Az Egyesült Államokba vetett bizalom megrendült – Új korszak előtt áll Európa

A Müncheni Biztonsági Konferencia idei találkozója szokatlanul borúlátó hangulatban zajlott. Miközben több amerikai demokrata politikus már a 2028-as elnökválasztás árnyékában próbálta külpolitikai hitelességét építeni, az európai vezetők egy része arról beszélt: az Egyesült Államokba vetett bizalom megrendült, és lehet, hogy nem is állítható helyre teljesen. A kérdés már nem pusztán az, ki lesz a következő amerikai elnök, hanem az, visszaszerezhető-e egyáltalán a „szabad világ vezetője” szerep.

Európa először beszél nyíltan bizalomválságról

A konferencia nyitányán a német kancellár, Friedrich Merz nyíltan beszélt az Atlanti-óceán két partja közti törésről. Szerinte az Egyesült Államok vezető szerepe megkérdőjeleződött, sőt akár el is veszett. A kijelentés nem puszta retorika: Merz elárulta, hogy Franciaországgal bizalmas tárgyalásokat folytattak egy európai nukleáris elrettentési rendszer lehetőségéről. Ez önmagában jelzi, mennyire megingott az a több évtizedes alapfeltevés, hogy Washington minden körülmények között garantálja Európa biztonságát.

Az amerikai delegáció részvétele is vegyes képet mutatott. A külügyminiszter, Marco Rubio békülékenyebb hangot ütött meg, mint korábban JD Vance, ugyanakkor már útja elején kijelentette: „a régi világ véget ért”. Beszéde után Szlovákiába és Magyarországra utazott tovább, két olyan országba, amelyek vezetése politikailag közelebb áll Donald Trumphoz. A gesztus sokak szerint szimbolikus: Washington új prioritásokat keres.

Ezt olvastad már?

Donald Trump beperelte a BBC-t – 2027-ben indul a tárgyalás

Oroszország blokkolta a WhatsAppot: állami üzenetküldőre terelnék a felhasználókat

Ki vezeti majd a Nyugatot?

A konferencián több demokrata politikus is feltűnt, akik közül többen potenciális elnökjelöltként mozognak. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó egyértelmű üzenetet próbált közvetíteni: Amerika több, mint Donald Trump. Elismerte ugyanakkor, hogy európai partnerei közül sokan úgy érzik, a transzatlanti kapcsolat sérülése visszafordíthatatlan. Newsom szerint az amerikai választók végső soron az erőt díjazzák, még akkor is, ha az vitatható irányba visz. Ez a gondolat jól mutatja a demokrata stratégiai dilemmát: hogyan lehet egyszerre határozott fellépést ígérni és közben visszaépíteni a megingott bizalmat.

A progresszív tábor ikonikus alakja, Alexandria Ocasio-Cortez első komoly nemzetközi szereplése viszont döcögősen indult. Amikor Tajvan esetleges katonai védelméről kérdezték, válasza bizonytalannak hatott. A kínai–amerikai viszony az évszázad egyik kulcskérdése lehet, így a felkészületlenség gyorsan kritikák kereszttüzébe került. A jelenet emlékeztetett arra, hogy a belpolitikai népszerűség nem egyenlő a külpolitikai kompetenciával.

Egy korszak lezárása?

A konferencia légköre éles ellentétben állt a néhai szenátor, John McCain fénykorával, aki hosszú éveken át a transzatlanti egység egyik legerősebb amerikai hangja volt. Idén már inkább a bizonytalanság dominált: vajon egy másik elnök képes lenne-e visszahozni a korábbi rendet, vagy a világ már végérvényesen többpólusúvá vált?

Közben az Egyesült Államokban Donald Trump népszerűsége csökken, a demokraták pedig esélyt látnak a kongresszusi többség visszaszerzésére. Európából nézve azonban ez nem feltétlenül megnyugtató. A kontinens vezetői most már nem egyszeri kisiklásként tekintenek Trump politikájára, hanem egy mélyebb amerikai átalakulás tüneteként.

A müncheni üzenet világos: a második világháború utáni, szabályokon alapuló világrend megrendült. Hogy ez átmeneti zavar vagy tartós fordulat, az a következő évek egyik legfontosabb kérdése lesz, nemcsak Washington, hanem egész Európa számára.

Forrás: CNN

Borítókép: Anastasiya Dalenka, Unsplash