Hiába a külső nem minden, az első benyomásnál bizonyosan sokat nyom a latba a megjelenés, és komolyan befolyásolhatja, hogy milyen hatást vált ki az illető a környezetéből.
Most egy újabb külső jegyről állapították meg a kutatók, hogy a siker kulcsa lehet, ráadásul a szomorú hír az, hogy ezt még befolyásolni sem lehet.
A vizsgálatok alapján ugyanis a magas emberek, pontosabban a férfiak bizony sikeresebbek és jobban keresnek, mint alacsonyabb pályatársaik.
Sokat viccelődünk arról, hogy az alacsony emberek, főként az alacsony férfiak biztosan kompenzálni próbálnak – Napóleon volt talán az egyik első ismert példa erre a jelenségre, de azóta is számos olyan tekintélyelvű vezető volt, aki, hát nem volt túlságosan magas növésű.
Ugyan a magasság-diszkrimináció egy keveset vizsgált és nehezen bizonyítható jelenség, most mégis úgy tűnik, hogy nem ok nélküli a mellőzöttség érzése az alacsonyabb embereknél (férfiaknál).
A kutatások mégis azt mutatják, hogy munkahelyi környezetben a testfelépítés igenis hatással van az emberek előmenetelére – a férfiakéra és a nőkére egyaránt, de eltérő módon. A vizsgálatok szerint a magasabb növés magasabb jövedelemmel párosul: a toborzók előnyben részesítik a magasabb jelölteket és a magasság az előléptetéseket is befolyásolja. A magyarázat szerint ez azért van, mert a magasabb férfiakat és nőket sokkal inkább tekintjük vezetőnek, dominánsabbnak, intelligensebbnek és egészségesebbnek ítéljük meg őket; ennek eredményeként a magas férfiak nagyobb valószínűséggel jutnak vezetői pozíciókba.
Bár a “magasságsovinizmus” kifejezett formája a diszkriminációnak, mégsem vagyunk tudatában ennek, és könnyedén internalizáljuk, anélkül, hogy észrevennénk. És ez az, ami különösen nehézzé teszi a felszámolását.
Minden az evolúcióra vezethető vissza
Dr. Omer Kimhi, a Haifa Egyetem Jogi Karának docense, aki a magasság alapú diszkriminációt kutatta, úgy véli, hogy ennek gyökere az evolúciós torzításokban rejlik, a magasság és az erő fontossága miatt az állatvilágban. „Ha nagyobb vagy, te vagy a csoport vezetője. Ennek egy része megmaradt… és a magasságot tekintélyhez, erőhöz és magasabb pozícióhoz kötjük” – fogalmazott a BBC kérdésére.
A magasság iránti tiszteletünk ösztönös lehet – a társadalmi hierarchiák feltérképezésére használt primitív módszerek maradványa a múltból. Az ősi társadalmakban a fittség és az impozáns fizikai megjelenés fontos vezetői tulajdonságoknak számítottak. Érdekes belegondolni, hogy a magassághoz társuló pozitív képzettársítások miként jelennek meg a nyelvünkben is.
Tudat alatt alakulnak ki a hiedelmeink, amelyek alapján első pillantásra arra következtetünk, hogy a magasság kapcsolatba hozható a kognitív és fizikai teljesítőképességgel. A magasabb embereket tudat alatt tehetségesebbnek és kockázattűrőbbnek, dominánsnak, ügyesebbnek és tehetségesnek, sőt karizmatikusnak gondoljuk. Ezzel szemben az alacsonyabb embereket kevésbé tisztelik – hangsúlyozza a szakértő, Dr. Erin Pritchard, a Liverpool Hope Egyetem fogyatékosságtudományi oktatója és a Centre for Culture & Disability Studies tagja.
Azonban a legtöbbször ez a fajta előítéletesség rejtve marad az emberek elől – egyszerűen mert nem illik a diszkrimináció mint szándékos és káros cselekedet mentális sablonjába. Lehetséges, hogy valakiről a felettesei jó véleménnyel vannak és előléptetik, miközben eszükbe sem jut, hogy mindennek köze lehet az illető magasságához, épp ezért is nehéz kezelni vagy megszüntetni ezt a jelenséget.
A magasság hatása a karrierre
A diszkrimináció már a felvételi eljárásnál megkezdődik, a kutatás alapján ugyanis a munkáltatók nagyobb eséllyel utasítják el az alacsonyabb jelentkezőket, akkor is, ha az életrajzuk hasonló a magasabb jelöltéhez. Ezen talán most változtathat a több online állásinterjú, ahol a magasság tényező kikerül a képletből.
Még ha fel is veszik az alacsonyabb személyt, ezután is hátrányból indul, például az előléptetéseknél. Malcolm Gladwell széles körben idézett felmérésére az egyik hivatkozási alap ebben a kérdésben. A 2005-ös Blink című könyvében írt Fortune 500 vezérigazgatóiról: az Egyesült Államok lakosságában a férfiak körülbelül 14,5%-a magasabb 180 cm-nél. A Fortune 500-as cégek vezérigazgatói között ez a szám 58%” – írta Gladwell akkor.
A magasság a bérek közötti különbségekben is szerepet játszhat. Az Egyesült Királyságból, Kínából és az Egyesült Államokból származó tanulmányok mind összefüggést mutatnak a magasság és a magasabb fizetés között, bár a pontos számok eltérőek.
A nők azért ne nőjenek túl magasra
Ugyanakkor, ha a nemet is figyelembe vesszük, árnyaltabb képet kapunk. Inas R Kelly, a kaliforniai Loyola Marymount Egyetem közgazdász professzora által végzett kutatás jelentős különbségeket tárt fel a magasság és az átlagkereset között a nemek viszonylatában. „A fehér férfiak minden további 10 centiméter után sokkal nagyobb prémiumot kaptak, mint a fehér nők” – mondja, és ez a különbség még szembetűnőbb az afroamerikaiak esetében.
Ez összecseng azzal az elképzeléssel, hogy ellentétben a férfiakkal, a nők lehetnek túlságosan is magasak, és a magas nőknek olyan megkülönböztetéssel kell szembesülniük, amilyennel a magas férfiaknak nem. Egy magas női főiskolai hallgatók körében végzett tanulmány szerint az átlagon felüli magasságuk „nem szándékos megfélemlítést” eredményezett. „Ha egy nő mások fölé tornyosul, azt fenyegetésnek tekinthetik… Nőként, ha dominanciát mutatsz, az agressziónak minősül. Ez problémás lehet” – mondja Pritchard.
Magasság és önbizalom
Ráadásul nem csak ilyen formában lehet hatással a magasság a munkahelyi előmenetelre. A kutatók felvetik, hogy a magasabb gyerekek több pozitív megerősítést kaphatnak, ezáltal később magabiztosabbak lehetnek, ezáltal a fellépésük összecsengen a fent leírt prekoncepciókkal. Az, hogy miként bánik a külvilág az alacsonyabb emberekkel, az hatással lehet a viselkedésükre, hozzáállásukra, ezáltal pedig predesztinálhatja őket esetleg a rosszabb teljesítményre.
