Bruce Lee hagyatéka vérrel borítja San Francisco utcáit

A Cinemax televíziós sorozata, a Harcos a harcművészetet vegyíti a történelemmel, melyben a XIX. századi San Francisco utcáit elönti a vér. Mi magyarok ne tudnánk, hogy egy kézreálló fokos milyen remekül mutat az ellenfelünk tarkójában? Hatalmi játszmák, politika, szex, erőszak és kung fu… Trónok harca, távol-keleti módra.

Amerika, a lehetőségek hazája. Kínaiak ezrei zarándokoltak a világ másik felére a jobb élet reményében, de jellemzően a rabszolgasornál alig jobb kulimunka várt rájuk. Az amerikai polgárháborút követően Észak-Amerika kitikkadt szivacsként szomjazta az olcsó munkaerőt. Valamivel pótolni kellett a kieső fekete rabszolgákat: a beáramló és balhés íreknél sokkal olcsóbban dolgoztak a szerény és hallgatag kínaiak, akik azt is szótlanul eltűrték, ha nem vették őket emberszámba. Lakónegyedeik városok a városban: a legnagyobb a New York-i, a legrégebbi a San Franciscó-i. Mindegyik egy-egy szelet Kína, amely a helyieknek ugyan szúrta a szemét, de a sok, piszkos munkára fogható kéz miatt elviselték őket, amíg ügyes-bajos dolgaik nem csaptak át a gettónegyedek határain.



San Francisco igazi lőporos hordónak számított. A magukat otthon érző íreket végtelenül dühítette, hogy a kínaiak kisajátítják a munkaerőpiacot. A politikusok vékony jégen táncoltak: a gyárak lobbistái az olcsó munkaerő mellett törtek lándzsát, de a választópolgárok az elégedetlenkedők soraiból kerültek ki. A helyzetet súlyosbította, hogy a kínai negyeden belüli bűnözői érdekcsoportok, a tongok is torzsalkodtak egymással a hatalomért, a rendőrség pedig képtelen volt kordában tartani őket. Virágzott a prostitúció és az ópiumkereskedelem, az emberek inkább az élvezetekbe menekültek a tűrhetetlen állapotok elől.

A sárkány útja

Ide érkezik meg a tengerentúlról Ah Sahm, a húgát kereső titokzatos idegen, aki rögtön a kikötőben ízelítőt ad nem mindennapi kung fu tudásából. Fel is hívja ezzel magára a figyelmet, és hamarosan az egyik legmenőbb tong zöldfülűi közt találja magát. A tong vezérének fia felfigyel Ah Sahm rendkívüli tehetségére, és maga mellé veszi. Ez a pozíció ideális a fiú számára, hogy közben megkeresse testvérét a zajos amerikai nagyvárosban.

Szerelem első látásra – Penny, a polgármester felesége és Ah Sahm (Joanna Vanderham és Andrew Koji)

A sorozat Bruce Lee eredeti kéziratán alapul, amelyből a ’70-es években kinőtte magát a Kung Fu című legendás tévésorozat David Carradine-nal (akkor még nem állt készen az amerikai társadalom egy ázsiai főhősre). Jonathan Tropper, a Banshee című televíziós széria atyja azonban ennél többet látott bele a projektbe: egy San Franciscó-i Trónok harcát vizionált, amely egyszerre idézi meg Steven Knight-féle Birmingham bandáját és Martin Scorsese klasszikusát, a New York bandáit.

A sárkány közbelép

Ennek szellemében A harcos San Franciscójából mindenki akar egy darabot. A polgármester célja az újraválasztás, amiért kész korrumpálni magát a várost átszelő villamoshálózat kiépítése kapcsán: a tendert felesége apjának játszva ki. Az írek fújnak a kínaiakra, mert velük végeztetnék el a beruházást. A kínaiak között eközben három tong vetélkedik a hatalomért. Az amerikai rendőrök hiába próbálnak rendet tartani a kínai negyed utcáin, ráadásul egy rejtélyes sorozatgyilkos szedi az áldozatait a város sikátoraiban. Machiavellit megszégyenítő intrika zajlik a háttérben, miközben kínaiak esnek hol egymásnak, hol az íreknek késekkel, fejszékkel vagy puszta ököllel, a kanálisok meg nem győzik elnyelni a vért. Az élet több szinten zajlik: az utcák kockakövein, a kuplerájok hátsó szobáiban és a szivarfüstbe burkolódzó hivatali irodákban születnek élet-halál döntések.

