Csak így vehetnek részt orosz sportolók a párizsi olimpián

Az orosz és belarusz sportolók csak semleges színekben mérettethetik meg magukat a július 26-án kezdődő eseménysorozaton, és kizárólag egyéni sportszámokban nevezhetnek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése alapján a versenyzők eredményei az éremtáblázatban sem szerepelhetnek majd.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) összesen 36 orosz és 24 belarusz sportolót hívott meg a július végén elstartoló párizsi olimpiára, ám csupán 31 versenyző mondott igent a felkérésre. A szóban forgó résztvevők kizárólag semleges színekben mérettethetik meg magukat a nagyszabású rendezvénysorozaton, és csak egyéni sportszámokba nevezhetnek – írja a BBC. Az ötkarikás játékokra érkező 15 orosz sportoló között olyan nagyágyúkat is találunk, mint a US Open-győztes Danyiil Medvegyev, a Roland Garroson elődöntős Mirra Andrejeva, vagy épp a budapesti tenisztornán szereplő Diana Snajder. Mellettük összesen 17 belarusz versenyző utazik a francia fővárosba, ám – bármilyen impozáns eredményt is fognak elérni – a NOB döntése értelmében nem szerepelhetnek majd az éremtáblázatban.

Oroszország jellemzően hatalmas kontingenssel képviselteti magát a négyévente megrendezésre kerülő világversenyeken. Az Orosz Olimpiai Bizottság 2020-ban nem kevesebb mint 335 sportolót küldött a tokiói játékokra, belarusz színekben pedig 101 versenyző indulhatott.

Azóta persze nagyot fordult a világ: 2022 februárjában kirobbant az ukrajnai háború, s a nemzetközi közösség már a legelső pillanatban elítélte az orosz agresszort, melynek azóta is komoly szankciókkal kell szembenéznie. A NOB úgy döntött, hogy erősen korlátozza Oroszország és szövetségese részvételét az olimpiai játékokon, ekként reagálva Ukrajna lerohánására. Mivel Oroszország az idei rendezvénysorozaton nem versenyezhet, így állampolgárai nem vehetnek részt a csapatsportokban. Eleve kizárták az idei játékokról azokat az orosz és belarusz sportolókat, akik tevékenyen támogatják a háborút, vagy épp csatlakoztak az orosz, esetleg a belorusz hadsereghez. Hasonló szankció sújtja azokat a versenyzőket, akik szoros kapcsolatot ápolnak országuk hírszerző és nemzetbiztonsági ügynökségeivel.

A NOB által előzetesen alkalmasnak ítélt orosz és belarusz versenyzőknek a részvételhez előbb meg kellett szerezniük a megfelelő engedélyeket, aztán kettős átvilágításon estek át (az egyiket saját sportáguk nemzetközi sportszövetsége, a másikat a NOB végezte el), és ha mindezeket sikeresen teljesítették, akkor hivatalosan is meghívót kaptak az idei olimpiai játékokra.

A NOB tavaly még 55, illetve 28 fős maximális keretet határozott meg az orosz és a belorusz versenyzők számára, ám hozzátették: a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy 36 orosz és 22 belarusz sportoló utazik majd ki Franciaországba. Ahogy a fenti számok is mutatják, a NOB meghívását végül jóval kevesebb játékos fogadta el.

A négy évvel ezelőtti tokiói olimpián az orosz versenyzők még 71 érmet (20 aranyat, 28 ezüstöt és 23 bronzot) zsebeltek be, az éremtáblázatban pedig a hetedik helyen végeztek. Most viszont, hogy Oroszország távol marad a rendezvénytől, más országok képviselői is esélyt kapnak, hogy megcsillogtassák a tehetségüket olyan, hagyományosan az oroszok által dominált sportágakban, mint például a műúszás vagy a ritmikus gimnasztika.

Ha egy úgynevezett „egyéni semleges sportoló” (Individual Neutral Athletes – AIN) érmet nyer az olimpián, és a pódiumra szólítják, akkor a kifejezetten ebből a célból megalkotott – vagyis a semlegességet jelképező – kékeszöld-fehér zászló emelkedik majd a magasba. Az orosz és belarusz versenyzők tehát kizárólag ezekben a színekben versenyezhetnek majd: egyetlen alkalommal sem használhatják az ötkarikás játékokról kitiltott nemzeti szimbólumaikat. Sőt, az eseménysorozat alkalmával sem az orosz, sem a belarusz himnusz nem csendülhet fel.

Az eddigiekből egyenesen következik: sem Vlagyimir Putyin, sem más magas rangú orosz (vagy belarusz) politikus nem vehet részt az idei ötkarikás játékokon. „Ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mesterségesen kreált kritériumai az orosz versenyzők számának csökkentését célozzák, és a szervezet azt a látszatot akarja kelteni, hogy az orosz sport haldoklik, akkor az embernek mérlegelnie kell, hogy egyáltalán részt vegyen-e az olimpián” – nyilatkozta tavaly az orosz államfő.

Anne Hidalgo párizsi polgármester a Reutersnek korábban elárulta: nem látja szívesen az orosz sportolókat az ötkarikás világversenyen. „Jobb szeretném, ha nem jönnének. Nagyon-nagyon nehéz lesz látni ezeket a sportolókat, még a semleges zászló alatt is” – fogalmazott a városvezető. Hasonló véleményt fogalmazott meg Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter is: a politikus néhány hónappal ezelőtt elárulta, hogy még azokat az orosz versenyzőket is kitiltaná az olimpiáról, akik megfelelnek a NOB által felállított kritériumrendszernek.

Az orosz résztvevők idén olyan sportágakban mérettethetik meg magukat, mint a tenisz, a kerékpározás, a kajak-kenu, az úszás és a torna, Belarusz pedig birkózásban, súlyemelésben és tekvondóban képviselteti majd magát az ötkarikás játékokon.