Izland bojkottja új szintre emeli az Eurovízió körüli vitát

Újabb ország mondott nemet a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválra Izrael részvétele miatt. Izland csatlakozásával már öt állam marad távol a jövő májusi, ausztriai döntőtől, miközben az EBU új szabályai sem tudták megnyugtatni a kétkedőket.

Izland hivatalosan is bejelentette: nem vesz részt a 2026-os Eurovízión, miután az Európai Műsorsugárzók Szövetsége megerősítette Izrael indulását. A döntéssel a szigetország Spanyolország, Írország, Szlovénia és Hollandia mellé állt, tovább mélyítve azt a törésvonalat, ami az elmúlt években egyre látványosabban van jelen a dalversenyen. A szervezők szerint a rendezvény politikamentes, a visszalépő országok viszont úgy látják: a jelenlegi helyzetben ez az elv egyre nehezebben tartható.

Ezt olvastad már?

Ezért tiltotta be Ausztrália a közösségi média használatát 16 éves kor alatt

2025-re súlyosra fordult a globális klímaválság

Politika a popszínpadon

Az izlandi közmédia indoklása szerint Izrael részvétele komoly megosztottságot okozott az EBU-tagok, a művészeti szervezetek és a közvélemény körében is. A döntés nem egy hirtelen reakció volt: az igazgatóság közvetlenül a nevezési határidő előtt hozta meg a végső határozatot, miután világossá vált, hogy az EBU nem bocsátja szavazásra az izraeli indulás kérdését. Helyette új szabályokat vezettek be, melyek célja a politikai befolyás csökkentése és a verseny integritásának védelme. A bojkottáló országok azonban nem elsősorban technikai problémákat emlegetnek. Többük álláspontját a gázai háború és az emberi veszteségek miatti erkölcsi aggályok határozzák meg, és úgy vélik, hogy az indulás ebben a helyzetben hallgatólagos állásfoglalássá válik. Eközben más közszolgálati médiumok – például a brit BBC – az egységes szabályozás és a befogadás fontosságát hangsúlyozzák, jelezve, hogy szerintük az Eurovíziónak minden körülmények között nyitottnak kell maradnia.

A vita azért is különösen éles, mert az Eurovízió történetében nem először keveredik össze politika és popkultúra. Korábban volt már példa látványos politikai gesztusokra a színpadon, Oroszországot pedig 2022-ben kizárták a versenyből. A kettős mérce vádja éppen ezért újra és újra felmerül, és ezt az EBU szigorításai sem tudták teljesen eloszlatni.

A 2026-os, ausztriai döntő mezőnye így már most hiányosabb, mint korábban bármikor ebben a szakaszban. Ez nemcsak a műsor sokszínűségét érinti, hanem a szavazás legitimitását is: minél több ország marad távol, annál hangosabb a kérdés, mennyire tekinthető valóban közös európai ünnepnek a dalfesztivál. A bojkott egyértelmű üzenet: ha a verseny nem tudja hitelesen kezelni a geopolitikai feszültségeket, az indulás vagy a távolmaradás önmagában is politikai jelentést kap. Hogy az EBU képes lesz-e visszanyerni a kétkedők bizalmát az átláthatóság erősítésével és a szabályok következetes alkalmazásával, az a következő hónapokban derül ki. Egy biztos: a 2026-os Eurovízió már jóval a nyitódal előtt az egyik legmegosztóbb kiadásnak ígérkezik – és ezúttal nem a refrének miatt.

Forrás: Independent

Borítókép: Chat GPT