Mi a sikeres vállalkozás kulcsa? Sokan teszik fel a kérdést, és még többen próbálnak rá választ találni, de egy jó ötlet és eltökéltség mindenképp kell hozzá. Az Anjuna pálcikás jégkrémjei 2016-ban jelentek meg Budapest utcáin, mára pedig öt fővárosi és egy balatoni üzletben kínálják a természetes alapanyagokból készült, pálcikára tűzött falatnyi napfényt.
Szabó Milánt, az Anjuna társalapítóját kérdeztük, miként lett két pókerjátékos fiatal álmából valóság, és mi az, ami megkülönbözteti az Anjunát – a sztori, ami mögötte van, jött a válasz azonnal. A hazai nyári édességpiacot már megreformálták, de a cél, hogy Barcelonától Kaliforniáig terjedjen az Anjuna birodalom.
Az Anjuna pálcikás jégkrémjei 2016-ban jelentek meg a budapesti utcákon, a teljes egészében növényi alapanyagokból, mesterséges összetevők használata nélkül készített finomságok pedig hamar belopták magukat a helyiek és a turisták szívébe és hasába egyaránt. Az egészséges életmód és a vegán étkezési szokások elterjedésével egy piaci rés nyílt a nyári édességek piacán, amit a gombócos fagyik és a csomagolt pálcikás jégkrémek kizárólagos dominanciája jellemzett.
Szabó Milán 20-21 éves volt, amikor felfedezett egy olyan dobozos kókuszfagylaltot itthon, ami valódi kókuszhússal készült, kókusztejjel, bármiféle adalékanyag nélkül. A termék importja azonban túl drága lett, így néhány hónap után eltűnt a delikátesz polcairól a fagyi, de épp ennek az űrnek köszönhető, hogy megfogalmazódott Milánban az ötlet: valódi gyümölcsből ízletes fagylaltot készíteni. Az indiai Anjunában tett utazás során pedig nemcsak a termék – dobozos fagyi helyett pálcikás jégkrém -, de egy életfilozófia is megszületett.
„Az Anjuna az a szellemiség, ami az indiai tengerparton értelmet adott az életünknek. Ott jöttünk rá, hogy bár nem lehet minden napot úgy élni, mint mi ott tettük, de törekedni kell rá, mert az élet túl rövid. Nem várhatunk mindig a következő utazásra, hogy ‘majd akkor boldogok leszünk megint’, itthon is meg kell magunknak teremteni ezt.”
Dél-Amerikában nagy hagyománya van a gyümölcsös popsickle-nek, így miért ne lehetne itthon is ilyen termékekkel sikert elérni? A koncepció megvolt, már csak meg kellett valósítani, ehhez azonban néhány évet ugranunk kell az időben. Milán 2015-ben mesélt először az üzlettársának, Szalay Józsefnek, Joe-nak az ötletről, másnap pedig már meg is vették a jegyüket Moszkvába egy food show-ra, ahol a jégkrémkészítésére alkalmas gép gyártója kiállított. Innentől felgyorsultak az események. Az egyetemi padokat a pókerasztalra cserélve profi játékosként dolgozó fiatalok az orosz fővárosban az összes pénzüket elköltötték az első fagylaltkészítőgépükre, és eldöntötték, az addigi életüket hátrahagyva ők fogják készíteni a világ legjobb jégkrémjét.
„Visszagondolva őrültség az egész, de talán pont az akkori tudatlanságunk miatt jutottunk el idáig” – kommentálta Milán az akkori döntésüket.
Az Anjunával nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a világ legjobb jégkrémjét készítsék. Az Anjuna pálcikás csodái valódi gyümölcsökből, növényi tejjel készülnek, ráadásul vizet sem adnak hozzá, így köszönőviszonyban sincsenek a bolti pálcikás termékekkel. „Én felelek az ízkombinációk kitalálásáért és azért, hogy legyen a jégkrémeknek egy stílusa ami hozzánk köthető. A jégkrémüzemben egy élelmiszermérnök vezetésével zajlik a termékfejlesztés, az ő és csapatának érdeme, hogy az elképzeléseimből valóság lesz, nem csak álmodozás” – avatott be minket Milán a gyártás folyamatába.
