Szilágyi Áron: a legnagyobb magyar kardvívó?

Mint ahogy Pelét nem lehet összehasonlítani Maradonával vagy Cristiano Ronaldóval, úgy Szilágyi Áron tudását és eredményességét is nehéz összevetni például Gerevich Aladáréval.

A Vasas 31 éves kardvívója ezzel együtt szombaton végleg beírta magát a sporttörténelembe, hiszen korábban senkinek sem sikerült zsinórban három egyéni olimpiai bajnoki címet szereznie vívásban.

Szilágyinak ez – a londoni és a riói diadalok után – Tokióban sikerült, ráadásul úgy, hogy kétszer 15-8-ra, egyszer pedig 15-7-re győzött az aranymeccsen, avagy elképesztő fölénnyel húzta be a finálékat.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, egyúttal olimpiai ezüstérmes úszó ezek után kijelentette, hogy Szilágyi Áron a legnagyobb kardvívó. Ezzel nehéz vitatkozni, de azért érdemes megnézni, mit vittek véghez a nagy elődök, aki – most még biztosan – több aranynál járnak, mint első tokiói bajnokunk.

Szombat esti állapot szerint Magyarországnak 221 egyszeres, 51 kétszeres, 21 háromszoros, 3-3 négy- és ötszörös, két hatszoros, és egyetlen hétszeres olimpiai bajnoka van.

Szilágyi tehát a triplázással egy nagyon szűk, vele együtt 30 fős elitklub lett a tagja, viszont nem kevés vívó van előtte. Az eddig valóban senkinek nem sikerült, hogy zsinórban három olimpiai aranyat nyerjen egyéniben, a mesterhármas azonban másnak is összejött már.

Berczelly Tibor és Rajcsányi László 1936-ban, 1948-ban és 1952-ben is tagja volt az olimpiai bajnok kardcsapatnak, Berczelly ezen kívül Helsinkiben (1952) szerzett egy egyéni bronzérmet is, ráadásul itt tagja volt a szintén harmadik helyen végzett tőrválogatottnak is. Kabos Endre 1932-ben és 1936-ban a kardvívócsapattal jutott fel a csúcsra, miközben begyűjtött egyéniben egy bronzot, majd egy aranyat is.

Fenyvesi Csaba párbajtőrben parádézott: 1968-ban és 1972-ben a csapattal, utóbbi olimpián, Münchenben pedig egyéniben is a dobogó legmagasabb fokára állhatott.

Fuchs Jenő kardvívó 1908-ban és 1912-ben egyéniben és a csapattal is duplázott, így ő már Szilágyi előtt van eredményességben, mint ahogy Kulcsár Győző is, aki 1964 és 1972 között háromszor is nyert a párbajtőrcsapattal, mialatt egyéniben egy arany- és két bronzérmet is sikerült elhódítani.

Vannak viszont hárman, akiknek csak az fénylett, ami aranyból van – de az nagyon. Kárpáti Rudolf, egészen elképesztő módon 1948 és 1960 között négyszer lett olimpiai bajnok a kardcsapattal, kétszer pedig egyéniben. De ugyanígy hat aranyérme van Kovács Pálnak, aki 1936 és 1960 között négy alkalommal is tagja volt a győztes aranycsapatnak, és mellette 1948-ban harmadik, 1952-ben pedig olimpiai bajnok lett egyéniben.

A valaha volt legjobb magyar olimpikont pedig Gerevich Aladárnak hívják.

Huszonkettőtől egészen 50 éves koráig (!) nyerte az ötkarikás aranyakat, úgy, hogy két olimpia is elmaradt a második világháború miatt. A kardcsapattal hatszor ünnepelhetett, míg egyéniben mindhárom éremből begyűjtött egyet-egyet, kiegészítve ezt egy tőrcsapattal elnyert további bronzzal.

Szilágyi Áron egyéni teljesítményére tehát eddig senki nem volt képes, de még ő is bőven növelheti aranyérmei számát.

Szerdán a kardcsapattal győzelmi reményekkel léphet pástra, és ne feledjük, Párizsban 34, Los Angelesben 38 éves lesz. (Csak zárójelben és halkan jegyezzük meg: a párbajtőröző Imre Géza 41 évesen egy bronzot és egy ezüstöt is elhozott Rióból, Szilágyi Brisbane-ben 42 évesen vehetne részt).

De ennyire ne menjünk előre, hiszen mindenki jól tudja: ha Szilágyi Áron egyetlen olimpiai érmet sem fog már nyerni pályafutása során, Tokióban akkor is végleg bekerült a valaha volt legjobb magyar sportolók közé.

(Kiemelt kép:MTI/Illyés Tibor)

Szilágyi Áron: Hogy miért jó a csúcson lenni? Mert innen látni az összes többi csúcsot!