Az ukrán hadsereg katonai robotokat is bevetett a fronton

Az úgynevezett UGV-ket (Unmanned Ground Vehicle, azaz „vezető nélküli szárazföldi jármű”) már a második világháborúban is bevetették, az elmúlt 80 év során azonban ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül, s ma már hathatós segítséget nyújtanak a fronton harcoló katonáknak. Egyáltalán nem véletlen, hogy az ukrajnai háborúban is feltűntek.

A világégés során Németország rengeteg Goliath lánctalpas aknát vetett be: az eszközök egy hosszú kábellel álltak összeköttetésben a pilótával – írja a Portfolio.hu. E szerkezetek voltaképpen „öngyilkos drónok” voltak, melyek típusuktól függően 60 vagy akár 100 kilogrammnyi robbanóanyagot is szállítottak. Az elmúlt 70-80 évben a vezető nélküli szárazföldi drónok ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül, egyáltalán nem véletlen, hogy a több mint két éve dúló orosz-ukrán háborúban is „csatasorrendbe állították” ezeket a gépeket.

Az ukránok saját UGV-i relatíve kis méretű, lánctalpas járművek, amiket többnyire lőszerszállításra használnak, igaz, vészhelyzet esetén a sebesültek mozgatására is alkalmasak lehetnek (a szanitécek azonban nem férnek fel rájuk a katonák mellé, a folyamatos monitoringot igénylő sérültek kimentésében tehát nem feltétlenül eredményesek).

Augusztus végén az is kiderült, hogy az ukrán hadsereg egyre több „robotkutyát” – az angol Brit Alliance védelmi cégtől kapott, négy lábon közlekedő drónt – használ bizonyos felderítő műveletekre. A levegőben mozgatható drónokkal ellentétben a robotkutyák nehezen megközelíthető terepen (magas épületek, sűrű erdők) is jól elboldogulnak, és viszonylag olcsók is, utánpótlásuk tehát gördülékeny, és ha esetleg aknára lépnének, gyorsan meg lehet javítani őket.

Noha napjainkban már a korszerű hadiiparral rendelkező államok mindegyike alkalmaz fegyveres UGV-ket (vagy legalábbis kísérletezik ilyesfajta támadóeszközökkel), a technológián még volna mit csiszolni. Ami a fegyverhasználatot illeti, a lánctalpas drónok tűnnek a legmodernebbnek: az alacsony súlyközéppontú, stabil platformokra egyre több államban szerelnek géppuskákat (gondoljunk az elenyésző méretű amerikai TALON-ra, vagy a jóval nagyobb török UKAP-ra), de mivel éles harcokban még nem próbálták ki őket, hatékonyságukat illetően csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk.

Sőt, ma már a négylábú robotkutyákra is egyre több állam próbál fegyvert applikálni. Az Egyesült Államokban jelenleg is folynak olyan kísérletek, melyek keretében a szakértők nagy kaliberű mesterlövészpuskákat, sőt rakétavetőket szerelnének saját fejlesztésű, Ghost Robotics néven ismertté vált robotkutyáikra. Oroszország 2023-ban mutatta be géppuskával felvértezett UGV-jét, jóllehet a gépről kiderült, hogy csupán egy Kínában gyártott robotkutya, melyre afféle „díszítményként” tettek fel egy működésképtelen fegyverrendszert.

A jelenlegi piac által kínált négylábú drónok nem arra lettek kifejlesztve, hogy tökéletesen imitálják, sőt „elsajátítsák” az emberi lövészek finom és óvatos mozdulatait (beleértve a sorozatot lövő fegyverek kezelését, az irányzékra való folyamatos összpontosítást stb.). Az orosz drónról készült videófelvételen például szembetűnő volt, hogy a robotkutya egy rövid, ötlövéses sorozatnál kis híján hanyatt vágódott, pedig a lövéseket egy kisebb kaliberű, sorozatlövés közben is kezelhető Vityaz géppisztollyal adta le.

Az amerikaiak valószínűleg éppen ezért applikáltak mesterlövészpuskákat, valamint visszarúgás nélküli rakétavetőt a saját eszközükre. Miután egy lövés eldördült, az UGV-nek elegendő ideje van rá, hogy ismét felvegye a megfelelő pozíciót, majd leadjon egy újabb lövést.

Mondanunk sem kell: a stabilitás a két lábon közlekedő, „humanoid” drónok esetében is égető problémákat vet fel. Noha ezt a technológiát is folyamatosan tesztelik a fegyveres erők, egyelőre úgy tűnik, hogy a fegyverrel felszerelkezett, emberszerű robotok nem fogják elözönleni a frontokat, s megrekednek a fantáziadús science fiction történetek világában.

A szárazföldi drónok ettől függetlenül már most is hathatós segítséget nyújtanak a terepen harcoló katonák számára, hiszen teherbíró képességüknek gyakorlatilag nincs korlátja, sosem fáradnak el, és ha megsérülnek, még mindig sokkal olcsóbban helyettesíthetők, mint egy hosszú idő alatt, drága pénzen kiképzett hús-vér katona.

A nyugati hatalmak nem szívesen osztják meg Ukrajnával a legmodernebb haditechnikai innovációikat, ám ma már Kijev is megnövelt munkatempóban dolgozik a különböző rendű és rangú drónok fejlesztésén: az sem kizárt tehát, hogy a következő időszakban a vezető nélküli fegyverek eddig sosem látott, új garmadája lepi majd el a frontot.