3 éve senki nem hitt benne, ma sorban áll a világ a magyar energetikai techcég megoldásáért

Enerhash - interjú - 2021

Az Enerhash története alig három évvel ezelőtt indult, ma pedig a világ számos pontjáról érkezik energetikai vállalatoktól megkeresés a magyar energetikai techcég megoldásáért.

Az első integrált, fogyasztó oldali kiegyensúlyozó rendszer megoldást kínál az erőművek reakcióidejének csökkentésére, növeli az erőművek energiahatékonyságát és biztosítja a kiszámítható működést. Az erőművek mellé telepített adatközpont egy kisebb falu energiaigényét is képes felvenni, a történet pedig befektetői oldalról is több mint izgalmas. Interjú Jogg Dániel üzletfejlesztési igazgatóval és Kovács Gábor pénzügyi igazgatóval.

Három évvel ezelőtt otthon kezdtél el kriptovalutát bányászni, ma pedig a világ minden pontjáról sorban állnak a dollár-százmilliókat pörgető erőművek, hogy az Enerhash megoldja a legégetőbb problémájukat, amire megoldást találtál. Hogyan indult az Enerhash története?

Jogg Dániel: A történet 2018-ban kezdődött, amikor a MET-nél dolgoztam, mint földgáz nagykereskedelmi szakértő. Egy erőmű földgáz beszerzésén is dolgoztam, így közvetlenül ráláttam az erőművek termelési folyamatára és arra is, hogy a kiegyensúlyozott működés, illetve a termelés optimalizálása milyen jelentős problémát jelent világszinten. Ekkor jött az ötlet, hogy az erőművek mellé telepített adatközpontok alternatív fedezeti opciót biztosíthatnak.

Enerhash - interjú - energetika

Kép: Igényesférfi.hu / Csiki Vivien

Volt erre korábban példa?

J.D.: Nem volt erre korábban példa. Olyan bitcoin bányász cégek voltak ugyan a piacon, amelyek azért települtek a legkitettebb régiókba, hogy minél kedvezőbb áron vásárolhassanak áramot, de ezek egyike sem erőművek optimalizációjára használta a szervereket. Az Enerhash megfordította a kérdést, de ehhez látnom kellett, hogy hogyan működik az elmélet a gyakorlatban, így vettem egy szervergépet, megépítettem az első riget és hat hónapig teszteltem a működését otthon.

Mértem a fogyasztási, termelési és a beruházási adatokat is, így tudtam felépíteni a modellt, amit aztán a testvéremnek mutattam meg. Én az energetikai szektorból jövök, neki viszont üzleti oldalról is volt tapasztalata ahhoz, hogy hogyan kell a nulláról felépíteni az üzleti modellt úgy, hogy az többek között adóügyi, pénzügyi oldalról is megállja a helyét a befektetők előtt. Viszonylag hamar kaptunk egy első körös kisebb befektetést, amiből tovább tudtuk fejleszteni a modellt. Mi láttuk benne az értéket, de az energetikai szektor nem igazán értette, hogy mivel foglalkozunk.

Mikor volt az a pont, amikor a piac is meglátta benne az üzleti potenciált?

J.D.: Jóval később (nevet – a szerk.). Nagyon sokáig senki nem értette, hogy miről beszélünk. Elkezdtünk kisebb cégeket keresni, azt gondoltuk, hogy ott könnyebben átmennek a folyamatok, de ez sem volt működő út, hiszen ott a humán erőforrás hiányzott ahhoz, hogy olyan innovatív megoldásokkal foglalkozzanak, amelyre sehol máshol a világon nem volt addig példa.
A nagy áttörés végül a pandémia után jött, akkor már volt egy projektünk Oroszországban, ami a koronavírus-járvány miatt állt le, ezzel párhuzamosan pedig az E.ON üzletfejlesztési csapatával itthon is elindultak a tárgyalások. Megépült az első konténer, amit már az E.ON rendszereihez igazítottunk és megtörtént a sikeres csatlakozás is. Láttuk, hogy az elmélet működik a gyakorlatban is. Láttuk, hogy a modell nemcsak az erőművek számára érték, de befektetési szempontból is izgalmas megoldás és láttuk azt is, hogy nagyon sok pénz kell ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk a nemzetközi piacra lépést és skálázást. Ekkor ismerkedtünk meg Gáborékkal.

