Az Emirátusok gyöngyszeme, Dubajtól egy karnyújtásnyira
Egy olyan korban, amikor a modernizáció a világ számos desztinációjának arculatát átformálja, a fejlődés és a tradíció közötti egyensúly megteremtése fontosabb, mint valaha. A fejlődés gyakran azzal a kockázattal jár, hogy háttérbe szorítja a történelmi helyszíneket és hagyományokat.
Szerencsére a mai utazók egyre inkább olyan autentikus élményeket keresnek, amelyek összekötik őket a meglátogatott helyek történetével, hagyományaival és lakóival. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) adatai szerint a kulturális turizmus a globális turizmus bevételeinek körülbelül 40%-át adja, és várhatóan évi 4,1%-os növekedési ütemmel bővül 2030-ig.
Autentikus élmények iránti vágy
Európa középkori városaitól Ázsia ősi templomaiig azok a desztinációk, amelyek megőrizték kulturális integritásukat és elköteleződtek a felelősségteljes turizmus iránt, figyelemre méltó sikereket értek el. A Kiotó hagyományos negyedeitől Peru régészeti lelőhelyeiig terjedő esettanulmányok azt bizonyítják, hogy gondos tervezéssel és az érintettek bevonásával az örökségturizmus maradandó értéket teremthet.
A kulturális turizmus globálisan is bizonyította gazdasági hajtóerejét, mivel jelentősen hozzájárul a helyi gazdasághoz: támogatja a kisvállalkozásokat, munkahelyeket teremt, és elősegíti a fenntartható növekedést. Ahogy a világ különböző desztinációi egyre inkább alkalmazkodnak ehhez a trendhez, felmerül egy kulcsfontosságú kérdés: hogyan tudják a desztinációk egyensúlyban tartani az örökségvédelmet a modern infrastruktúra által irányított turizmusfejlesztéssel?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az örökségvédelem és a turizmusfejlesztés egyensúlya
Az örökség megőrzése és a turizmus fejlesztése közötti egyensúly megteremtése összetett feladat. A szabályozatlan fejlesztés kockázatot jelenthet a történelmi helyszínekre és a kulturális integritásra. Ennek kezeléséhez az úti céloknak fenntartható turisztikai gyakorlatokat kell követniük, amelyeket az UNESCO-hoz hasonló nemzetközi szervezetek szabványai irányítanak.
Ezen túlmenően az úti céloknak környezeti és kulturális hatásvizsgálatokat kell végezniük bármilyen fejlesztési projekt megkezdése előtt, biztosítva, hogy az infrastruktúra-fejlesztések összhangban legyenek az adott helyszínek történelmi és kulturális kontextusával.
Kulturális turizmusfejlesztés Rász el-Haimában
Az Egyesült Arab Emírségek hét emírségének egyike, Rász el-Haima impozáns történelmi múlttal rendelkező terület, amelynek tengerpartjai, homokdűnéi és hegyei több mint 7000 éves civilizációk nyomait őrzik. Az ősi Julfar kereskedelmi kikötőtől a lenyűgöző Dhayah erődig az emirátus élő szövetként hordozza örökségét, amely számos kézzelfogható és szellemi kulturális értéket tartalmaz.
A turizmus jelenleg Rász el-Haima GDP-jének 5%-át adja, de az emirátus célja, hogy ez az arány elérje az egyharmadot, évente 3,5 millió látogatót vonzva 2030-ra. Ebben a folyamatban a kulturális turizmus jelentős szerepet fog játszani.
Kulturális és Örökségi Vízió 2030
Rász el-Haima kormánya, együttműködve a helyi turisztikai hivatallal, régészeti és múzeumi munkatársakkal, elindította a 2030-as Kulturális és Örökségi Víziót. Ez az átfogó terv 20 kiemelt örökségi helyszínt azonosított, amelyek megőrzésre és fenntartható fejlesztésre kerülnek. Ide tartoznak az UNESCO Világörökség javaslati listáján már szereplő helyszínek. Ezek közé tartozik a Al Jazeera Al Hamra, az Öböl térségének utolsó autentikus gyöngyhalászfalvai egyike.
