Tínosz: eldugott szigetből az egyik legnépszerűbb görög úti cél lett

A Kükládok szigetcsoportjában megbúvó, paradicsomi szépségű Tínoszt eddig jószerivel csak a keresztény zarándokok ismerték, ám a desztináció mára a tehetős turisták térképére is felkerült.

Bár természeti adottságai kiválóak, történelmi öröksége pedig párját ritkítja, Tínosz neve még a Görögországért rajongó turisták többsége számára is ismeretlenül cseng. Pedig a Kükládok gyémántja már régóta fontos kulturális csomópont: a keresztény zarándokok évente kétszer is (március 25-én és augusztus 15-én) látogatást tesznek a szigeten, hogy a Panagia Megalochari (Angyali Üdvözlet Máriája) templomnál ünnepeljék meg Mária Mennybemenetelét. Érdekesség, hogy Tínoszt mind a görögországi katolikusok, mind pedig az ortodox vallás képviselői fontos zarándokhelynek tekintik, noha a helyiek túlnyomó többsége római katolikus vallásúnak mondja magát.

A sziget hosszú ideig a tehetős turisták radarja alatt maradt, ám mára ez a helyzet kezd megváltozni – írja a Robb Report. Eddig jobbára csak a művészvilág krémje rajongott Tínoszért, de a desztinációt mostanra az átlagos nyaralók is birtokukba vették.

Tínosz mindmáig olyan illusztris hírességeket vonz, mint Jórgosz Lánthimosz BAFTA-díjas filmrendező vagy Giórgosz Koumendakisz, a Görög Nemzeti Opera művészeti igazgatója, nem is beszélve arról a megszámlálhatatlanul sok építészről, festőről és zenészről, aki évről évre az igézően szép szigeten vakációzik. Tínosz azonban hamarosan a görögországi tömegturizmus új Mekkájává válhat. Májusban nyitotta meg kapuit az Odera, a sziget első ötcsillagos, elit vendégeket célzó üdülőhelye, sőt a luxusvillák bérbeadásával foglalkozó Five Star Greece is elkezdett terjeszkedni a területen, mindeközben pedig – a Hoper nevű kereskedelmi helikopter-szolgáltatás révén – 45 percesre csökkent a Tínosz és Athén közötti távolság.

A történészi érdeklődésű utazókat bizonyára meghökkenti, hány izgalmas színfolt tarkítja Tínosz több mint ezer éves múltját. A sziget 500 éven keresztül (egészen 1712-ig) a Velencei Köztársaság része volt, ennek is köszönhető, hogy Tínoszon – Görögország többi részéhez képest – felülreprezentáltak a katolikus vallás hívei.

A hegyekre épült, parányi, de barátságos falucskákat kétsávosnak tűnő, kanyargós utak kötik össze, melyek néhol olyannyira elvékonyodnak, hogy inkább szolid biciklisávok benyomását keltik. A szigetet nyakukba vevő utazók apró fehér kápolnák, ötletesen kialakított galambházak és magányosan árválkodó szélmalmok sokaságával találkozhatnak. Még mindig állnak azok a habarcs nélküli kövekből álló, alacsony falak, melyeket a lakosok annak idején azért építettek, hogy a hegyvidéki területeket is bevonják a mezőgazdaság véráramába. Ezért is mondhatta annak idején Cornelius Castoriadis (1922-1997) görög-francia filozófus, hogy Tínosz „a kézzel épített sziget”.

A bájos, egyedi tengeröblök, a meghitt kis üdülőhelyek hamar magukkal ragadják a külföldieket. A strandok „népszerűségi versenyét” rendre az északi parton található Kolimbithra nyeri, ám a déli oldalon is fellelhető néhány csodálatos partszakasz – ez utóbbiak közé tartozik a szintén felkapottnak számító Agios Sostis is. Ha pedig megelégelted a fürdőzést, és kíváncsi vagy a nagyobb helyi településekre is, akkor Pyrgos felé vedd az irányt, ahol álomszép márvány faragásokban gyönyörködhetsz.

A Kechrovouni nevű hegy déli lankája rejti Arnadost, a sziget legmagasabban fekvő települését, mely egyedülálló panorámájával, valamint történelmi emlékekben gazdag templomi múzeumával bűvöli el a kirándulókat. És ha úgy érzed, már felfedezted Tínosz összes értékes kincsét, akár a szomszédos szigetekre is kirándulást tehetsz. Hidd el: gyorsan szívedbe zárod majd az összeset!