Szilágyi Áron: a legnagyobb magyar kardvívó?

Szilágyi Áron - tokiói olimpia - negyeddöntő

Mint ahogy Pelét nem lehet összehasonlítani Maradonával vagy Cristiano Ronaldóval, úgy Szilágyi Áron tudását és eredményességét is nehéz összevetni például Gerevich Aladáréval.

A Vasas 31 éves kardvívója ezzel együtt szombaton végleg beírta magát a sporttörténelembe, hiszen korábban senkinek sem sikerült zsinórban három egyéni olimpiai bajnoki címet szereznie vívásban.

Szilágyinak ez – a londoni és a riói diadalok után – Tokióban sikerült, ráadásul úgy, hogy kétszer 15-8-ra, egyszer pedig 15-7-re győzött az aranymeccsen, avagy elképesztő fölénnyel húzta be a finálékat.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, egyúttal olimpiai ezüstérmes úszó ezek után kijelentette, hogy Szilágyi Áron a legnagyobb kardvívó. Ezzel nehéz vitatkozni, de azért érdemes megnézni, mit vittek véghez a nagy elődök, aki – most még biztosan – több aranynál járnak, mint első tokiói bajnokunk.

Szombat esti állapot szerint Magyarországnak 221 egyszeres, 51 kétszeres, 21 háromszoros, 3-3 négy- és ötszörös, két hatszoros, és egyetlen hétszeres olimpiai bajnoka van.

Szilágyi tehát a triplázással egy nagyon szűk, vele együtt 30 fős elitklub lett a tagja, viszont nem kevés vívó van előtte. Az eddig valóban senkinek nem sikerült, hogy zsinórban három olimpiai aranyat nyerjen egyéniben, a mesterhármas azonban másnak is összejött már.

Berczelly Tibor és Rajcsányi László 1936-ban, 1948-ban és 1952-ben is tagja volt az olimpiai bajnok kardcsapatnak, Berczelly ezen kívül Helsinkiben (1952) szerzett egy egyéni bronzérmet is, ráadásul itt tagja volt a szintén harmadik helyen végzett tőrválogatottnak is. Kabos Endre 1932-ben és 1936-ban a kardvívócsapattal jutott fel a csúcsra, miközben begyűjtött egyéniben egy bronzot, majd egy aranyat is.

Fenyvesi Csaba párbajtőrben parádézott: 1968-ban és 1972-ben a csapattal, utóbbi olimpián, Münchenben pedig egyéniben is a dobogó legmagasabb fokára állhatott.

Fuchs Jenő kardvívó 1908-ban és 1912-ben egyéniben és a csapattal is duplázott, így ő már Szilágyi előtt van eredményességben, mint ahogy Kulcsár Győző is, aki 1964 és 1972 között háromszor is nyert a párbajtőrcsapattal, mialatt egyéniben egy arany- és két bronzérmet is sikerült elhódítani.

Vannak viszont hárman, akiknek csak az fénylett, ami aranyból van – de az nagyon. Kárpáti Rudolf, egészen elképesztő módon 1948 és 1960 között négyszer lett olimpiai bajnok a kardcsapattal, kétszer pedig egyéniben. De ugyanígy hat aranyérme van Kovács Pálnak, aki 1936 és 1960 között négy alkalommal is tagja volt a győztes aranycsapatnak, és mellette 1948-ban harmadik, 1952-ben pedig olimpiai bajnok lett egyéniben.

A valaha volt legjobb magyar olimpikont pedig Gerevich Aladárnak hívják.

Huszonkettőtől egészen 50 éves koráig (!) nyerte az ötkarikás aranyakat, úgy, hogy két olimpia is elmaradt a második világháború miatt. A kardcsapattal hatszor ünnepelhetett, míg egyéniben mindhárom éremből begyűjtött egyet-egyet, kiegészítve ezt egy tőrcsapattal elnyert további bronzzal.

Szilágyi Áron egyéni teljesítményére tehát eddig senki nem volt képes, de még ő is bőven növelheti aranyérmei számát.

Szerdán a kardcsapattal győzelmi reményekkel léphet pástra, és ne feledjük, Párizsban 34, Los Angelesben 38 éves lesz. (Csak zárójelben és halkan jegyezzük meg: a párbajtőröző Imre Géza 41 évesen egy bronzot és egy ezüstöt is elhozott Rióból, Szilágyi Brisbane-ben 42 évesen vehetne részt).

De ennyire ne menjünk előre, hiszen mindenki jól tudja: ha Szilágyi Áron egyetlen olimpiai érmet sem fog már nyerni pályafutása során, Tokióban akkor is végleg bekerült a valaha volt legjobb magyar sportolók közé.

(Kiemelt kép:MTI/Illyés Tibor)

Szilágyi Áron: Hogy miért jó a csúcson lenni? Mert innen látni az összes többi csúcsot!

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print