Az emirátus gyöngyszeme
A Ras Al Khaima emírségben található Al Jazeera Al Hamra az Egyesült Arab Emírségek egyik legjelentősebb történeti helyszíne, amely az emírség múltjának kulturális és társadalmi-gazdasági örökségét reprezentálja. Ez a 16. században alapított gyöngyhalászfalu az emírség korai időszakának életmódját és gazdasági tevékenységeit tükrözi, különösen a gyöngyhalászat és a kereskedelem területén.
A „Vörös Sziget” néven is ismert település egykor egy dagály által elzárt szigeten feküdt, és két részre oszlott: az északi Umm Awaimir és a déli Manakh negyedekre. A 45 hektáros területen elhelyezkedő települést a 16. század végén a Za’ab törzs alapította, és egykor gyöngyhalászok és kereskedők virágzó központja volt. Az 1900-as évek elején a falu körülbelül 500 házat foglalt magában, és 2500–3000 lakos otthona volt, akik hagyományos, korallkőből és agyagtéglából épített házakban éltek.
Az építészeti megoldások az éghajlati viszonyokhoz igazodtak: a házakban például széltornyok biztosították a természetes hűtést. A település magját mecsetek, egy piac és a lakóházak adták. A lakóházak között megtalálhatók az egyszerűbb szerkezetek és a nagyobb, udvaros rezidenciák is, például az Abdul Kareem ház, amely négy különleges széltornyot foglal magában. Ezek a zárt udvarral rendelkező rezidenciák voltak az akkori társadalmi élet központjai.
A település elmaradhatatlan része volt az erőd és a hozzá tartozó két őrtorony, amely stratégiai védelmet nyújtott a falu számára, és kilátást biztosított a környező területekre.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Helyreállítás és fenntarthatóság
A település helyreállítási munkái 2010-ben kezdődtek, elsődleges céljuk a meglévő szerkezetek stabilizálása, valamint a további pusztulás megakadályozása volt. Az eredeti építőanyagok – például korallkő, mangrovefa és homoktégla – használatát előnyben részesítették, ugyanakkor modern, fenntartható alternatívákat alkalmaztak ott, ahol az eredeti anyagok már nem álltak rendelkezésre.
A restauráció részeként részletes szerkezeti vizsgálatokat és anyagteszteléseket végeztek. Kiemelten kezelték az olyan ikonikus épületek helyreállítását, mint a mecsetek és a piac, amelyek a közösségi élet alapvető helyszínei voltak. A projekt nemcsak a falut élesztette újjá, hanem új gazdasági lehetőségeket is teremtett a helyi lakosok számára.
Társadalmi és turisztikai szerep
Ma Al Jazeera Al Hamra nem csupán egy történelmi emlékhely, hanem élő kulturális központként is működik. Művészeti fesztiválok, oktatási programok és kulturális események helyszíne, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a hagyományos emirátusi életbe. Vezetett túrák és interaktív műhelyek révén a látogatók megismerhetik a hely építészeti és kulturális értékeit.
Az ilyen események nemcsak Ras Al Khaimah gazdaságát támogatják – például a helyi kézművesek és kisvállalkozások bevonásával –, hanem a kulturális örökség fenntartását is biztosítják. A helyszín fenntarthatóságát az a tudatos szemlélet garantálja, amely egyensúlyt teremt az örökségmegőrzés és a modern turizmus között.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Al Jazeera Al Hamra példája megmutatja, hogyan lehet egy történelmi helyszínt nemcsak megőrizni, hanem a modern világ igényeihez igazítva újraéleszteni. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a falu ne csak Ras Al Khaimah történelmének emlékműveként, hanem a jelen és a jövő generációinak inspiráló forrásaként szolgáljon.
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
