Foci Eb: van, amit a technológiai újítások sem tudnak megoldani

A németországi labdarúgó Európa-bajnokság újításai segítenek ugyan a játékvezetőknek, de van, amit a technológia sem képes megoldani, a legtöbb szabály ugyanis szubjektív értelmezést igényel, bármennyire is felgyorsítja a folyamatot például a krikettben már régóta alkalmazott „snickometer” (rövidített nevén: „snicko”) vagy a félautomata les technológia.

A nemzetközi futballbajnokságok gyakran hoznak újításokat, legyen szó játékstílusokról, taktikai megközelítésekről vagy a román csapat minden tagjának szőkére festett hajáról az 1998-as franciaországi világbajnokságon. Az utóbbi években egyre több a technológiai újdonság is, amelynek célja a játékvezetők munkájának megkönnyítése és a szabályok hatékony alkalmazása.

Idén nyáron Németországban is folytatódott ez a trend.

A németországi labdarúgó Európa-bajnokság bevezette az UEFA által „connected ball technology” néven ismert újítást, ami a krikettben régóta ismert „snickometer” eszköz egy változata: egy olyan készülék, amely hang alapján érzékeli a fizikai érintkezést tárgyak között. A krikettben az ütőkbe épített mikrofonok rögzítik a legkisebb érintkezést, míg az Európa-bajnokságon egy mikrochip van a labdában, amely ugyanezt a funkciót látja el, és ez az apró, ravasz kis eszköz rögzítette például Loïs Openda kezezését Belgium Szlovákia elleni veresége során, ezzel ő lett az első játékos, akit a „snicko” buktatott le.

Openda veszte, amely Belgium egyenlítő góljának érvénytelenítéséhez vezetett, talán a legjelentősebb „játékvezetői” beavatkozás volt a tornán eddig, ami figyelemre méltó. Az Euro 2024-en a VAR használata általánosan elfogadottan jól működik. Ez a jövő, amit ígértek nekünk? Talán.

A snicko mellett a szurkolók, játékosok és edzők is hozzászoktak a félautomata les technológiához (SAOT). Ezt már korábban is alkalmazták, először a katari világbajnokságon, de Németországban most nagyobb figyelmet kapott, mivel az európai ligák is készülnek a technológia bevezetésére (ősszel érkezik a Premier League-be).

A SAOT vitathatatlanul elérte, hogy csökkentse a játékvezetők döntéshozatalának idejét. Az említett chipet használva, és kalibrálva a kamerák által rögzített testpozíciókkal, a SAOT szoftver megkíméli a VAR játékvezetőket attól, hogy bonyolult vonalakat húzzanak. Most csak annyit kell tenniük, hogy megnézik, mit produkál a szoftver, és ellenőrzik, hogy nem tévedett-e súlyosan.

Az UEFA az adatokat a VAR és a SAOT teljesítményéről a csoportkör végén osztja meg, de egy durva számítás szerint a SAOT körülbelül 30 másodperccel csökkentheti az eddig átlagosan 70 másodpercet igénylő les döntések idejét.

A technológiai újítások sem tudnak mindent megoldani.

A döntés, miszerint Xavi Simons gólját Franciaország ellen érvénytelenítették, mivel holland csapattársa, Denzel Dumfries leshelyzetben volt, felháborodást és vitát váltott ki. A magyar labdarúgó-válogatott edzője, Marco Rossi kettős mércét emlegetett, miután a VAR nem észlelt egy szabálytalanságot Németország első gólja előtt a csoportmérkőzésükön (állítása szerint később egy hasonló incidens miatt szabadrúgást ítéltek a német büntetőterületen belül). A szerencsétlen Romelu Lukakunak két meccsen három gólját is érvénytelenítették; az egyik az Openda snicko incidens után, a másik egy les döntés után, amely a térdének hegyét érintette.

Mindezek a viták emlékeztetnek arra, hogy vannak dolgok a futballban, amelyeket semmilyen technológia nem képes megoldani. A legtöbb szabály ugyanis szubjektív értelmezést igényel a játékvezetőktől. A Simons gólnál az volt a kérdés, hogy Dumfries akadályozta-e Mike Maignan lehetőségét a labda elérésére, bár nem az, hogy a kapus egyébként is elhibázta volna-e. Openda esetében egyértelműen jelzett a snickometer, de vajon valóban szándékosan tette-e? A játékvezetők úgy döntöttek, igen. Rossi úgy gondolta, hogy Ilkay Gündogan ellökte Willi Orbánt; Gündogan azt mondta, ha ezt szabálytalanságként ítélték volna meg a Premier League-ben, mindenki a földön fekve nevetett volna.

Az egyik kérdés, amely jelentős figyelmet kapott, az a Dumfries döntéséhez szükséges idő volt, ahol nem az volt a kérdés, hogy leshelyzetben volt-e – egy szabály, amely nem igényel szubjektív értelmezést –, hanem hogy akadályozta-e a játékot. Közel három perc telt el Anthony Taylor játékvezető sípszava és a VAR, Stuart Attwell döntésének megerősítése között.

És igen, ez ugyanaz az Attwell, aki kiváltotta a Nottingham Forest haragját, miután „elmulasztott” három büntetőt megítélni a Luton elleni Premier League mérkőzésen (egy játékvezetői testület szerint legalább egyet biztosan meg kellett volna adnia). Attwell nem támaszkodhatott a SAOT-ra a döntése meghozatalához. Ez azonban nem magyaráz meg mindent, ami azt jelenti, hogy az angol játékvezetők valószínűleg továbbra is a figyelem középpontjában maradnak, még idegenben is.