, fókuszcsoportos beszélgetést és online kérdőívet is használtak.

A tanulmányból kiderül, hogy a mérgező főnök kiszámíthatatlan, döntései szeszélyesek, és olyan célokat tűz beosztottjai elé, melyeket lehetetlen teljesíteni.

A jellegadó vonások felsorolása azonban itt még nem ér véget. A toxikus vezető könnyen áthágja az etikai és személyes határokat, s az elvárásait sem a megfelelő módon kommunikálja. Ezen felül hatványozottan jellemző rá a hatalomvágy és a dominancia iránti igény, az átlagon felüli manipulációs képesség, a magas intellektus és a karizma, de olykor a kompetenciahiány is. Előszeretettel bírálja az alkalmazottait akkor is, amikor nincs rá oka, de fegyvertárába tartozik a felelősség áthárítása, a megfélemlítés és a megalázás is. Egyáltalán nem tekinthető csapatjátékosnak, de a közösségi eredményeket gyakran a sajátjaként tünteti fel, amivel elnyeri a felsőbb vezetők rokonszenvét és bizalmát.

A szakértők szerint azon szervezetek, melyek berkeiben erős versenyszellem honol, gyakran még támogatják, bátorítják is az alkalmazottaikat túlhajtó, fojtogató légkört teremtő vezetőket. Csakhogy a toxikus tevékenység csorbíthatja a dolgozók motivációját, de akár kiégésbe is hajszolhatja őket. Sőt, a munkatársak előbb-utóbb túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló érzelmi folyamatokon mennek keresztül.

Mindez hosszabb távon az egész szervezet teljesítményét és önképét rombolhatja. A döntéshozás döcögősebb lesz, a kreativitás, a lojalitás és az innováció szintje visszaesik, megnő a fluktuáció, s eluralkodik a félelem és a bizalmatlanság kultúrája. Sőt, a fenyegetettség állandósuló érzete az információáramlást is torzíthatja.

Kulcsfontosságú tehát, hogy a szervezeten belül minél előbb ismerjék fel a toxikus viselkedést, és tegyék meg a megfelelő ellenlépéseket – emelik ki a magyar kutatók. Nélkülözhetetlen a munkavállalók ez irányú edukációja is, hiszen így könnyebben azonosítható a problémás személy.

Ha az első számú vezető (vagy tulajdonos) toxikus magatartást tanúsít, akkor ennek kivédése az alsóbb vezetői szint(ek) feladata lesz. A kutatók szerint érdemes rendszeresen felmérni a szervezeti légkört, monitorozni a munkahelyi kultúra esetleges változásait, erősíteni a vezetőkiválasztással és a teljesítményértékeléssel kapcsolatos HR-folyamatokat, valamint olyan szervezeti kultúrát és értékhierarchiát kiépíteni és fejleszteni, ami minden vezetőt szabálykövetésre ösztönöz, s a többi munkavállaló méltóságának tiszteletben tartására kötelez.