Trump szerint konstruktívak a tárgyalások, de Teheránnak meg kell értenie: nem építhet atomfegyvert
Noha a Fehér Ház és Teherán álláspontjai közeledni látszanak, Donald Trump amerikai elnök óvatosságra int a formálódó amerikai–iráni megállapodás kapcsán. Az elnök a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében „konstruktívnak” nevezte a folyamatot, de leszögezte: nem fog elkapkodni egy rossz egyezséget. Közben a Közel-Keleten a kulcsfontosságú tengeri hajózási útvonalak újranyitása és Irán nukleáris ambícióinak végleges letörése a tét.
„Nem kötök rossz üzleteket” – Trump kemény feltételei
Donald Trump egyértelművé tette, hogy a jelenlegi egyeztetések teljesen más mederben zajlanak, mint a korábbi, Barack Obama által fémjelzett diplomáciai kísérletek, amelyeket az elnök élesen bírált. „Ha alkut kötök Iránnal, az egy jó és megfelelő egyezség lesz, nem olyan, mint amit Obama hozott össze, aki hatalmas mennyiségű készpénzt és egyenes utat biztosított Iránnak az atomfegyverhez” – fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy a végleges szöveget még nem tárgyalták le teljesen.
Ezt olvastad már?
Sorsdöntő bejelentés érkezett az óraátállításról
Az elnök határozottan kijelentette, hogy az Irán elleni tengeri és gazdasági blokád mindaddig teljes mértékben érvényben marad, amíg egy hivatalos, hitelesített és aláírt megállapodás meg nem születik. „Mindkét félnek rá kell szánnia az időt, és jól kell csinálnia. Nem hibázhatunk!” – figyelmeztetett Trump.
A nukleáris kérdés és a Hormuzi-szoros: Mi van az asztalon?
Noha hivatalos dokumentumot még nem írtak alá, diplomáciai források szerint a formálódó egyezség (egyfajta szándéknyilatkozat) egy 60 napos tűzszünet-hosszabbítást, valamint a globális olajkereskedelem szempontjából kritikus fontosságú Hormuzi-szoros teljes és vámmentes újranyitását foglalhatja magában.
A legnagyobb törésvonalat továbbra is a nukleáris leszerelés jelenti:
Az amerikai és izraeli álláspont: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy egyeztetett Trumppal, és egyetértenek abban: bármilyen végleges megállapodásnak fel kell számolnia a nukleáris fenyegetést, ami magában foglalja a dúsított uránium teljes elszállítását Irán területéről és a dúsító létesítmények szétszerelését.
Az iráni reakció: Teherán félhivatalos hírügynöksége, a Tasnim azonnal visszavágott, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy „akadályozza” a folyamatot a befagyasztott iráni vagyonok feloldása körül. Az iráni állami média szerint a nukleáris anyagok átadásáról szóló pontok nem szerepelnek a jelenlegi tervezetben, és a keményvonalasok szerint az egyezség akár még meg is hiúsulhat.
Az amerikai hírszerzés és a Pentagon emlékeztet: a korábbi amerikai légicsapások jelentősen visszavetették az iráni nukleáris programot, de teljesen nem semmisítették meg azt, így a diplomáciai nyomásgyakorlás kritikus szakaszához érkezett.
Megosztott republikánusok és növekvő gazdasági nyomás
A washingtoni kongresszusban is éles vitákat váltott ki a formálódó alku híre. A republikánusok tábora kifejezetten megosztott: míg Ted Cruz és a keményvonalas szenátorok mély aggodalmuknak adtak hangot – amiért Irán milliárdos forrásokhoz juthat, és részben megtarthatja urándúsítási jogait –, addig a párt mérsékeltebb tagjai, valamint a demokrata képviselők inkább a háború azonnali lezárását sürgetik a súlyos gazdasági következmények miatt.
A tengeri blokádok és a Hormuzi-szoros körüli feszültség miatt ugyanis a műtrágya-összetevők (nitrogén, ammónia) és az üzemanyagok ára az egekbe szökött, ami komoly nyomást gyakorol a globális mezőgazdaságra és a fogyasztói árakra. Ez a gazdasági realitás is arra ösztönzi a Fehér Házat, hogy egy professzionálisabb és produktívabb tárgyalási mederbe terelje a kapcsolatot Teheránnal.
A geopolitikai sakkjátszma folytatódik, és bár Trump szerint az idő Washingtonnak dolgozik, a szövetségesek – élükön Izraellel – egyértelművé tették: fenntartják a katonai cselekvés szabadságát, ha a diplomácia csődöt mondana.
Forrás: BBC News
Borítókép: hosein charbaghi, Unsplash
