Bármennyire is ódivatú, a kézzel írt jegyzet bizonyítottan jobban működik a digitális megoldásnál

kézírás - kézzel írt jegyzet

Bár a papír, toll és a kis kacsó használata ósdinak tűnik a laptopra jegyzetelés mellett, valójában sokkal jobban jársz vele – és ez tudományosan bizonyított. Miért működik ez az ódivatú módszer? Azért, mert az agyad is így működik.

Ha valamire emlékezni akarsz, írd le. Kézzel. A digitális eszközök adta lehetőségek végtelenek, azonban az elmúlt pár évtized nem tudja felülírni több tízezer év evolúcióját. A kezünk rendkívül fontos szerepet játszik abban, miként érzékeljük a világot és miként dolgozzuk fel annak ingereit, de az elmúlt évtizedek technológia fejlődése nyomán egyre limitáltabb a kezünkkel napi szinten végzett műveletek repertoárja.



Sok felnőtt mondja, hogy idejét sem tudja, mikor írt utoljára kézzel, néhány aláírásnak nevezett krikszkrakszot leszámítva, és ez érezteti hatását. Teljesen másképp dolgozzuk fel az információkat és az érzelmeket is kézzel történő írás közben, és ezt már kutatások is alátámasztják.

A Tokiói Egyetem új tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a billentyűzeten való pötyögés vagy az érintőképernyő kopácsolása egyszerűen nem egyenlő a kézírással. „Az üzenetünk az, hogy használjunk papírfüzeteket a megtanulandó vagy megjegyzendő információkhoz” – mondta Kuniyoshi Sakai, a tanulmány társszerzője, a Tokiói Egyetem kutatója.

Feltételezésük szerint ennek magyarázata az, hogy a kézírás valószínűleg megkönnyíti a tanulást és a memorizálást, mivel számos egyedi fizikai jelet biztosít: ilyen a betűk formája, a papír és a toll tapintása, a szavak helye az oldalon és olyan részletek, mint például egy behajtott sarok vagy a tinta színe.

Az agy elnyeli ezeket az információkat, amelyek később kiváltó forrásként szolgálhatnak, amikor elő kell varázsolni az adott információt a kalapból, vagyis az agyból. Összehasonlításképpen, amikor információt írunk be egy telefonba vagy laptopba, esetleg táblagépbe, a szavaknak nincs rögzített helyzetük, majd az alkalmazás bezárásakor eltűnnek, így lényegesen kevesebb tapintható és térbeli információ marad az elme számára, amit magába szívhat.

A kísérlet során 48 résztvevőt kértek meg, hogy jegyzeteljenek le egy beszélgetést az órarendről, és jegyezzék fel a megbeszélt ütemtervet (beleértve a 14 találkozót, a feladatok határidejét és a tanórák időpontját). Egyes résztvevők tollal és papírral írtak, míg mások tollat használtak táblagépen vagy érintőképernyős billentyűzetet nagyméretű telefonokon. Egy órával később mindenkit arra kértek, hogy idézzék fel az információkat az MRI-vizsgálatok közben.

Azok, akik kézzel írtak, pontosabban emlékeztek a beosztásra, és az agyuk azon részei, amelyek a nyelvhez, memóriához, tájékozódáshoz és vizualizációhoz kötünk, sokkal több aktivitást mutatott, azaz nemcsak az információt idézték fel, de annak helyzetét is, írja a kutatás.

A kézírás a gyorsaságban is segít: azoknál, akik papírral és tollal dolgoztak, átlagosan 11 percet vett igénybe ez, míg a digitális ceruzát alkalmazóknál az átlag 14 perc volt, legrosszabbul pedig azok teljesítettek, akik érintőképernyőt használtak, itt az átlag 16 perc volt.

A kutatók tippeket is adtak, hogyan lehet jobban emlékezni az információkra.

  • Írj jegyzeteket a könyvekbe. Ez sokkal jobb, mintha megpróbálnál emlékezni valamire, amit laptopon vagy tableten, esetleg a Kindle ebookodon olvastál. Például: „Ha emlékszel egy papírra nyomtatott fizikai tankönyvre, becsukhatod a szemed, és a bal oldal egyharmadáig vizualizálhatod a fényképet, valamint az alsó margóra írt megjegyzéseket” – mondja Sakai.
  • Adj egyedi vizuális elemeket a digitális dokumentumokhoz. Ha digitálisan kell olvasnod vagy írnod, adj hozzá olyan térbeli jelzéseket, mint a virtuális post-itek, színes kézírás és más egyedi jelek.
  • A kreatív feladatok elvégzéséhez maradj a papírnál és tollnál. „A művészethez, zeneíráshoz vagy más kreatív munkákhoz kiemelném a papír használatának fontosságát a digitális megoldások helyett” – tanácsolja Sakai. „A kreativitásod nagyobb valószínűséggel lesz gyümölcsöző, ha az azt megelőző tudásod mélyebben el van raktározva” – teszi hozzá.
  • Amit semmiképp se felejts el: a memória szereti az egyedülálló térbeli és tapintható részleteket, így, ha a felidézés a cél, nem tévedhetsz a „térgazdagítással”, az olyan extra papírra vetett elemekkel, mint a színek, nyilak és számok, amelyeket mind saját kezed hozott létre.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print