Bear Grylls a Netflix-szel közösen forgatott, interaktív filmjében, az Állatok szabadon című reality-ben te dönthetsz, hogy mekkora slamasztikába kerüljön a népszerű brit kalandor és műsorvezető.
A világ első interaktív filmje a cseh író-rendező, Radúz Činčera nevéhez fűződik, amelyet az 1967-es világkiállításra készített. A Kinoautomat valóban különleges produkció volt, bár nem egészen úgy, ahogy azt gondolnánk: a cselekményt látszólag a közönség alakította, a végeredményt tekintve azonban a döntéseik nem igazán számítottak. Činčera demokrácia-parabolája rámutatott, hogy mennyire megvezethető az ember: döntéshozáskor sincs kezében az irányítás. Elképzelhetjük, hogy éles társadalombírálata után a szókimondó író-rendezőt milyen szívélyesen fogadta a szovjet barakk.
Gyerekcipőben
Az interaktivitásnak a lapozgatós könyvek (melyekben nem lineárisan, hanem az olvasó döntéseinek és a könyv utasításainak megfelelően előre-hátra lapozgatva áll össze a cselekmény) és a videojátékok adtak új lendületet, illetve a pornográfiában használták ki a benne rejlő potenciált. Az internet és a videómegosztók technológiai fejlődésével együtt nőtt az interaktív tartalmak köre. A televíziózásban már korábban is teret kaptak a közönséget megszólító, elsősorban gyerekprogramok. Utóbbiak farvizein gyűrűzött be a streamingszolgáltatókhoz is, ahol, bár már adott volt a technikai háttér, valahogy mégsem tudott igazán népszerűvé válni.
Hé, Dumbó, Babar! Szomjas vagyok! Ugye nincs szorulásotok? (Bear Grylls az elefántok farvizén) Fotó: Netflix
Elenyésző számban, de mind az HBO, mind a Netflix műsorán találhatunk interaktív tartalmat. Különösen az utóbbi szolgáltató helyez nagy hangsúlyt erre a platformra: 2018-ban mutatták be a zászlóshajójuknak számító Black Mirror sorozat interaktív tévéfilm változatát, 2019-ben pedig a mindent (még a saját bukását is) túlélő Bear Grylls-szel álltak össze egy rendhagyó sorozatra, amelyből kinőtte magát a most bemutatott tévéfilm, az Állatok szabadon.
Maci a média-vadonban
Edward „Bear” Grylls volt elit kommandós a SAS-nál szolgált, ám egy ejtőernyős baleset szó szerint derékba törte a karrierjét. A brit kalandor azonban nem kesergett: hol a Mount Everest megmászásával, hol az Atlanti-óceán gumicsónakkal történő átszelésével, hol egy 8000 méter magasságban elköltött, háromfogásos vacsorával hívta fel magára a figyelmet. 2006-2011 között forgatott A túlélés törvényei című reality-jével alapozta meg hírnevét, amelyben szélsőséges körülmények között alkalmazható túlélési technikákat mutatott be. Számos, korántsem alaptalan kritika érte a műsorát, mégsem tudta megrengetni a számtalan nyersen felfalt csúszómászó megemésztett porhüvelyére emelt nimbuszát. Ez is bizonyítja: Grylls igazi túlélő! Legnagyobb sikerét kétségkívül a Sztárok a vadonban című műsorával könyvelheti el, amelyben világhírességeket mozdít ki a komfortzónájukból, köztük Barack Obamát, az Egyesült Államok korabeli elnökét.
