Nincs olimpia doppingbotrány nélkül

Russian Olympic Committee, magyarul Orosz Olimpiai Bizottság – ilyen néven, nemzetközi országkódja, a RUS helyett „ROC” rövidítéssel szerepel a tokiói játékokon Oroszország olimpiai delegációja.

Mint mindennek, természetesen ennek is megvan az oka, állami szintű doppingvétség miatt sújtották ezzel a szankcióval Oroszországot, a doppinggyanús orosz sportolók pedig nem utazhattak el a tokiói olimpiára. Mindez csupán egy fejezet a megannyi doppinghoz köthető olimpiai történet közül.

Svéd öttusázóé volt az első pozitív doppingteszt

A nemzetközi sportversenyek és az olimpiák visszatérő problémája a tiltott teljesítményfokozók használata. Már a kezdetekkor, az 1904-es játékok idején is volt próbálkozás, akkor egy maratoni futó, Thomas J. Hicks sztrichnint tartalmazó konyakot kapott edzőjétől a versenye alatt.

Később halálesethez vezetett a túlzott eredményhajszolás: 1960-ban az országúti kerékpáros, Knud Enemark Jensen vesztette életét, miután verseny közben rosszul lett, majd leesett a kerékpárjáról. A későbbi vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a dán sportoló amfetamin hatása alatt állt. A tragédia hatására a ’60-as évek közepétől a sportszervezetek tiltani kezdték a teljesítménynövelő szerek alkalmazását, a NOB pedig orvosi bizottságot hozott létre.

Próbálkozások persze továbbra is voltak, az első pozitív doppingtesztet például egy svéd öttusázó, Hans-Gunnar Lilkenwall produkálta az 1968-as nyári olimpiai játékokon. A tiltott alkoholhasználat a bronzérmébe került. Olyan is volt, aki aranyérmet bukott el doppingolás miatt: 1988-ban, Szöulban a 100 méteres síkfutás győztese, Ben Johnson is pozitív mintát adott, így medálja Carl Lewisra szállt tovább.

Két magyar arany elvesztésének története

Magyarországnak is megvan a maga olimpiai doppingtörténelme, a legemlékezetesebb esetek talán a 2004-es athéni játékokhoz köthetők. Görögországban három súlyemelő (Kecskés Zoltán, Kovács Zoltán, Gyurkovics Ferenc) mellett két elsőként végzett atléta, Fazekas Róbert és Annus Adrián jutott a kizárás sorsára.

A kalapácsvetők között győztes Annus nem jelent meg a kijelölt doppingvizsgálaton, a diszkoszvetőként nyerő Fazekas pedig nem adott megfelelő mintát. Noha a közös edző, Vida József által felkészített sportolókat újabb vizsgálatra kötelezte a nemzetközi szövetség, a versenyzők hazautaztak. Fazekas Róbert eleve nem is állhatott fel a dobogóra, a korábban a pódiumon ünneplő Annus Adriánt pedig hét nappal a sikerét követően, 2004. augusztus 29-én fosztották meg az aranyérmétől. Mindketten fellebbeztek, de nem jártak sikerrel.

A NOB döntései az akkori elnök, Jacques Rogge által meghirdetett zéró tolerancia jegyében születtek. Érdekesség, hogy Fazekas Róbert a büntetése lejárta után folytatta pályafutását, a 2008-as olimpián például 8. lett férfi diszkoszvetésben, a 2012-es játékok előtt viszont ismét pozitív doppingtesztet produkált.

Akik lemaradtak Tokióról

Hogy szinte nincs olimpia doppingeset nélkül, azt jól bizonyítja a 400 méteres gátfutás 2014-es Európa-bajnokának, a svájci színekben szereplő Kariem Husseinnek az esete is. A 32 éves atlétát egy héttel a tokiói megnyitó előtt, július 16-án ellenőrizték, tiltott anyagot találtak a szervezetében. A futót a Svájci Olimpiai Bizottság közlése szerint kilenc hónapra tiltották el, így számára még azelőtt véget ért az olimpiai álom, hogy elkezdődött volna.

Mellette több doppinggyanús orosz sportolót sem engedtek elutazni. A WADA közlése szerint a 2015-ben leállított moszkvai laboratóriumból összegyűjtött bizonyítékok alapján akadályozták meg a gyanús sportolók kiutazását a tokiói olimpiára.

Minden 9 sportággal kezdődött – íme, a legősibb és a legújabb olimpiai versenyszámok!