Az egészséges, reform, mindenmentes szlogennel hirdetett termékeket gyakran kétkedve fogadják, túlárazottnak vagy ízetlennek tartják, és csak legyintenek rájuk, mondván egy újabb módszer, amivel több pénzt lehet legombolni a fogyasztókról. “Ne azt kérdezd, a valódi étel miért ilyen drága, inkább azt, hogy a mű hogyan lehet ilyen olcsó?” A minőségi, értékes alapanyagok használata azonban nem egy újkeletű trend, hanem épp ellenkezőleg, visszatérés a természetes ételekhez, miközben az új technológiák alkalmazásával a modern igényekre és ízlésre szabják őket. „El kell olvasni más jégkrémek összetevő listáját és a miénket, ott a válasz mindenre.”
Mivel a kezdetektől szilárd elhatározása volt az alapítóknak, hogy a világ minden részére elviszik az Anjuna koncepciót, így az elejétől fogva a franchise rendszer kiépítéseben gondolkoztak, ami optimális megoldást jelent az ilyen léptékű növekedéshez. Jelenleg öt budapesti és egy balatoni Anjuna üzlet működik az országban, ebből három áll a cég tulajdonában. Teljes egészében ők felelnek a gyártásért és a disztribúcióért, így a partnerek szabadon foglalkozhatnak azzal, hogy boldoggá tegyék a vásárlókat a saját üzletükben. Persze a fokozatosság fontos a siker érdekében, így a rövid távú tervek között szerepel, hogy a balatonfüredi üzlet mellett jövőre már más hazai városokban, például Tihanyban vagy akár Győrben és Debrecenben is jelen legyenek.
Az ambiciózusnak és grandiózusnak mondható távlati terveket tekintve pedig biztató tény, hogy 2017-ben Amerikában a világ 20 legígéretesebb franchise koncepciója között versenyeztek.
Ahogy az ötlet, úgy az Anjuna név is 2015-ben született meg. „2015 márciusában épp mindketten elég mélyen voltunk, váltani szerettünk volna, megtalálni azt a célt, amiért mindennap érdemes felkelni. Egyik nap Joe rámírt, hogy vesz egy repülőjegyet Indiába és Goára utazik, tartsak vele. Bepakoltuk a hátizsákunkat és útnak indultunk Anjuna partjainál kikötve. Anjuna az első pillanattól kezdve beszippantott, életünk legelmélyültebb utazása volt, miután megfogalmazódott bennünk, hogy mit is szeretnénk csinálni. Tudtuk, hogy ezt az érzést meg kell fognunk, bezárni egy dobozba, hazavinni és megosztani másokkal. Létre akartunk hozni egy helyet, ahol minden nap nyár van. Erre pedig a jégkrémes ötletem volt a legjobb opciónk. A logóban megjelenő elefánt utalás Ganeshára, de inkább mint egy ‘eredet’, emlék jelenik meg, nem pedig vallási értelemben.”
Az Anjuna-szellemiséghez hozzátartozik mások megsegítése is, így tavaly a Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát alapítvány védenceinek segítettek új otthonra lelni, az ekkor bevezetett, kifejezetten kutyák számára készített Anjuna jégkrémek megvásárlásával pedig bárki hozzájárulhatott a szervezet tevékenységéhez.
Végül pedig az elmaradhatatlan kérdés: mely ízek az alapítók személyes kedvencei? Milán favoritja az elefántcsontparti kókusz, fehércsokiba mártva, mindez áthúzva friss mangó öntettel, Joe pedig a Bourbon vanília jégrémre esküszik pekándióval töltve, félig áthúzva tejcsokival.
