Minden 9 sportággal kezdődött – íme, a legősibb és a legújabb olimpiai versenyszámok!

Atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás – ez a kilenc sportág alkotta az első újkori olimpia, az 1896-os athéni játékok műsorát (az eredeti programban helyet kapott az evezés is, de a kedvezőtlen időjárás miatt végül elmaradtak a versenyek.)

A négy évvel később, Párizsban rendezett tornán már 20 sportágban versenghettek a sportolók, golfban és teniszben pedig már a hölgyek is megmérettethették magukat. Az elmúlt 125 évben a műsoron szereplő sportágak összetétele és száma folyamatosan változott, manapság pedig ott tartunk, hogy egyszer akár az e-sport is a program része lehet. Ne szaladjunk ennyire előre – lássuk a legfurcsább és a legpatinásabb sportágakat, valamint a tokiói olimpia újdonságait!

Akik nélkül nincs olimpia

Nagyon kevés, egészen pontosan négy olyan sportág van, amely az elmúlt 125 évben mindig része volt a nyári játékok programjának. Az úszás, a torna, az atlétika és a vívás mellett persze még jó néhány sorolható a hagyományos olimpiai sportágak közé: az evezés és a pályakerékpár csupán egy, a műugrás, a birkózás, a labdarúgás és a sportlövészet két, a vízilabda, az országúti kerékpározás és a súlyemelés három, az ökölvívás pedig csupán négy alkalommal nem szerepelt a programkínálatban.

A legfurcsább olimpiai versenyszámok

Kötélhúzás, kötélmászás, élőgalamb-lövészet, lovas távolugratás, akadályúszás – íme, néhány ma már elég furcsának tűnő olimpiai sportág. A kötélhúzás 1900 és 1920 között szerepelt a programban. Egy-egy nyolcfős csapat állt szemben egymással, a győzelemhez pedig az egyik csapatnak át kellett húznia legalább hat lábat az ellenfél soraiból a „felezővonalon”. Ha öt perc után sem sikerült dönteni, a vonalhoz képest az éppen jobban álló csapatot kiáltották ki győztesnek. Az élőgalamb-lövészet ezzel szemben csupán egy olimpiát élt meg: e sportág egyetlen bajnoka 1900-ból a belga Leon de Lunden. A gyászos mérleg mintegy 300 leölt madár volt, így a továbbiakban legfeljebb agyaggalambokra lehetett lőni.

Újdonságok Tokióban

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem titkolt célja, hogy a mai kor igényeihez is szabott sportági kínálatával a fiatalabb célközönséget is bevonzza, ennek jegyében több most debütáló sportág mellett két közismert szakág újdonsága is Tokióban látható először. Kosárlabdában programba került a világszerte nagy népszerűségnek örvendő 3×3-as változat, melyet szabadtéren, egy palánkra játszanak (fájdalom, hogy a női és a férfi csapatunk is a hazai rendezésű selejtezőtorna döntőjében bukta el az olimpiai kvóta megszerzésének lehetőségét), a kerékpározáson belül pedig a szabadstílusú bmx is. Ezek mellett Tokióban látható először a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás és a karate is. Utóbbi versenyszámait Japán harcművészetének ikonikus központjában, a Budokan Csarnokban tartják majd augusztus 5-7. között.

És hogy mit tartogat még a jövő? Hosszú távon nem elképzelhetetlen, hogy egyszer a játékok része lesz az esport (versenyszerű videójátékozás) vagy éppen a magyar fejlesztésű játék, a labdarúgást és a pingpongot ötvöző teqball is.

(Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás / Illyés Tibor és KISHIMOTO CORPORATION / DPPI)