Szingapúr, a rovarból készült ételek új Mekkája

A délkelet-ázsiai városállamban 16 ehetőnek nyilvánított rovarfaj árusítását és fogyasztását engedélyezte a helyi élelmiszerügyi hatóság. A Szingapúrba látogatók hamarosan a pirított selyemhernyót, a tücsköt, a sáskát és a szöcskét is megtalálhatják majd a vendéglátóhelyek étlapjain.

Szingapúr állami élelmiszer-ügynöksége, az SFA 16, korábban ehetőnek nyilvánított rovarfaj árusítását és fogyasztását engedélyezte a közelmúltban – számolt be róla a The Guardian. „A Szingapúri Élelmiszerügynökség azonnali hatállyal lehetővé teszi bizonyos rovarok és rovartermékek behozatalát, amelyek szabályozási szempontból csekély aggodalomra okot adó fajokhoz tartoznak” – derül ki abból a nyilvános körlevélből, amit az SFA a helyi élelmiszer-kereskedőknek címzett. A szervezet döntése értelmében hamarosan olyan rovarok bukkanhatnak fel a szingapúri vendéglátóhelyek étlapjain, mint például a tücsök, a molylárva, a sáska vagy a szöcske.

Az SFA indoklásában hangsúlyozta: a globális rovaripar a szemünk láttára bontakozik ki, s a különböző rovartermékek még újdonságnak számítanak a szingapúri piacon.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) évek óta népszerűsíti a rovarfogyasztást, hangsúlyozván, hogy napjainkban ez lehet a fehérjebevitel- és utánpótlás leginkább környezetbarát módja.

A tücskök, a molylárvák, a sáskák és a szöcskék mellett egyébként egy – emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított – méhfaj is zöld utat kapott a szingapúri állami élelmiszer-ügynökségtől. Az éttermek ugyanakkor hamarosan orrszarvúbogarakat és lisztkukacokat is felszolgálhatnak majd a rendhagyó fehérjeforrásokra vágyó vendégeknek.

„Fantasztikus látni, hogy Szingapúrban milyen terjedelmes listát állítottak össze a különböző rovarfajokból most, hogy engedélyezték a rovarok emberi fogyasztását” – mondta Skye Blackburn ausztrál entomológus és táplálkozástudományi szakértő. „Mindez azt bizonyítja, hogy Szingapúr sokkal nyitottabb a rovar alapú étrend felé, mint azt korábban gondoltuk” – tette hozzá.

A Straits Times információi szerint a House of Seafood nevű helyi étteremlánc már meg is kezdte rovar alapú ételkínálata kialakítását. Selyemhernyókkal és tücskökkel ízesített sushi, sózott tojásrák szuperférgekkel, kukacokkal megbolondított húsgombócok: csupán néhány különleges fogás a népszerű brand frissülő repertoárjából.

Az SFA emellett olyan rovar alapú termékek importját is engedélyezte, mint a különböző rovarolajok, a rovarokat hozzáadott összetevő formájában tartalmazó nyers tészták, a csokoládé, a fehérjeszeletek, az egyéb feldolgozott élelmiszerek, a sózott, füstölt és szárított méhlárvák, valamint a selyemhernyó lárvák.

Jelenleg 128 országban engedélyezett a különböző rovarok, illetve a rovar alapú élelmiszerek fogyasztása – összegezte egy, a Scientific Reports hasábjain publikált idei jelentés. Az érintett rovarfajok száma a 2200-at is meghaladja: a furcsa gasztronómiai trend leginkább bizonyos ázsiai és afrikai országokban, valamint Mexikóban számít felkapottnak. Thaiföldön, Indiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Kínában száznál is több rovarfaj kerül az emberek tányérjára, Brazíliában, Japánban és Kamerunban azonban jóval szűkösebb választék áll a lakosság rendelkezésére. Az Európai Unió egyelőre csupán négy rovarfaj emberi fogyasztását engedélyezte, de a jövőben ez a szám bizonyára növekedni fog.

Számos szakértő úgy látja, hogy napjainkban a rovarok jelentik a leginkább fenntartható fehérjeforrást, a tenyésztésük ráadásul kevés helyet és vizet igényel, így aztán kevesebb kibocsátással is jár.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete szerint a rovar alapú termékek a vörös húsban, szárnyasokban és halakban gazdag étrend nagyszerű kiegészítői lehetnek.

És hogy miként lehet meggyőzni a legfiatalabbakat a vadonatúj táplálkozási trend helyességéről? Nos, Skye Blackburn szerint elég csupán emlékeztetni a gyermekeket, hogy egyik kedvenc ételük, a kukoricacsipsz is „tücsökből készül” – legalábbis Ausztráliában, ahol a terméket ezer helyi iskolai étkezdében forgalmazzák mint „egészséges rágcsálnivalót”. Blackburn hozzáfűzte, ez az egész annyira izgalmas, hiszen melyik gyerek ne akarná megkóstolni a tücsökcsipszet?

Nos, ezen a kérdésen lassan nekünk, európai felnőtteknek is érdemes lesz eltűnődnünk.