Kiderült, kinek és miért nem jár a lakásfelújítási támogatás

Több fontos kérdést tisztázott csütörtökön Novák Katalin családügyi miniszter a 2021. január elsején induló lakásfelújítási programmal kapcsolatban.

A támogatás igénybevételének nem akadálya, ha a családi ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, azok viszont nem vehetik igénybe a támogatást, akik maguk után fizetik az egészségügyi járulékot. A Bank360.hu gyorselemzésben mutat rá a mögöttes okokra.

Kinek és miért nem jár a lakásfelújítási támogatás

Már most óriási az érdeklődés a kormány január elsején induló programjára, melynek keretein belül hárommillió forintos lakásfelújítási támogatásra válnak jogosulttá a gyermeket nevelő családok. A Bank360.hu tapasztalatai szerint viszont – annak ellenére, hogy már korábban megjelentek a program részletes feltételei –, maradtak tisztázandó kérdések a potenciális igénylők fejében.

Az egyik visszatérő kérdés az volt, hogy igénybe vehető-e majd a támogatás olyan ingatlanokra, melyek haszonélvezeti joggal terheltek, a másik pedig, hogy azok is igénybe vehetik-e majd a támogatást, akik önmaguk után fizetik az egészségbiztosítási járulékot.

A kérdésekkel kapcsolatban Novák Katalin családügyi miniszter csütörtökön a Facebookon közölte: a támogatás igénybevételének nem akadálya a haszonélvezeti jog, az önmagunk után fizetett egészségügyi járulékkal kapcsolatban viszont azt közölte, hogy “alap társadalombiztosítási járulék (tb) befizetés esetén, vagyis ha mindkét szülő csak a saját maga által fizetett tb-vel rendelkezik, nem lehet igénybe venni az otthonfelújítási támogatást”.

Mi az az alap tb, és miért került ez elő?

“A lakásfelújítási támogatás feltételei nem változtak a rendelet megjelenése óta, tehát amiről Novák Katalin beszélt, az nem egy módosítás” – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360.hu elemzője.

Az alap tb, vagy ahogy még ismerni lehet, a magunk után fizetett tb nemcsak a lakásfelújítási támogatás esetében kizáró ok, hanem valamennyi családtámogatási elemnél, így a csoknál és a babaváró hitelnél is.

“Maga a kifejezés adhat okot a félreértésre, ugyanis azt sugallja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével tb-jogviszonyra lehet szert tenni, holott ez nincs így. A járulékfizetés éppen azok számára kötelező, akik más módon nem lennének jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra Magyarországon” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita.

A fogalmak tisztázásához a szakértő a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapját ajánlja, itt ugyanis érthetően elkülönül az a négy csoport, akik egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak:

• biztosítottak (például munkavállalók, vállalkozók),
• jogosultak (például nappali tagozatos diákok, nyugdíjasok, szociális alapon rászorulók),
• egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek (akik nem tartoznak bele az előző két kategóriába),
• megállapodás alapján ellátásra jogosultak.

Novák Katalin a harmadik kategóriába tartozókról beszélt, ők azok, akik nem vehetik igénybe a lakásfelújítási támogatást. Ez a rendelettel is egybevág, a részletes feltételek között is az szerepel, hogy azok számára érhető el a támogatás, akik a 2019. évi CXXII. törvény 6. paragrafusa szerint biztosítottnak számítanak. Ezzel kapcsolatban egy kivételt jelez a rendelet: e szerint azok a személyek nem igényelhetik a lakásfelújítási támogatást, akik az igénylést megelőző 180 napban közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – annak ellenére, hogy rendelkeznek tb-jogviszonnyal.