Letaglózó adatok: uniós viszonylatban is mélypontra süllyedt a magyar fogyasztás

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2026.06.19 | Gazdaság | Olvasási idő: 4 perc
Letaglózó adatok: uniós viszonylatban is mélypontra süllyedt a magyar fogyasztás

Az Eurostat nemrég publikálta első becslését az Európai Unió polgárainak tavalyi tényleges fogyasztásáról, és magyar szempontból az adatok cseppet sem megnyugtatóak: hazánk a rangsor legaljára csúszott.

Az Eurostat szerdán tette közzé első hivatalos becslését az Európai Unió polgárainak 2025-ös tényleges fogyasztásáról, s a Magyarországra vonatkozó adatok egyáltalán nem adnak okot az optimizmusra. Hazánk a friss számok szerint az uniós átlag 73 százalékán állt a tavalyi évben – éppúgy, mint 2024-ben. Mindez azt jelenti, hogy az ország – Lettországgal együtt – az EU rangsorának sereghajtója. A 2023-as stasztikák tükrében egyébként már elmondhattuk, hogy Magyarország – Bulgáriával holtversenyben – az Európai Unió legszegényebb országa, majd egy évvel később az első becslés alapján már egyedül viseltük ezt a nem épp megtisztelő titulust, hogy aztán az újraszámolás után kiderüljön, a hazai helyzet „csupán” a második legaggasztóbb az uniós mezőnyben. A már említett Lettország egyébként egy százalékpontot még javítani is tudott a tavalyi helyezéséhez képest (akkor 72 százalékon állt), a rangsorban pedig Észtország előzi meg hazánkat a maga 74 százalékával.


Ezt olvastad már?

Semmi kétség: még a magyar nyaralók is megsínylik az iráni háborút

Megvan az időpont: ekkor vezetheti ki a kamatstopot a kormány


A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a lakosság egzisztenciális biztonságának, anyagi jólétének és gyarapodásának egyik legfontosabb mutatója.

Nem csupán az adott ország háztartásainak vásárlásairól ad átfogó képet, de figyelembe veszi az olyan közszolgáltatásokat is, mint az egészségügy vagy az oktatás.

Az Európai Unió leggazdagabb országa 2025-ben is Luxemburg volt, mely az uniós átlag 145 százalékát érte el, így megérdemelten emelkedhetett a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. A második helyen Németországot (120 százalék), a harmadikon pedig Hollandiát (119 százalék) találjuk, a Közép-Európa leggazdagabb államának számító Ausztria viszont 114 százalékról 113 százalékig csúszott vissza, így aztán most Belgiummal osztozik a még mindig előkelő negyedik helyen.

Az Eurostat egyébként arról is közölt kimutatást, hogy az egy főre jutó GDP alapján milyen eredményt értek el a tagállamok az elmúlt évben. Ez a mutató arról ad tájékoztatást, hogy az egyes államok milyen értékben termeltek árukat és hoztak létre különböző szolgáltatásokat. Magyarország tavaly az uniós átlag 76 százalékát érte el, ami egyértelműen romló tendenciát jelez, ha hozzászámítjuk, hogy 2022-ben és 2023-ban még 77 százalék volt ugyanez az érték.


Forrás: Eurostat

Borítókép: snowing, Freepik/Magnific