Enerhash - interjú - befektetés

Kép: Igényesférfi.hu / Csiki Vivien

Befektetői oldalról mi az Enerhash legfőbb előnye a többi kripto-lehetőséghez képest?

Kovács Gábor: Nem mindegy, hogy valaki kriptovalutába fektet vagy egy olyan cégbe, ami kriptovalutát termel – talán így lehetne a legegyszerűbben megfogalmazni az Enerhash legfőbb értékelőnyét befektetői oldalról. Privátbankárként jelentős vagyonokat kezeltem, pontosan láttam a befektetői igényeket és a klasszikus banki termékek korlátait is. Aki pénzügyi területről érkezik, általában ódzkodik a kriptovalutáktól, hiszen a centralizált pénzrendszer felteszi a kezét, a befektetők érdeklődése viszont folyamatosan nő és keresik a kapcsolódó befektetési lehetőségeket.

Az első pitch, amit Daniéktól hallottunk, kínai volt számunkra és teljesen vad ötletnek tűnt az egész, a pénzügyi modell, a számítások és az infrastruktúra viszont működött. Az elmúlt egy évben letettük annak a feltételeit, hogy az Enerhash történetéhez befektetőként is lehessen csatlakozni és megalapítottuk a részvénytársaságot. A befektetők is nyitottak voltak, az energetikai szektorban pedig futótűzként kezdett el terjedni az első sikeres projekt híre. Az erőművek optimalizálása világszinten probléma, a beruházásokhoz viszont jelentős tőkére van szükségünk.

Mondanál erre egy példát?

K.G.: Jelenleg nagyjából 50 millió euró értékben tudnánk beruházásokat végrehajtani. Svédországban, Új-Zélandon, Argentínában és az Egyesült Államokban is tárgyalunk energetikai cégekkel az Enerhash megoldásáról.

Enerhash - interjú - Kovács Gábor

Kép: Igényesférfi.hu / Csiki Vivien

Milyen megtérülési idővel kell számolni?

K.G.: Az Enerhash részvényeseitől két évre kérünk befektetői tőkét, ami a pénzügyi modell szerint két év alatt térül meg, a második év végétől pedig már osztalékot is tudunk fizetni, ami nagyjából 10 százalékos éves hozamnak felel meg. A befektetői tőkét az infrastruktúra fejlesztésére fordítjuk, azt pedig tudjuk, hogy akinek ma infrastruktúrája van ezen a piacon, az szó szerint aranyat ér. Az Enerhash esetében ez dupla profitot jelent, ami a részvények árfolyamába transzformálódik. A harmadik évtől ez 25-30 százalékos osztalékot jelent.

Ha visszaemlékszel a 2008-as évekre, mindenki betétezett – egyik bankból a másikba mozgatták az emberek a befektetéseket akkor is, ha a mozgatásnak magasabb volt a költsége, mint a potenciális kamatprémium. Úgy féltek az emberek a befektetésektől, mint a tűztől, aki pedig mégis szerencsét próbált a magyar tőkepiacon, azok szerencsejátéknak fogták fel az egészet, keveseknek volt valódi megtérülése.

A 90-es évek után viszont el lehetett kezdeni arról beszélni, hogy az embereknek vannak megtakarításai, amivel kellene kezdeni valamit. Ekkor jelentek meg a privát bankok, a prémium szegmensek és elindult egy edukációs folyamat is. Eljutottunk oda, hogy ha ma megnézel egy ügyfélportfóliót, annak nagy valószínűséggel legalább 60 százaléka magasabb kockázatú instrumentumokból áll.

Egyértelműen látszik, hogy az ügyfelek kockázatvállalása megnőtt, kockázatvállalás nélkül hozamot, profitot, nem is lehet elkönyvelni. Az utóbbi években viszont jelentős pénzmennyiséget bocsátottak piacra, aminek inflációs hatása van. Ahhoz, hogy reálhozamot tudjunk elérni, ezt az inflációt minimum meg kell keresni, ezen felül pedig reálhozamot is elvárnak a befektetők. A részvénytársaságok jelentős része viszont nem fizet osztalékot.

