20 év börtönt kaphat az évszázad csalásáért a Theranos-alapító, 4 vádpontban találták bűnösnek

Elizabeth - Holmes - Theranos

Azt ígérte, forradalmasítani fogja az orvostudományt, most bíróság előtt áll Elizabeth Holmes, akit a történelem egyik legnagyobb csalásával vádoltak és tizenegy szövetségi vádpontból négyben bűnösnek találtak.

A nyolc férfiból és négy nőből álló esküdtszék megállapította, hogy a Theranos egykori alapítója bűnös a befektetőkkel kapcsolatos négy vádpontban, de egyik vádpont sem a betegek megtévesztésére vonatkozott. Elizabeth Holmesra, aki az egész világgal képes volt elhitetni, hogy egy zseni, most akár 20 év börtön, valamint legkevesebb 250 ezer dollár pénzbírság vár.



Elizabeth Holmes felemelkedése és bukása

Elizabeth Holmes 2013-ban vált ismertté annak a technológiának köszönhetően, amely állítása szerint többféle betegséget is képes kimutatni – mindössze néhány csepp, az ujjbegyből vett vérből. Szőke haj, kék szemek, fekete garbó és zakó. Sokáig a női Steve Jobs-ként emlegették és a következő Apple-t vagy Teslát kereső befektetők önként és dalolva adtak több tíz és száz millió dollárokat a szimpatikus fiatal lánynak, aki annyira hitt magában és a találmányában.

2013 és 2015 között a vizsgálatok szerint 700 millió dollárt gyűjtött a cég befektetőktől. Olyan személyek adták nevüket a Theranos sikeréhez, mint két volt amerikai külügyminiszer, George Shultz és Henry Kissinger, illetve az akkori védelmi miniszter, James Mattic, akik a cég igazgatótanácsában is benne voltak. A Walmart tulajdonosai, a Walton család 150 millióval szállt be a Theranos-ba, míg Rupert Murdoch médiamogul 125 milliót adott nekik. A csúcson 9 milliárd dollárra becsülték a cég értékét, Elizabeth Holmes pedig a Szilícium-völgy üdvöskéje volt, a legnagyobb üzleti lapokban szerepelt, világszerte ünnepelte a média és az üzleti világ, miközben valódi eredményeket nem tudott felmutatni a cége.

A bukás felé vezető első dominót végül John Carreyrou a Wall Street Journal újságírója lökte meg 2015-ben, aki tényfeltáró cikkében leplezte le a Theranos mögötti csalást, 2018-ra pedig a Theranos az Egyesült Államok közelmúltbeli történetének egyik legnagyobb vállalati botránya közepette összeomlott.

Elizabeth Holmes vallomástétele a bíróságot is meglepte

Egy fiatal, jó megjelenésű nő azt ígérte a világnak, hogy egyetlen csepp vérből számos tesztet képes lefuttatni az Edison névre keresztelt gépe, ezáltal új korszakot nyit az orvosi diagnosztikában. Elizabeth Holmes azzal érvelt, hogy ő maga is hitt a technológiában és részletesen elmagyarázta a bíróságnak, hogyan alapította a céget – ami mintegy 9 milliárd dollárt ért a csúcsponton -, miután otthagyta a Stanford Egyetemet és kitért arra is, hogyan ért el a Theranos csapata nyilvánvaló technológiai áttörést. Elizabeth Holmes mindvégig ártatlannak vallotta magát a többrendbeli csalássorozatban. Ügyvédei szerint nem állt szándékában csalni, hanem naivan alábecsülte a vállalkozása előtt álló kihívásokat.

Holmes végül élettársával, Billy Evansszel, anyjával és apjával kéz a kézben távozott a bíróság épületéből. Tengernyi kamerával és riporterrel találkozott, de nem nyilatkozott az újságírók kérdéseire.

Stephanie Hinds amerikai ügyész azonban közleményében üdvözölte az ítéletet: “Ebben a 15 hetes perben az esküdtek egy összetett ügyben jártak el a világjárvány és az ütemezési akadályok közepette” – mondta nyilatkozatában, amelyet a bíróság épületén kívüli szóvivő olvasott fel. “Az ítélet ebben az ügyben Elizabeth Holmes bűnösségét tükrözi egy nagyszabású befektetői csalásban, amiért most felelnie kell.”

Az esküdtszék több mint 50 órán át tanácskozott, mielőtt a tizenegy vádpontból nyolcra ítéletet hozott. Az ítélet egy több mint három hónapig tartó tárgyalás után született egy San José-i szövetségi bíróságon. A per során több mint 30 tanú vallott, végül maga Holmes is állást foglalt saját védelmében.

Az esküdtszék feladata annak megállapítása volt, hogy Holmes jó szándékú alapító volt-e, aki hibázott-e az induló vállalkozás felépítése során, ahogyan azt a védekezése feltételezte, vagy szándékosan megtévesztette a befektetőket és a betegeket, hogy elősegítse saját és cége sikerét, ahogy azt a szövetségi ügyészek állították.

“Ez egy olyan ítélet, amely nemcsak a Szilícium-völgynek számít, hanem azoknak az embereknek is, akik ünneplik, befektetnek és használják ezeket a termékeket” – mondta Margaret O’Mara, a technológiai ipar történésze és a Washingtoni Egyetem professzora. “A történteket a Szilícium-völgy üzleti kultúrája tette lehetővé, amely nagyon fiatal, kevésbé tapasztalt embereket ünnepelt és bátorított. A csalást viszont soha nem lehet innovációnak álcázni” – tette hozzá, aki azt is elmondta, hogy Holmest különösen szereti a média, egy rettenthetetlen vállalkozóként tekintenek rá, aki egy olyan terméken dolgozik, amelynek célja a világ jobbá tétele – és ez ritka női alapítóként.

Záróbeszédében az ügyészség azt állította, hogy egy pénzhiányban lévő vállalkozással szemben Holmes “a csalást választotta” a “kudarc” helyett. Az ügy pedig a befektetőknek tett hamis állításokról és a betegeknek tett hamis állításokról szól.

Arra a kérdésre, hogy elhitette-e valaha a betegekkel, hogy a Theranos pontos és megbízható vérvizsgálatot tud nyújtani, miközben tudta, hogy ez nem lehetséges, Elizabeth Holmes azt mondta: “Természetesen nem.”

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print