Rász el-Haima 7000 éves történelme újra mesélni kezd

Amikor meghalljuk azt a nevet, hogy Egyesült Arab Emírségek, legtöbben azonnal Dubaj képét látják maguk előtt: felhőkarcolók, óriási plázák és futurisztikus látványvilág. Ez azonban csak a felszín – csupán egy fejezete annak a sokkal mélyebb, árnyaltabb történetnek, amelyet az ország hét emírségének mindegyike külön-külön mesél el.

Rász el-Haima, az ország északi részén – és Dubajtól alig egy órányi távolságra – fekvő emírség, ennek a történetnek a csendes, mégis élénken lüktető fejezete. Itt a kultúra és a hagyomány nem csupán kiállítási tárgyként létezik – ezek az értékek élnek, lélegeznek, és szerves részét képezik a helyi identitásnak, valamint a tudatosan épített, fenntartható turizmusnak.

Hét évezred öröksége: egy élő történelemkönyv lapjai

Több mint hétezer év megszakítás nélküli emberi jelenlét – ez az örökség Rász el-Haima egyik legnagyobb kincse. Az emírség nemcsak lenyűgöző természeti adottságairól – hegyeiről, sivatagairól, mangroveerdőiről és érintetlen strandjairól – ismert, hanem arról is, hogy őrzi és újraéleszti azokat a közösségeket, szokásokat és kultúrákat, amelyek generációk óta alakítják ezt a vidéket.

A Rász el-Haima kormánya által életre hívott „Culture & Heritage Vision 2030” kezdeményezés célja éppen ez: nem csupán megőrizni, hanem újra elérhetővé tenni a múlt értékeit. A program keretében az emírség 86 történelmi helyszínének feltárása és konzerválása zajlik, ezek közül húszat pedig a nagyközönség számára is megnyitnak – méghozzá úgy, hogy közben tiszteletben tartják az eredeti anyagokat, szerkezeteket és szellemiséget.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A restaurálás hagyományos technikákkal történik: korallkő, mangrovefa és homokalapú habarcs kerül előtérbe, a munkát nemzetközi örökségvédelmi szakértők felügyelik, az UNESCO irányelvei szerint.

Nem szórakoztató központokat hoznak létre, hanem élő tereket, ahol a látogató kapcsolatba léphet a történelemmel – hitelesen és méltósággal.

Az egyik legizgalmasabb példa erre Al Jazeera Al Hamra, az utolsó fennmaradt hagyományos gyöngyhalász-település a Perzsa-öböl térségében.

Az 1960-as éveket követő olajboom idején teljesen elnéptelenedett, de szinte csodával határos módon a területe – bár egy vastag homokréteg alatt – de érintetlenül maradt, most pedig új életre kel.

Nem mint skanzen, hanem mint kulturális központ, ahol például a RAK Művészeti Fesztivál ad otthont kortárs kiállításoknak, performanszoknak és közösségi eseményeknek. Itt az örökség nem múlt idő – hanem inspiráló jelen.

És nem ez az egyetlen ilyen hely.

A Dhayah erőd – az Egyesült Arab Emírségek egyetlen dombtetőre épült erődje – nemcsak fantasztikus panorámát kínál a Hajar-hegységre és az Arab-öbölre, de fontos történelmi emlékhely is, amely egykor a brit gyarmati terjeszkedés elleni ellenállás központja volt.

Shimal, Julphar, és a régió egykori gyöngykereskedelmi kikötői mind-mind olyan mozaikdarabkák, amelyekből egy összetett és gazdag történelmi kép rajzolódik ki – olyan, amit sokáig eltakart a modernitás csillogása.

Ami talán a legfigyelemreméltóbb: ez a kezdeményezés nem próbálja „eladni” a hagyományt mint újabb turisztikai terméket. Ehelyett az edukációs turizmust, a közösségi élményeket és a nemzetközi régészetet támogatja – mindezt egy fenntartható vízió keretében, amely megőrzi a történelmi hitelességet.