Az az osztalék, amit az Enerhash évente kínál a részvényár felértékelődése mellett tudja azt biztosítani, ami régen egy betéti vagy kötvényi rendszerben volt. Pénzügyi oldalról ez volt az a legfőbb alappillér, fő üzenet, ami tetszett, amellett, hogy az üzleti modell több szektort is felölel: kripto, IT, energetika, pénzügy. Minden benne van, ezen kívül foglalkozunk az ESG problémájával is és figyelembe vesszük a környezetvédelmi elvárásokat is. Ahol van rá lehetőség, ott a teljes karbonsemlegesség a cél, ahol ezek a feltételek nem adottak, mint például Argentínában, ott pedig törekszünk a szektor zöldítésére: az olajfúró telepeken a CO kibocsátást hozzávetőlegesen 60, a metán kibocsátást pedig 96 százalékkal tudjuk csökkenteni. Az olajtermelés nem fog eltűnni, már az is jelentős siker, ha csökkenteni tudjuk a károsanyag kibocsátást. A többi piacon viszont fontos, hogy az energiamixünk karbonsemleges legyen.

Enerhash - interjú - Jogg Dániel

Kép: Igényesférfi.hu / Csiki Vivien

Számokban mekkora piacról beszélünk?

J.D.: Az erőművek reakcióidejének csökkentése uniós elvárás, amire előttünk csak jelentős beruházási költségek mellett volt megoldás az erőművek számára. Amikor az emberek hazamennek a munkából és bekapcsolják a TV-t, hirtelen megnő a fogyasztás, amire az erőműveknek reagálni kell. Ezt a reakcióidőt egy vízerőmű esetében például 15 percről 1 másodpercre tudjuk csökkenteni. Amint megtörténik a kiegyenlítés, visszakapcsolják az adatközpontokat. Számunkra ez a nagyságrendileg 6-15 perces időszak nem okoz problémát, utána ugyanúgy folytatódik a termelés.

Minél nagyobb arányban áll megújuló energiából egy ország energiamixe, annál nagyobb problémát jelent a szabályozás és a kiegyensúlyozás a megújuló energiák időjárásfüggőségéből fakadó kockázat miatt. Az Enerhash rendszere rugalmas kapacitást tud biztosítani a hálózatnak, ami jelenleg a legnagyobb érték az erőművek számára: a kiegyenlítő energia ára közel 4-500 százalékkal emelkedett csak a magyar piacon, de ez minden országban probléma, amire mi egy attraktív megoldást kínálunk.

Ez a világon az első integrált, fogyasztó oldali kiegyensúlyozó rendszer. Svédországban például az állami energetikai céggel dolgozunk együtt, ahol vízerőművek többlettermelését kihasználva telepítünk adatközpontokat és a fogyasztás szabályozásával résztveszünk a szabályozási piacon. Svédország energiamixe 45% vízerőmű, 30% nukleáris-, 17% szél- és 8% gázüzemű, ezek mindegyike nehezen szabályozható erőmű. Jelenleg nagyjából végtelen az igény: még kiaknázatlan a megújuló energia piac, energiaválság van, elszállt a kiegyensúlyozás díja. Nem véletlenül talál meg minket annyi cég, egy kisebb falu fogyasztása fér el egy konténerben, így komoly felvételi lehetőséget adunk.

Ésszerű megoldásnak tűnik, mi lehet annak hátterében, hogy eddig senki nem használta ki az ebben rejlő üzleti potenciált?

J.D.: Számunkra ez a megoldás evidens volt, amikor viszont megkerestünk 100 erőművet, nagyságrendileg 5 reagált és ők sem értették teljesen, hogy miről beszélünk. Olyan beruházást tudunk végrehajtani, amivel zöldítjük a modellt, a kriptot pedig nem fogják tudni kivezetni a rendszerből. A legfőbb támadások az energiaszükséglet miatt érik a kriptovalutákat, de ezt nem szokták összehasonlítani például a globális bankrendszer energiafogyasztásával vagy egy Netflix-streaming energiaigényével.

Nincs titok, csak nagyon összetett a modell: energetika, üzlet, blockchain, bitcoin, IT, könyvelés, jog, pénzügy, amihez mind érteni kell. Az üzleti része legalább annyira összetett, mint a technológiai oldal.

interjú - Enerhash - kriptovaluta

Kép: Igényesférfi.hu / Csiki Vivien

Mi a következő lépés?

K.G.: A következő körben 10 millió euró tőkét vonunk be a részvénytársaságba, ebből az első nemzetközi projekteket fogjuk megvalósítani. Jelenleg Svédországban, Új-Zélandon, Argentínában és az Egyesült Államokban dolgozunk azon, hogy elinduljanak az első adatközpontok.

