A kommunikáció világot teremtő erő – ha nem veszed adottnak

Aki katedrálist épít tudja, hogy téglát rak, de aki csak téglát rak, nem tudja mit épít.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 806
    Shares

hirdetés

Interjú - Dr. Aczél Petra

Hogyan kerülhetjük el a mindennapi rutin megszokottságát? Miként vagyunk képesek hatékonyan elérni kitűzött céljainkat? A válaszok középpontjában ugyanúgy a kommunikáció áll, mint azoknak a vágyott céloknak az elérése mögött, mint a siker, a boldogság vagy éppen a jól működő emberi kapcsolatok.

hirdetés
hirdetés

Adottnak, magától értetődőnek vesszük, azt gondoljuk, hogy mindent tudunk róla, valójában pedig töredék ismeretünk van arról a fogalomról, amelyen munkánk, életünk, szakmai-magánéleti érvényesülésünk múlik. A kommunikáció egyszerre jelenti a XXI. század egyik legnagyobb problémáját, legnehezebb terhét és legértékesebb erőforrását is.

A kommunikáció és retorika “nagyasszonyaként” szokták emlegetni Dr. Aczél Petrát, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetigazgató professzorát. Eddig megjelent 7 könyve és több mint 120 tudományos-szakmai tanulmánya mellett rendszeresen publikál magazinokban, nyilatkozik a médiában, videóit több ezren nézik meg. Társadalomkutatóként, az újmédia, retorika, és érveléstudomány kutatójaként célja, hogy itthon és a világban is aktuális, fontos kérdéseket vessen fel és ezeket közérthetően, jól hasznosíthatóan dolgozza fel. Dr. Aczél Petrával beszélgettünk.

Hol csúszott félre a XXI. század kommunikációja?

Meglátásom szerint két jelentős probléma figyelhető meg ma, a kommunikációval kapcsolatban. Az egyik maga a kifejezés, amelyre annyi mindent próbálunk ráhúzni, hogy sokszor mi magunk sem tudjuk, hogy miről is beszélünk. A kommunikációban megjelenik az emberi lét összes olyan vágyott célja, mint a boldogság, a siker vagy a jól működő társas kapcsolatok és annyiféle elvárást támasztottunk irányába, hogy tulajdonképpen sosem leszünk vele elégedettek.

hirdetés

A kommunikáció életünk alapvető része, aminek köszönhető talán a másik jelentős probléma, mégpedig az, hogy a kommunikációt adottnak vesszük. Nem az.

A kommunikáció nem a napi bifidus essensis, amit megvettünk és aztán kikanalazunk a pohárból. A kommunikáció a társas létezés alapja, ami egyszerre lehetőségünk és feladatunk. Ha én valakivel vagyok, akkor meg fog jelenni a kommunikáció – akkor is, ha egyetlen szót sem váltunk. A megjelenés, a testtartás, a fizikai körvonalak, az érzékszervi hatások, mint például hang, illat vagy a ruha – nem véletlen a power dressing kifejezés sem -, nem csak üzenettel, de jelentős befolyással bírnak az üzleti életben is. Érdekes, hogy a kommunikáció megjelenik akkor is, ha egyedül vagyok, hiszen az önmagammal való beszélgetéssel megalapozott önismeret nélkül nem lehetek hiteles. Mivel sokrétű fogalom, nehéz megmondani, hogy most éppen jobb vagy rosszabb a helyzet, mint korábbi korokban, de vannak persze jól megfigyelhető tendenciák.

interjú - Aczél Petra - kommunikáció
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Melyek ezek a kommunikációs trendek?

Információs korban élünk, tájékozódunk, ismereteket szerzünk, egy jóléti társadalomban majdnem mindent szóbeli kommunikációval intézünk és rendkívüli hangsúlyt fektetünk arra, hogy hogyan mutassuk meg magunkat a világnak – online és offline egyaránt. Az információs társadalom elhitette velünk, hogy mindenki kommunikál, de közben mintha nem tudnánk és éreznénk igazán, hogy van különbség jó és rossz, bántó és ajándékozó, teremtő és romboló kommunikáció között, s azt sem, hogy az információnál sokkal több a kommunikáció. Vagyis lehet, hogy tudjuk, de egyszerűbb nem magunkra venni a felelősséget a sok elrontott vagy felelőtlen megnyilvánulásért, helyette inkább az információs zajra hivatkozni.

Hogyan tud segíteni a kommunikáció a vágyott célok elérésében?

Az az ember fog sikeressé válni – értse ezalatt mindenki a saját egyéni sikerét -, aki pontosan ismeri önmagát. A kommunikáció segíteni tud abban, hogy meghatározd ki is vagy tulajdonképpen. Ha bemutatkozol mit mondasz el magadról? A nevedet, munkahelyedet, iskoláidat, a bátrabbak az életkorukat is (nevet – a szerk.) Egy teljes kultúrát sugallunk azzal a gondolattal, hogy az vagyok, ami a munkám. De ennél bizonyosan többek és tartalmasabbak vagyunk – a jó, önfeltáró kommunikáció ennek felismerésében is segít. Meg tudjuk tehát fogalmazni magunknak vagy másoknak, „helyrajzi adatok” nélkül is, egy mondatban, kik is vagyunk?

