Az oldal, mely az elmúlt évtizedekben forradalmasította az életünket, 2004. február 4-én kezdte meg működését. Az alapítás időszakában Mark Zuckerberg még a Harvard Egyetem padjait koptatta, napjainkban viszont már egy olyan közösségi médiás vállalkozásról van szó, melynek felhasználói bázisa átlépte a 3 milliárdos álomhatárt. Miért csökken mégis a Facebook népszerűsége?
A Facebook a Harvard Egyetem falai között született meg, onnan indult világhódító útjára: először a többi amerikai egyetemi kampuszba gyűrűzött be, majd végül az egész világot letarolta, és a 21. század egyik legnagyobb üzleti sikertörténetévé nőtte ki magát. Mark Zuckerberget, a később Metává átnevezett anyavállalat alapítóját és CEO-ját pedig korunk egyik legvagyonosabb embereként, egyben legellentmondásosabb személyiségeként tartják számon. A Facebook szerepe azonban drámaian megváltozott az elmúlt évtizedekben: már nem a Zuckerberg-birodalom “zászlóshajója”, csupán egyike az alappillérnek számító vállalkozásoknak.
Ahogy az Engadget cikke is hangsúlyozza, 20 év alatt teljesen kicserélődött a platform törzsközönsége. Ma már csak az amerikai tinédzserek 33 százaléka használja rendszeresen, míg ez az arány 2015-ben 71 százalék volt. Sőt, a Facebook megítélése a felnőttkorú népesség körében is megváltozott.
Négy felnőtt felhasználóból három ugyanis úgy látja, a platform csak ártott a társadalomnak az elmúlt évek globális dezinformációs kríziseivel, továbbá azokkal a gyűlöletbeszédekkel, melyeknek sajnálatos módon teret engedett. Annyi bizonyos, hogy a Facebook még mindig súlyos dollármilliárdokkal járul hozzá a Meta további gyarapodásához, a felhasználói bázisának bővülése azonban egy ponton megállt – mindennek ékes bizonyítéka az is, hogy egy ideje már nem nyilvánosak az ezzel kapcsolatos adatok.
Annak viszont, hogy a legfiatalabb generációk egyre nagyobb számban hagyják el a platformot, idővel súlyos következményei is lehetnek. Egyes szakértők szerint elérkezik majd a nap, amikor a Facebook már több elhunyt felhasználó profilját fogja tartalmazni, mint ahány élő személy használja rendszeresen.
2021-ben Zuckerberg gondolt egy merészet, és birodalma anyacégét átnevezte Metának, sőt előrukkolt egy új hívószóval is: ez volt a “metaverzum”, melynek science fiction filmekbe illően futurisztikus koncepciója csupán néhány hónapig bizonyult életképesnek. A Meta most a techipar legfontosabb területére, a mesterségesintelligencia-kutatásra fókuszál, mindennek infrastrukturális háttere azonban komoly dollármilliárdokat emészthet majd fel.
Mindezen folyamatok is arra engednek következtetni, hogy Zuckerbergék a jövőben már nem szánnak kitüntetett pozíciót a Facebooknak. És miközben a fiatalok egyre inkább az Instagramon, a TikTokon és az ezekhez hasonló felületeken találják meg a számításukat, a világ elsőszámú közösségi platformja lassacskán inkább már botrányairól, nem pedig azon közösségi élményekről lesz híres, melyek egykoron naggyá tették.
