A jellegzetes formájú férfi karóra 1969-es bemutatását követően igazán nagy népszerűségre akkor tett szert, amikor a Le Mans-i 24 órás autóversenyről készült filmben Steve McQueen egy TAG Heuer Monaco karórát viselt.
Az eltelt évtizedekben megszámlálhatatlan változat készült belőle, a legfrissebb Monaco iterációt pedig ismét a versenyzés ihlette, azonban nem egy személy, egy versenypálya vagy autó, hanem egy szín, az egykori francia versenyautók kékje.
Így született meg a TAG Heuer Monaco karóra French Racing Blue modellváltozata.
Kép: TAG Heuer
Az autóversenyzés történetének hajnalán még sehol sem voltak a szponzorok feliratai és logói. A versenyautók nemzeti színekben pompáztak, és minden országnak megvolt a maga sajátos színárnyalata. A britek színe a visszafogott brit zöld volt, az olaszok tüzes vörösben száguldottak, de meglepő módon Németország először nem ezüst, hanem fehér autókkal versenyzett. A francia autók karosszériáját pedig hagyományosan kék színre festették. És ez az azúrkék, ami az új TAG Heuer Monaco Chronograph Racing Blue (CAW218C.FC6548) számlapján és szíján is visszaköszön, míg az indexeknél egy világosabb árnyalatot használtak.
A legújabb Monacóról nem az olyan klasszikus francia autógyártók ugranak be, mint a Delage vagy a Bugatti. Sokkal inkább a versenygyőztes Matra-Simca. A Matra-Simca MS670 1972-ben nyerte meg a Le Mans-i 24 órás versenyt. Az autó egy Group 5 prototípus volt, karcsú, áramvonalas karosszériával, épp tökéletes kék árnyalatban. A megjelenésénél már csak motorja volt lenyűgözőbb, egy 3 literes, 450 lóerős Matra V12-es motor dübörgött benne. A négy MS670-es közül a Henri Pescarolo és Graham Hill által vezetett autó nyerte meg végül a legendás versenyt.
A néhány éve elárverezett autón a kéket zöld részletek egészítették ki, de mivel nem ez a konkrét modell szolgált inspirációként a TAG Heuernél, ezért az órán a kék mellett itt-ott sárga elemek ugranak ki. Modern és friss? Igen. Elszalasztott lehetőség? Megkockáztatjuk, hogy az.
Kép: TAG Heuer
Műszerfalszerű számlap
A kék és citromsárga részletektől eltekintve a legújabb Monaco számlapja többnyire ezüstszínű, sugaras mintázattal. Az ihlet forrása az 1920-as és ’30-as évek sportautóin látható, motorból kialakított műszerfal. A számlapon nyolc applikált, ezüstözött index és 12 pontindex is található passzoló világoskék színben. És most elérkeztünk a citromsárga akcentusokhoz.
Először is ott van a 12 óránál lévő, fazettált index, másodszor pedig az élénk, sárga lakkozott kronográf másodpercmutató vonja azonnal magára a tekintetet. Éjszaka pedig még több szín bukkan elő, amikor az óra- és percmutatók kéken világítanak a Super-LumiNova bevonatnak köszönhetően.
A TAG Heuer Monaco Chronograph Racing Blue modellt is a Calibre 11 automata kronográf szerkezet hajtja. Azonban nem, nem egy felújított vagy átgondolt 1969-es Heuer Calibre 11. Nem a híres, mikrorotorral felszerelt, moduláris szerkezetű óraművet fogod az órában találni, amely óránként 19.800 rezgéssel ver. Ehelyett a TAG Heuer egy új Calibre 11-et használt az óra belsejében. Egy 4 Hz-es, Sellita SW-300-as óraműre épülő szerkezetet, amelynek tetején egy Dubois-Depraz modul található. Nincs mikrorotor, de a markáns korona a tok bal oldalán megmaradt.
A szerkezet egy 39×14,35 mm-es, grade 2 titánból készült, homokfúvott, 100 méterig vízálló tokban foglal helyet. Egy nem túl nagy Monacóról van szó. Sajátos formájának, aránylag magas tokjának, domború zafírüvegének és a fülekkel összesen 47,4 mm-es hosszának köszönhetően mégis pole pozíciót foglal el a csuklón. A lime-sárga és a könnyű titán alkatrészek a modern megközelítést tükrözik. A perforációval ellátott kék borjúbőr szíj, amely a versenyzéshez kapcsolódó órák jellegzetessége, ezzel szemben egy kicsit retró hatást kelt, azonban a titán ebből sem maradhatott ki, a titán kapocsra pedig természetesen a Heuer-logót is rágravírozták. Mivel egy limitált szériáról van szó, a tok hátlapján minden órán feltüntetik a sorszámát, így a “One of 1000” (1000-ből egy) gravírozás látható itt. A TAG Heuer Monaco Chronograph Racing Blue ára 9000 svájci frank.