Amikor az ember rákényszerül arra, hogy magával kommunikáljon ilyen egészen egyszerűnek tűnő kérdésekről, akkor rájön, hogy a kommunikáció tulajdonképpen világ és benne önmaga letapogatása. Ez a kommunikáció nem szövegelést, hanem odafigyelést kíván. Hogyan reagálnak mások rám? Milyen a világ, amiben élek? Miért olyan? Ezek fontos kérdések, és nem elodázhatók, ha valakikké – autonóm, másokkal élni, másokra hatni képes emberekké akarunk válni.

Érdekes persze, hogy iskoláink során egy dolgot biztosan nem tanulunk meg eléggé: figyelni. Márpedig a figyelem két dolgot tesz lehetővé: megismerni magamat és a világot

Mi az első kérdés, amit felteszünk egy kisgyereknek, amikor kap egy plüss-játékot? Azt kérdezzük tőle: „Hogy hívják?”. Azt várjuk, hogy nevet adjon annak, ami az övé. A kommunikáció ezzel a névadással, ezzel a belső és külső jelentésadással kezdődik – és tulajdonképpen végződik. A jövőkészségek egyik legfontosabbikaként szokták az értelemadást említeni: azt a képességet, amely, Christopher Wren barokk építészt idézve, különbséget tesz a között, hogy egy építkezés során csak téglákat rakunk egymásra, követ hordunk vagy katedrálist építünk. Aki téglát rak, nem tudja, miért teszi. Aki katedrálist épít még mosolyog és énekel is a munkához, mert a téglán keresztül a jövőt tartja a kezében.

Interjú - Aczél Petra - vezetői kommunikáció
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Hol van az ember a digitalizáció, Ipar 4.0 és a mesterséges intelligencia dimenziójában?

A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont országokra lebontva is végzett erre a kérdésre irányuló vizsgálatokat és a globális cégek is egyre sürgetőbb feladatként tekintenek a felvetés megválaszolására. Hiszen a vállalati HR szeretné tudni, hogy kiknek, mely képességeit érdemes „megvenni” vagy fejleszteni. Ami látszik, hogy valószínűleg véget ér az ész tejhatalmát hirdető kor. Bármennyire is nehéz, el kell fogadni, hogy a legbutább mesterséges intelligencia is jóval pontosabban végez ismétlődő feladatokat és jóval racionálisabb döntést képes hozni, jóval kiszámíthatóbban tanul, mint mi. Mit tud akkor az ember? Például váratlanul, intuitívan dönteni. Például morálisan vagy a szeretet alapján változtatni.

A legnagyobb üzletemberek sikerének egyik titka, hogy adott pillanatban nem kiszámolják, hanem megérzik a jövőt, az észnél tágasabb emberi felfogás egészét használják.

A kritikai gondolkodás képessége is előtérbe fog kerülni: hogy úgy tudunk nézni egy sokszor látott dologra is, mintha először látnánk. Az a készség, amellyel ki tudjuk kerülni a megszokott rutinok csapdáját, le tudjuk álltani az „automata pilótánkat”. Ez a látás- és viselkedésmód aztután a kreativitásunk forrása lehet.

Téglát pakolsz vagy katedrálist építesz? Aki katedrálist épít tudja, hogy téglát is rak, de aki csak téglát rak, nem tudja mit épít – az analitikus és értelemadó gondolkodásnak is meglesz a jövője az emberi készségek között. És, persze mindent átfogóan fontos marad és lesz a kommunikáció.

Aczél Petra - kommunikáció - vezető
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

A kapcsolatteremtés képessége megkerülhetetlen kérdés a kommunikáció mellett.

Így igaz, a siker és a boldogság egyik meghatározó tényezője a kapcsolatba kerülés képessége. Vészesen intim korban élünk, ahol divat azonnal közel kerülni egymáshoz. Ennek nem csak a Tinder-kultúra a része, hanem az azonnali tegeződés is. A tegeződés lerövidíti ugyan a kommunikációt, kevesebb energiát jelent a terjengős udvariassághoz képest, viszont automatikus használatával egyfajtatanulási folyamat – a szituáció és a másik megismerésének fokozatossága. Felnőni sem csak egy képernyőhúzásnyi idő alatt növünk fel. A jó emberi léthez, kapcsolathoz, találkozáshoz is kell az egymásra épülő, megfigyelő, tanuló fokozatosság. Kutatás bizonyította, hogy világ összes nyelve tartalmaz udvarias kifejezéseket – nem véletlenül. Pedig az udvariasság időben nem gazdaságos, tele van körülményes kifejezésekkel. Mégis, valahogy muszáj elkezdenem kapcsolatba kerülni a másikkal, úgy, hogy ne ijesszem meg. Az udvariasság annak lehetősége, hogy ne bántsuk meg egymást. Persze, azért nem a garanciája – udvariasan is lehetűnk lekezelők vagy kioktatók. Mégis, az utat lélektől lélekig – Tóth Árpád fordulatával –, nem érdemes megspórolni.

