Az AI friss Nobel-díjas "keresztapja" nyilvánosan bírálta Sam Altmant

2024-ben Geoffrey Hinton brit-kanadai informatikus kapta a fizikai Nobel-díjat. „A mesterséges intelligencia keresztapjaként” is emlegetett tudós – aki John Hopfield fizikussal osztozik az elismerésen – egy rögtönzött sajtótájékoztatón nyilvánított köszönetet munkatársainak, Sam Altmant, az OpenAI fejét pedig kemény bírálattal illette.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden közölte, hogy idén a mesterségesintelligencia-kutatás úttörői, Geoffrey Hinton és John Hopfield vehetik majd át a fizikai Nobel-díjat. Hinton, a Torontói Egyetem 76 esztendős tudósa épp egy kaliforniai hotelben éjszakázott, amikor telefonon közölték vele az örömteli hírt. A brit-kanadai informatikus végül csupán két órát aludt, és egy rögtönzött sajtótájékoztatón mondott köszönetet nagybecsű kollégáinak. Beszédének legmeglepőbb pontja mégis az volt, amikor nyilvánosan odaszúrt Sam Altmannak, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezérigazgatójának – írja a Fortune.

Hinton először két munkatársát, Terry Sejnowskit és a 2011-ben elhunyt David Rumelhartot méltatta – akiket „mentorainak” nevezett -, majd arról kezdett beszélni, hogy a Torontói Egyetem hallgatói milyen sokat segítettek neki tudományos pályafutása során.

„Fantasztikus dolgokat vittek véghez” – dicsérte növendékeit a kutató, majd hozzátette: „Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy az egyik tanítványom kirúgta Sam Altmant.”

Hinton Ilya Sutskeverre, az OpenAI korábbi vezető kutatójára célzott. A kanadai-izraeli informatikus Helen Tonerrel és a vállalat igazgatótanácsának két másik tagjával együtt tavaly novemberben elérte, hogy Altman távozzon az OpenAI vezérigazgatói székéből. Egy rövid huzavona után az üzletember visszatért, és megszilárdította pozícióját. Sutskever később megbánta, hogy lépésével néhány napos krízisbe sodorta az OpenAI-t.

Ma már talán kevesen tudják, de Hinton és Sutskever 2012-ben Alex Krizhevskyvel együtt hozta létre azt az algoritmust, mely rendkívüli pontossággal tudott azonosítani objektumokat a különböző képeken. Az eszköz az AlexNet nevet kapta, és a szakemberek azóta is ezt a pillanatot emlegetik „a mesterséges intelligencia ősrobbanásaként”.

„Számos jó kutató úgy gondolja, hogy valamikor a következő 20 évben a mesterséges intelligencia intelligensebb lesz nálunk, és alaposan meg kell gondolnunk, mi történik akkor” – fogalmazott kedden Hinton. Az informatikus egyébként többször is borúlátó kijelentéseket tett a technológia jövőjével kapcsolatosan. Korábban tíz éven át dolgozott a Google-nél, tavaly viszont kilépett a vállalattól, majd nem sokkal később szokatlan nyíltsággal kezdett beszélni arról, mi az, ami nyugtalanítja a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban. „Nehéz megmondani, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a bűnözők helytelen dolgokra használják fel a technológiát” – mutatott rá a tudós.

Keddi beszédében Hinton külön méltatta munkatársait, Yoshua Bengiót és Yann LeCun-t, majd megemlítette, hogy még egyetemi hallgatóként szakított a fizikával mint tudományterülettel, mivel a matematika tudománya túl nagy fejtörést okozott számára. Ennek tükrében kissé ironikus, hogy a nagynevű tudós szerteágazó munkásságát most éppen fizikai Nobel-díjjal honorálták.

Sam Altmant jelenleg azért érik heves bírálatok az AI-közösségen belül, mert szeretne megszabadulni az OpenAI nonprofit státuszától, hogy végre pénzt kereshessen a technológiával. Szándékai még a cég egyes vezetőiben is ellenérzéseket szültek. Sőt, a közelmúltban több olyan kutató is elhagyta a szervezetet, aki inkább a civilizáció fejlődésének szolgálatába állítaná a mesterséges intelligenciát. A már említett Helen Toner korábban hazugnak nevezte Altmant, akiről egyre többen úgy vélik, hogy a profitot fontosabbnak tartja a kutatói etikánál.

Hinton egyébként arra is ígéretet tett, hogy a jövőben is a mesterséges intelligencia biztonságosságának elősegítésére fog törekedni. Arra a kérdésre még a Nobel-díjas kutató sem tudott felelni, hogy vajon a technológia tényleg katasztrófával fenyegeti-e a civilizációt, viszont leszögezte: elmélyült kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, miként lehetne elhárítani egy ilyesfajta veszélyt.