Kedves gyerekek! A leghatékonyabb módszer a piócafogáshoz, ha csalinak használjátok a testeteket. Megmutatom! (Bear Grylls) Fotó: Netflix
Grylls újabban a nézőkre támaszkodik: interaktív műsoraiban ránk bízza, merre gombolyítjuk a cselekmény fonalát, kedvünkre szívatva a túlélőművészt: etethetünk vele tücsköt-bogarat, oroszlánkarmok elé vagy óriáskígyó-ölelésbe üldözhetjük, cápáktól hemzsegő vízbe vethetjük vagy a meredély felett átívelő drótkötélpályáról lógathatjuk le. Az Állatok szabadon ebből a szempontból felér egy ismeretterjesztő videojátékkal. Ugyanakkor Damoklész kardjaként lebeg a műsor felett: az egész csak színjáték, akár a beállított fotózás. Nem műteremben készült, a valóság elemeiből van összegyúrva, de akkor sem több ügyesen kivitelezett bűvésztrükknél.
Döntéskényszer
Olyan trükk, aminek sztorija van. Egy vadrezervátum elektromos kerítéséből elszökik az áram: egy oroszlán és egy pávián megragadja az alkalmat, és kámforrá válik. Grylls-szel együtt a nézőre három feladat vár: a két állat kézre kerítése és az elektromos kerítés megjavítása. A közeledő vihar miatt látszólag fontos az időfaktor és nem mindegy a sorrend sem, hogy hogyan kezdünk hozzá a kivitelezéshez. Én rögtön az első körben elbuktam, csupán a páviánt sikerült kézre kerítenem. Mert bizony tétje is van a dolognak: nem minden lehetőség vezet el a happy endhez.
Választási lehetőségek (Bear Grylls) Fotó: Netflix
Azért nem kell megijedni: nem kell a tarsolyunkban lennie A túlélés törvényei minden tudásának, hogy Grylls oroszlánháton, majommal a vállán szakítsa át a villanypásztor-célszalagot. A második körben már nekem is sikerült az összes feladatot teljesítenem. Örömmel konstatáltam, hogy más-más történetet kapok ugyanannál a feladatnál, attól függően, milyen sorrendben látok neki a megoldásnak. Üröm az örömben, hogy a feladatok alternatívái végül mindig ugyanabba a szűk keresztmetszetbe torkollnak, ahol igazából egyetlen döntésünkön múlik, hogy bebukva a feladatot Grylls segítséget kér a kollégáktól vagy vállunkat megveregetve megoldja azt. Nem mindig a legnyilvánvalóbb megoldás vezet a boldog véghez.
Keresztút vagy zsákutca?
Az Állatok szabadon akciódús és pörög, dolgozik benne Grylls 15 éves szórakoztatóipari tapasztalata. Hangot kap benne a környezetvédelem – bár gyanús, hogy az említésre kerülő szemét pont akkor és ott kerül a látóterünkbe, amikor az a MacGyver nyomdokaiba lépő főhősnek épp a legjobbkor jön. A 46 éves Grylls még mindig jó formában van, és benne van minden jó mókában, a gyomra meg mindent benyel. Új produkciója elbírna némileg több ismeretterjesztést, és egy jobb vágót, aki egy másik beállításban nem tünteti el a nyomában lihegő oroszlánt, és következetesebben odafigyel az összevágott jelenetek logikai sorrendjére (lásd: lábseb!). De ezúttal legalább csupán csúszómászókat áldoznak föl a műsor kedvéért, és nem krokodilokat, mint a szigetes túlélő-showjában, amelyet maga Sir David Attenborough és a PETA is megkifogásolt.
Na, ki esz meg kit? (Bear Grylls és az óriáskígyó esete) Fotó: Netflix
Az interaktív tartalom népszerűtlensége abban keresendő, hogyha elölről futsz neki újra, akkor addig, amíg el nem jutsz egy korábban még nem választott lehetőséghez, unalmas. Ez Grylls filmjénél is igaz, ráadásul a Netflix esetében baromi nehéz átpörgetni a már látott jeleneteket. Ettől függetlenül az Állatok szabadon érdekes produkció, ha nem is kiemelkedő vagy lebilincselő: azért érdemes vele elszórakozni. Legalábbis addig, amíg nem szembesülünk a formátumból fakadó hibákkal. Melyek közül a legnagyobb a Činčera-faktor: tökmindegy, mit csinálsz, mások már döntöttek helyetted.
Bányász Attila
