Tárgyalás a tűzvonal árnyékában: Zelenszkij Trumpnál keresi a béke kulcsát

Volodimir Zelenszkij floridai tárgyalása Donald Trumppal egy olyan pillanatban zajlik, amikor a fronton továbbra is dörögnek a fegyverek, miközben a nemzetközi diplomácia új lendületet kapott. A 20 pontos béketerv körüli egyeztetés nem csupán a háború lezárásáról szól, hanem arról is, milyen garanciákat és jövőképet kaphat Ukrajna és milyen feltételek mellett hajlandó ehhez Washington a nevét adni.

A mar-a-lagói találkozó hátterét újabb, hosszan tartó orosz drón- és rakétatámadások adják, amelyek Kijevben halálos áldozatokat és súlyos infrastrukturális károkat okoztak. A főváros lakásainak jelentős része átmenetileg fűtés nélkül maradt, ami télen már nem stratégiai kérdés, hanem mindennapi túlélési kényszer. Ebben a helyzetben kell Zelenszkijnek és Trumpnak arról tárgyalniuk, milyen kompromisszumok férnek bele egy olyan békébe, amelyet egyik fél sem tekint ideálisnak.

A húszpontos terv: új keretek, régi dilemmák

A most tárgyalt béketerv egy korábbi, 28 pontos verzió átdolgozott változata. A módosítások célja, hogy határozottabban érvényesítsék az ukrán szuverenitás szempontjait, miközben kezelhető kompromisszumokat kínálnak Moszkvának. A kulcskérdések azonban változatlanok: a kelet-ukrajnai területek státusza, a lehetséges demilitarizált zónák, valamint az amerikai biztonsági garanciák tartalma.

Ezt olvastad már?

Zelenszkij és Trump vasárnap Floridában tárgyalnak a háború lezárásáról

Letartóztatták Rob Reiner fiát, akit a világhírű rendező meggyilkolásával gyanúsítanak

Trump világossá tette, hogy a végső jóváhagyás az ő kezében van. Nyilatkozata – miszerint Zelenszkijnek addig „nincs semmije”, amíg ő rá nem bólint – egyszerre üzenet Kijevnek és Moszkvának: a valódi alku Washingtonban dől el. A kérdés az, milyen politikai felhatalmazással és milyen kompromisszumkészséggel érkezik az amerikai elnök a tárgyalóasztalhoz.

Donbasz és a demilitarizált zónák: a béke legérzékenyebb pontja

A Donyeck és Luhanszk régió sorsa továbbra is a legkényesebb pont. Moszkva a két megye nagy részét ellenőrzi, és nem mutat hajlandóságot arra, hogy könnyen feladja a terepen megszerzett pozíciókat. Zelenszkij most először vetette fel egy „szabad gazdasági övezet” lehetőségét, olyan átmeneti megoldásként, amely időt és gazdasági érdekeltséget teremthet a feleknek, miközben a végleges politikai rendezést későbbre tolja.

A demilitarizált zónák ötlete szintén új lendületet kapott. Papíron ezek a sávok csökkenthetik az eszkaláció kockázatát, a gyakorlatban azonban csak annyira lesznek biztonságosak, amennyire a felek valóban betartják a vállalásaikat. Ha nem, könnyen új feszültséggóccá válhatnak és a béketeremtés helyett újabb konfliktusmagot hordoznak.

A floridai tárgyalás előtt Zelenszkij európai vezetőkkel is egyeztetett, és a nyilatkozatok alapján Kijev továbbra is élvezi a NATO- és az EU-tagállamok politikai támogatását. Ez azonban legfeljebb stabil hátországot ad: a konkrét kompromisszumokat az ukrán vezetésnek kell meghoznia, és elmagyaráznia a saját társadalmának. A háborús elszántságot átfordítani egy törékeny, de szükséges békébe, ez legalább akkora politikai feladat, mint a front fenntartása.

A floridai találkozó nem ígér gyors áttörést, de jól mutatja, hol tart ma a háború: túl messze a győzelemtől, túl közel a kimerüléshez. A 20 pontos béketerv nem tökéletes megoldás, hanem egy sor nehéz döntés, amit valakinek vállalnia kell. A béke ritkán születik ideális körülmények között, inkább bizonytalan helyzetekben, félkész kompromisszumokból. Most is erről van szó: arról, hogy a fegyverek hangja mellett marad-e elég tér a diplomácia csendjének.

Forrás: BBC News

Borítókép: Robert Anasch, Unsplash