Egyébként ahhoz, hogy a másikat megismerjem, először a saját, egyéni hangomat kell ismernem, ami olyan, mint az ujjlenyomat. Ez a fajta unikalitás, ami a tömegből kiemel és emlékezetessé tesz.

Milyen a jövő és cél-orientált kommunikatív vezetői viselkedés?

Egy jó vezető “speaks her/his mind” vagyis – legalábbis a benyomás szintjén – azt mondja, amit gondol. Egyszerűen fogalmaz és egyenesen beszél. nem fontoskodik, nem akar okosabbnak tűnni, annál, amilyen, nem rabja az uralkodó diskurzusoknak, nem tart minden áron a kifejezésbeli trendekkel. Van víziója, jövőképe és az a mód, ahogy ezt átadja, hiteles, erős, képies. Beismeri a hibáit, meri magát gyarlónak mutatni. Ezeket a jellemzőket hozta ki nyertes tulajdonságoknak egy évente készülő felmérés a vezetői kommunikációról.

Vezetőnek azt látjuk tehát, aki a tettek és az idők embere, őszintén és gyarló emberként is. Vizsgálják közben azt is, megtérül-e a vezetői kommunikáció és belé fektetett energia. Úgy tűnik nagyon is, sokkal jobban, mint egy fitnesz bérlet vagy munkahelyi ingyenkávé.

Interjú - Aczél Petra - siker - kommunikáció
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Hogyan változott a vezetői motiváció?

A brilliant jerk típusú, magas teljesítményre képes, de alacsony érzelmi intelligenciával bíró kollégák és vezetők csillaga leáldozóban van és kimondhatjuk, hogy hosszú távon csak az ajándékozó kommunikáció fenntartható.

Ismerjük, ugye a munkahelyünkön azt a típust, aki minden szituációból kiveszi, ami neki szerinte jár? De ismerjük azt is, aki inkább mindenkinek ad: figyelmet, időt, energiát, akire mindig számthatunk.. És a sikerlétra tetején, bármilyen furcsa, nem a. „nekem minden jár” sikeremberek vannak, hanem az ajándékozók – legalábbis Adam Grant kutatásai alapján. Azt gondolom, véget ért a hazabeszélés kora az üzleti szférában is. A jó kommunikátor itt is a másikkal együtt gondolkodik.

Az a jó vezetői kommunikáció, amely nem tart attól, hogy a tudatlanságát, gyengeségét elárulja, hiszen a vezető is ember, mégha ezt néha le is tagadná. És érdemes szem előtt tartani, hogy a kommunikáció is egy kulcskompetencia.

A jövőben pedig nem elsősorban a statikus szakértelem vagy végzettség alapú munkavégzés lesz meghatározó, sokkal inkább a rugalmas, változásra kész, kompetencia-alapú. Egy robotizált termelési szektorban például az emberi feladat akkor lesz egyre emberibb, ha valami olyasmit tudunk adni az egyébként jól működő, nagy kapacitású automatizmushoz, amire csak mi vagyunk képesek.

Mi lehet a változás folyamatában az első lépés?

A jelenleg túlságosan szennyezett kommunikációs bioszférából véleményem szerint két dolog az, ami kiemel: az egyik az egyéni hang, a másik pedig a tartalom.

A kommunikáció nem eszköz, hanem világot teremtő erő. Sok szakember élete közepére annyi kommunikációs tréningen vesz részt, hogy már magától a szótól is a hideg rázza. A kommunikációt nem lehet csak tréningeken tanulni, egy életen át kell, tudatosan és felelősen. Ha tudom, ki vagyok, akkor jobban látom, mi a dolgom, ebből következik, hogy tudom, mit mondok, kinek, mikor, miért, hol és hogyan. Sőt azt is tudom, mikor lesz legjobb szószólóm a csend.

Interjú - Aczél Petra - vezetői készségek
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Mi a legfontosabb dolgunk a kommunikációnkkal?

Én tényleg úgy hiszem, hogy a kommunikáció formáló erő. Alázatot kíván annak felismerése, hogy a kommunikációval az igazat és a hamisat, a lényegest és lényegtelent, jót és a rosszat is elválaszthatom egymástól. Békeidőben az emberek valójában mindent kommunikációval csinálnak, mindent a kommunikáció dönt el, legyen az politika, üzlet vagy egyszerűen a társas kapcsolatok. Ezzel és ebben, úgy hiszem, felelősen kell élnünk.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 806
    Shares
Előző cikk A Mercedesek mostantól akár sofőr nélkül is parkolhatnak
Következő cikk Sziget 2019 - Nagyszínpadon a Love Revolution