Emberség vagy emberiség? Az egyik járulékos veszteség a Netflix új akciófilmjében

A marveli Sólyom két lábon járó SkyNetként randalíroz Kelet-Európában.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 66
    Shares

hirdetés

Militarista Training Day: így jellemezhetnénk három szóban a Halálos harcmező című akciófilmet, amelyben az emberarcú SkyNet tanít empátiára. Mesterséges intelligencia legyen a talpán, ami ember és robot közt itt különbséget tesz.

Anthony Mackie az a „szomszéd srác”, akit valójában már régóta ismerünk, csak sose tudtunk hova tenni: szócsatázott Eminemmel a 8 mérföldben, bokszolt a Millió dolláros bébiben, dílerkedett a Fél-Nelsonban, hatástalanított A bombák földjénben, bukmékerkedett a Vasökölben, vámpírokra vadászott Abraham Lincolnnal és belebújt Tupac bőrébe a Notorius B.I.G-ben. Mindvégig közel volt a tűzhöz, mégis egy évtized és egy Marvel-szerep kellett hozzá, hogy befusson. Az Amerika Kapitány: A Tél Katonájában kapott egy pár szárnyat, melyek felrepítették a csillagokig. Tavaly már a Valós halál Takeshi Kovácsaként aprította az ellent és Samuel L. Jackson oldalán domborított drámai vénát A pénzemberben. Idén Sólyomként saját sorozatot kap a Disney streamingcsatornáján, miközben a Netflix látványos akciófilmjében, a Halálos harcmezőben egyedüli húzónévként vonzza be a nézőket.

hirdetés
hirdetés

Mackie mesterséges androidként is emberibb az embernél: van is benne némi ellentmondás, hogy a halvérű, rideg és arrogáns drónpilótát épp mellé helyezik, hogy átessen a tűzkeresztségen. A közeljövőben járunk, amikor Kelet-Európa lángokba borul, és az amerikaiak a szokásos békefenntartói szerepkörben tetszelegve avatkoznak be a konfliktusba. A Boston Dynamics (ro)botjai belakják az amerikai haderőt: szerves és szervetlen katonák közösen próbálják kétségbeesetten fenntartani a status quo-t.

Harp hadnagy drónpilóta, aki az egyik éles bevetésen megkérdőjelezhető döntést hoz, ami emberéletekbe kerül. Ahelyett, hogy elítélnék, kivezénylik a frontra, hogy első kézből tapasztalja meg, milyen testközelből a háború. A hírhedt Leo századoshoz vezénylik, aki rögtön bedobja a mélyvízbe: magával viszi a zöldfülűt a terepre, hogy megakadályozzák egy krasznyij hadúr atomfegyverekhez való hozzájutását.

Ez nem öngyilkos akció! Meglátod: gyerekjáték lesz elvegyülnünk Kelet-Európában! (​Anthony Mackie ​és Damson Idris) Fotó: Netflix

A Halálos harcmező első blikkre egy újabb szokványos világmegmentős sztori, amivel már tele a padlás. A film alapkonfliktusai azonban egészen érdekesek: bár a drónpilótákról született már jobb mozgókép is, mégis behúz minket Harp dilemmája. A hadnagy látszólag tökéletes katona: ridegen, érzelmek nélkül képes patikamérlegre tenni a társai életét, és a legkisebb áldozat árán halálra ítélni másokat. Akár egy gép. Mindezt a parancsnoki lánc megtagadásával. Így amikor büntetésképp kiküldik az első vonalba tapasztalatot szerezni, nemcsak a valódi háborúval szembesül, hanem a dróntámadások következményeivel. Amikor egy távoli, kényelmes és biztonságos barakkban megnyomsz egy gombot a joysticken, akkor valahol másokra rászakad az ég. A videójáték, amit játszol, és ami mellől a meló végén este hazamész, a világ túlfelén maga a húsbavágó valóság, amely életek végére tesz pontot. Még többet pedig megnyomorít.

hirdetés

A karót nyelt Harp totális ellentéte a laza Leo-nak, pedig fordított a leosztás: a százados mesterséges intelligenciaként a terepre született, kettőjük közül mégis a hadnagy a „gépember”. A film végére ez változni fog, addig viszont az MI bevezeti a frontvonal rejtelmeibe a zöldfülűt. A sikeres küldetés titka a senkiföldjén sem az esztelen parancskövetés, hanem a gyors reagálás a megváltozott körülményekre. A film erőssége a háborús helyszínek és a díszletek, mintha a délszláv háború romjai közt bolyonganánk. A tengerentúlon talán egzotikusnak hat, nekünk viszont kényelmetlenül ismerős. És hátborzongatóan valóságos. Nem véletlenül: a filmet részben nálunk forgatták.

Ne lőjetek! Mi is ukránok vagyunk! (​Anthony Mackie ​és Damson Idris) Fotó: Netflix

Az akciójelenetek rövidek, de ütősek, a harcoló robotok baromi jól néznek ki, és ez a sci-fi szál sokat dob az amúgy lapos lövöldözéseken, viszont a CGI robbanásoknál, különösen a füstnél, már kilóg a lóláb. A vizuális effektekre még ráfért volna némi renderelés. Mackie gépként elvérezne, de akcióhősnek remek. Fesztelen és hajlékony, aki belakja a háborús senkiföldjét. A Harpot alakító Damson Idris kissé enervált, mint aki elveszett a történetben, pedig látott ő már karón varjút, sőt a tükörben fekete skinhead-et is (A bőrömben). De ne legyünk túl szigorúak: a forgatókönyvírók a film második felében a kezdetben szögegyenes történetet megvariálják, amiért ki is járna nekik a hátlapogatás, ha nem válna zavarossá tőle a film.

A svéd rendező, Mikael Håfström megbízható filmiparos, aki precízen lövi be a produkcióit (Szupercella, 1408, A rítus) a középszer fölé egy paraszthajszállal. A Halálos harcmező a tartalmasabb akciófilmek közé tartozik, amely két akciószcéna között sem ül le. Még némi politikai fricska is belefér, amikor az „amerikai békefenntartást” nevén nevezi: Oroszország destabilizálása a helyi konfliktusok kiterjesztésével. Touché!

Régen rossz, ha az embert egy gépnek kell megtanítania embernek lenni. Jobban járnánk, ha nem aranyat vagy virtuálisan bitcoint bányásznánk, hanem mindenki leásna a lelke mélyére egy kis empátiáért. Talán feleslegessé válnának a címbéli halálos harcmezők.

Bányász Attila

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 66
    Shares

Előző cikk Munkahelyi etikett: mikor, miért és hogyan kérj bocsánatot?
Következő cikk Király Viktor: Eldöntöttem, hogy nem fogok lehajtott fejjel élni!