Klein Dávid és Suhajda Szilárd szeptember 1-én repült Budapestről Katmanduba, hogy megmássza a 8167 méter magas Dhaulagirit, a Föld hetedik legmagasabb hegycsúcsát.
A Zajo Dhaulagiri Expedíció 2021 mászópárosa ezúttal is tiszta eszközökkel, mesterséges oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül próbál feljutni a csúcsra. A csúcsmászást az akklimatizációs időszakot követően, október elejére tervezték, ám az most hibás stratégiai döntés miatt csúszik – számolt be róla az Eseményhorizont csapata.
„Szeptember 29-én, hajnali 3 órakor jó hangulatban, kondiban és reményekkel telve indultunk el az alaptáborból közvetlenül a 6450 méteren található 2-es táborunkba, ahová egy hosszú, de eseménytelen felmenet után jó erőben érkeztünk meg a délutáni órákban.
Tervünk azt volt, hogy másnap – szeptember 30-án – felköltözünk a 3-as táborba, ahonnan az éjszaka indulunk tovább a csúcsra, amit – e terv szerint – október 1-én reggel értünk volna el.
30-án reggel rossz híreket kaptunk a 3-as táborban tartózkodó kötélrögzítő sherpa csapattól: a mély hó miatt nem tudták elérni a Dhaulagiri 8167 méteres csúcsát.
A rádióbeszélgetés egy pontján a kötélrögzítő csapat „bedobta a törölközőt” és úgy tűnt, mindenki levonul a hegyről. A következő fél órában egy maroknyi, nyugati mászókból álló csapat meggyőzte a fent lévőket, hogy érdemes még próbálkozni és megindulni felfelé.
Mi ekkor hibás stratégiai döntést hoztunk:
Budapesttel egyeztetve úgy tűnt, október 2. meteorológiai szempontból pontosan olyan jó lesz, mint október 1. és erős volt a gyanúnk, hogy a kísérlet csak részsikert hoz majd, így mi egy nap várakozás mellett döntöttünk.
október 1-én reggel 7-kor indultunk el a 3-as táborba, amit a késő délutáni órákban értünk el. Közben örömmel hallottuk, hogy sokan – többek között a nagyváradi Varga Csaba is, akinek ezúton szeretnénk kifejezni gratulációnkat! – október 1-én elérték a csúcsot. Az erőforrások összevonása a mély hó ellenére sikerrel járt. Úgy gondoltuk, ha a meteorológiának igaza lesz, akkor ez számunkra remek hír: ritka ajándék egy mászópárosnak, ha egy ekkora hegyen egyedül mozoghat a csúcsmászás napján.
A meteorológia sajnos tévedett:
a délután / este során sok hó esett, ami ezen a hegyen egy páros számára gyakorlatilag lehetetlenné teszi a mozgást. október 1-én este 8 órakor indultunk el a hármas táborból, jó erőben és hangulatban. Már az első órákban kiderült, a friss hó rendkívül nehézzé teszi a mozgást: váltakozva vezettünk és egyenletesen, de fájdalmasan lassan haladtunk előre az éjszakában. (A kötélrögzítő csapatnak – többnapos előkészítő munka után – húszórás folyamatos munkával sikerült elérnie a csúcsot.) Végül a „traverz” nevű szakasz első harmadában, reggel 6 órakor láttuk be, ezt a próbálkozásunkat el kell engednünk: a kérdéses szakasz – egy ferde hegyoldal – friss hóval borítva erősen lavinaveszélyesnek tűnt és az eddig megtett út alapján a csúcsot reális időben nem tudtuk volna elérni.
Rövid tanácskozást követően, szakadó hóesésben a visszafordulás mellett döntöttünk.
A hármas tábort reggel 9 körül értük. Rövid pihenő után tovább ereszkedtünk a kettes felé, ahol megint pihegtünk kicsit. Az alaptábort végül – folyamatos ereszkedés után – 19:30 körül értük el. Mivel a fagyhatár továbbra is 5200 méter körül van, végül a sziklás részeken újból jól eláztunk.
Összefoglalva: a mostani körrel rendkívül jó akklimatizációra tettünk szert, a hegyen pedig – úgy tűnik – csapadékmentes időszak következik, ami, a továbbra is kitartó mászók számára jó lehetőséget kínál egy újabb csúcskísérletre” – adták hírül az Eseményhorizont mászói október 3-án.”
