A Régiók Európai Bizottsága februári ülésén egy olyan véleménytervezetet is elfogadtak, mely a megfizethető lakhatásról fogalmaz meg ajánlásokat az uniós intézményeknek. De mit is jelent ez pontosan Magyarország szempontjából?
A Régiók Európai Bizottsága (CoR) Területi Kohéziós Politikáért és az Uniós Költségvetésért Felelős Szakbizottság (COTER) februári ülésén a helyi és regionális vezetők elfogadtak egy véleménytervezetet, mely ajánlásokat tartalmaz az uniós intézményeknek a megfizethető és fenntartható lakhatásról – írja a Pénzcentrum. Az eseményen kiemelten tárgyalták: az árdrágulás és az energiaszegénység részben a dzsentrifikáció és a turizmus negatív következményei. A problémák körülbelül 34 millió európai lakost érintenek, növelve a kilakoltatások, sőt a hajléktalanság veszélyét, egyúttal roncsolva a társadalmi kohéziót. A nyugtalanító tendencia nem pusztán az alacsony, de a közepes jövedelmű háztartásokra is hatást gyakorol – állapították meg.
Az ülésen elfogadott véleménytervezetben a városok és a régiók arra kérik az uniós intézményeket, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat a megfizethető lakhatás feltételeinek kialakításában.
A szakbizottság véleménytervezete az “Intelligens, fenntartható és megfizethető lakhatás, mint a helyi önkormányzatok eszköze az összetett kihívások kezelésére” nevet kapta. A tízpontos dokumentum a következőket tartalmazza:
- hangsúlyozza, hogy az európai lakhatási válságot az urbanizáció és a migráció is fokozza, a helyi és regionális önkormányzatok pedig nem tudnak többet tenni a megfizethető lakásállomány, az inkluzív társadalmi környezet, illetve az egészséges, tisztességes és fenntartható életkörülmények előmozdításáért;
- rámutat, hogy a nagyvárosok megemelkedett lakhatási költségei, illetve a bérleti díjak és lakásárak folyamatos növekedése az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokra is nagy terhet ró: az EU városi lakosságának 10,4 százaléka él olyan háztartásban, ahol a teljes lakhatási költség az összjövedelem több mint 40 százalékának felel meg;
- kiemeli, hogy a helyi önkormányzatok azon joga, hogy bizonyos ágazatokban (például a lakhatás és a várostervezés terén) szabályozzák a közérdekű célkitűzéseket, a kohézió egyik alappillére;
- úgy véli, új lendületet kell adni a magán, szövetkezeti, állami és szociális lakhatással kapcsolatos kezdeményezéseknek, reformoknak, s az ezekhez szükséges pénzügyi kereteket is meg kell teremteni;
- szélesebb politikai együttműködésre ösztönzi az uniós tagállamokat, régiókat és helyi önkormányzatokat, továbbá egy uniós lakhatási program elindítását javasolja;
- rávilágít, hogy a megfizethető lakhatásra összpontosító megoldásokat jogként kell felfogni, melyek szorosan összefüggnek a strukturális és személyre szabott szolgáltatások biztosításával;
- leszögezi, hogy a kontinens különböző országaiban, városaiban a lakásbérlésnek- és tulajdonlásnak eltérő gyökerei és hagyományai vannak, s a szakpolitikai eszköztárnak is ehhez kell idomulnia;
- egyértelművé teszi: az üdülési célú lakáspiac nem befolyásolhatja a helyiek azon lehetőségeit, hogy ott vásároljanak maguknak ingatlant, ahol gazdasági és társadalmi életük központja is van;
- megállapítja, hogy az energetikai felújítás mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az épületek szerkezeti korszerűsítésére, valamint fontos, hogy az épületek a legújabb szeizmikus, tűzvédelmi és egyéb biztonsági előírásoknak is megfeleljenek;
- arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az épületek fűtésének, szellőztetésének és hűtésének korszerűsítését célzó integrált felújítási csomagok bemutatására ösztönözze a helyi és regionális önkormányzatokat, s segítse a felújításban részt vevő munkaerő képzését.
Az EU épületállománya több mint 220 millió olyan önálló rendeltetési egységet foglal magában, mely 2001 előtt épült – részletezi a szakvélemény. Ez az uniós épületállomány 85 százalékát teszi ki. A lakóépületek aránya a tagállamok többségében az épületállomány több mint 66 százaléka. Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiájában már megjelent a megfizethető lakhatásra vonatkozó reform.