J.D.: Arra korábban is gondoltam, hogy meg fogunk keresni ilyen jelentős cégeket, arra viszont nem, hogy ilyen kaliberű vállalatok fognak megkeresni minket. Amióta elindult az első adatközpont, a világ szinte minden pontjáról érkezett megkeresés: Szaúd-Arábia, Omán, Ausztrália, Bulgária, Franciaország, Németország, Etiópia, Nigéria – csak az elmúlt pár hónapban. Most csúcsosodott ki a siker azzal, hogy elindult az E.ON és az Enerhash közötti együttműködés, megvan az infrastruktúra és valóban mérhető adatokat tudunk prezentálni. A bitcoin cégek nem energetikával foglalkoznak, mi pedig onnan közelítettük meg a kérdést, hogy miért jó ez a szolgáltatás az erőműveknek. Azt láttam, hogy ha valami ekkora mennyiségű áramot fogyaszt, aminek szabályozható a fogyasztása, az tényező lesz az energetikai szektorban.

Alapítóként mi volt a legkeményebb lecke, amit az elmúlt 3 évben megtanultál?

J.D.: A legkeményebb talán az volt, hogy nagyon sokáig senki nem látta a víziót. Utólag tudom, hogy nem az ötletben nem hittek, egyszerűen csak nem értették, hogy miről beszélünk. Rengeteg buktató volt, számtalanszor feladhattuk volna, de megtanultunk gyorsan alkalmazkodni, azonnal reagálni a problémákra, ha kellett az egész céget újrastrukturáltuk. Az egyik legmeghatóbb pillanat pedig az volt, amikor az irodában már emberek ültek. Ma már 16-an építjük az Enerhash történetét.

A vezetői státuszt ugyan még gyakorolni kell, legutóbb például elfeledkeztünk egy szombati munkanapról, de azt látjuk, hogy mindenki elkötelezett a cég sikeréért. Sikeres évet zárunk, nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy egy olyan keretrendszert tudjunk kínálni a befektetőknek, ami biztosítja az üzleti modellt és a megtérülést. A befektetőknek is nagyon szimpatikus a felállás, hogy pénzügyi és energetikai oldalról is képviseltetik magukat az Enerhash vezetői és az is, hogy mindkét oldal látott már ekkora vagyont.

Jogg Dániel - Enerhash

Kép: Igényesférfi.hu / Csiki Vivien

A kriptovaluták volatilitása mennyire érinti a működést?

K.G.: Mivel az Enerhash esetében egy kriptovalutát termelő céget vásárol a befektető nem pedig magát a kriptovalutát, ezért kevesebb a kockázat. Az Egyesült Államokban néhány ilyen cég van a Nasdaq-on, akik jelentős szereplők, az európai tőkepiacon viszont nincs ilyen társaság. Célunk, hogy az Enerhash megjelenjen az európai tőkepiacon és jelentős tőkekapitalizációjú európai céggé váljunk a következő 5 évben.

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy adatközpont fejlesztéssel és üzemeltetéssel azonosítsanak minket ne pedig azzal, hogy egy kriptovállalat vagyunk. A BTC előállítására alkalmas eszközöket szeretnénk hosszú távon vegyíteni más, high performance computing gépekkel, amelyek hasonló számításokat végeznek. Folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyek illeszkednek a portfóliónkba. Svédországban például elkezdtünk dolgozni azon is, hogy hogyan lehet az adatközpontok által termelt hőt a távhő rendszerbe transzformálni, hogy minimalizáljuk a veszteséghőt. Ma az adatközpontokat mindenki a szénbányákhoz társítja, miközben környezetvédelmi szempontok figyelembevételével is meg lehet ezeket valósítani úgy, hogy egyúttal növeljük az erőművek energiahatékonyságát és biztosítjuk a kiszámítható működést. Adatközpontjainkkal 0-24 órában képesek vagyunk átvenni az erőművek által termelt áramot, a másik oldalon pedig úgynevezett elosztott számítási kapacitást adunk el ügyfeleinknek, akik például a mesterséges intelligencia, vizualizáció, modellezés vagy épp blokklánc terén tudják szolgáltatásainkat igénybe venni. Erre egyre nagyobb a kereslet világszerte.

A cikk megjelenését az Enerhash támogatta.
Helyszín: Alice Hotel

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print