Nem állnék közéjük – Ah Sahm és az ír csapos, Leary (Andrew Koji és Dean Jagger)

Az ember gyarló – éppannyira igaz ez ma, mint 150 évvel ezelőtt. Ugyanazokba a bűnökbe esünk, ugyanazokat a hibás döntéseket hozzuk, ugyanolyan közömbösséggel lépünk át a másikon. Fura, hogy másfél évszázad alatt milyen messzire jutottunk a technológiai fejlődésben, a lélek dolgaiban viszont egy helyben toporgunk. A bevándorlás ugyanolyan problémát jelent ma is, a rá önkéntelen válaszreakcióként adott kirekesztés soha nem vezetett sehová. Vajon meddig rója még az emberiség a beidegződött köreit?

Mester és Margarita, azaz Penny és “Machiavelli” maga, Walter Buckley (Joanna Vanderham és Langley Kirkwood)

A nagyfőnök(nő)

A harcosban nincsenek hősök. Különösen igaz ez a főszereplő Ah Sahmra. A naiv ifjú hosszú utat jár be az első évadban: mielőtt a maffia szamárlétráját megmászná, előbb el kell érnie a mélypontot. Konfliktusa az önmagát a konkurens tong vezetőjévé kinövő Mai Linggel adja a sorozat gerincét. Mai Ling nőként kerül egy tong élére, ezért legfőbb gondja hatalmának megtartása és bebetonozása egy ezeréves hagyományokra épülő, patriarchális rendszerben. Ugyanezzel, csak finomabb eszközökkel küzd Ah Toy, a kupleráj madámja, a sorozat egyik valós történelmi alakja, akinek a szíve, a Titanicot idézve, „a titkok mély óceánja”. Szintén a keménykezű hölgyek táborát erősíti Penny, a polgármester felesége, aki a leglátványosabb jellemfejlődési ívet húzza a sorozatban: naivából férfiszíveket összetörve igazi girlpower gyárigazgatóvá növi ki magát a második évadra.

Girlpower és manpower, avagy Mai Ling és Li Yong (Dianne Doan és Joe Taslim)

Nagy kedvenc az írek kemény öklű, radikális vezetője, a kocsmatulaj Dylan Leary, Dean Jagger tökéletes megformálásában. Leary karaktere a második évadban kap igazán mélységet, és mozdul ki az antagonizmus egysíkú komfortzónájából. Csak egy karakán kiscsaj kell hozzá, aki a gyásztól kővé dermedt szívét ismét megdobogtatja. Lehengerlő a két kopó karaktere is: a mackós, Gerard Butler-klón Bill O’Hara, aki az első évadban megindul a lejtőn, hogy a másodikra a bűntudat élő tükörképévé váljon. És Richard Lee, aki naivitásában egy az egyben a polgármester felesége, csak férfiruhában. A nyomozói vénával megáldott, tehetséges rendőr azonban nem maradhat makulátlan a Kínai Negyedben: a második évadban az alkotók szép lassan, ahogy kell, alaposan meghengergetik fekáliában.

Egyik kopó, másik eb – A Gerard Butler-klón Bill O’Hara és a zöldfülű Richard Lee (Kieran Bew és Tom Weston-Jones)

Tomboló ököl

És még sorolhatnánk: A harcos tele van számtalan ígéretes figurával, melyek karakterei az autentikus korrajzzal adják ennek a sorozatnak a sava-borsát. Igazából a küzdősportos jelenetek már csak afféle körítés, desszert ínyenceknek. A sorozat évadonként egy-egy résszel kikacsint a külvilágba is, hódolattal adózva a western zsánerének. De A harcos akkor van igazán elemében, amikor San Francisco utcáit járja. Ilyenkor vérben és más testnedvekben tobzódik, intrikál, és mindenkit megmerít a mocsokban. A XIX. századvég pedig hihetetlen atmoszférával rúgja ránk az ajtót, és meríti pengéjét mélyen a zsigereinkbe.

Bruce Lee nyomában – Li Yong és Ah Sahm (Joe Taslim és Andrew Koji)

A nálunk az HBO műsorán látható sorozat immár a második évadába lépett: csatlakoztak új szereplők, és árnyalódnak a régiek, éleződnek a konfliktusok, amelyek a talmi béke végével kecsegtetnek: közeleg a tong-háborúk tele. New York bandái helyett a San Franciscó-iak borítják vérbe az utcákat, amivel beköszönt a Nagy Amerikai Rémálom kora. A szabadság állama a kirekesztés országává degradálódik, a bátrak hona a sokezer illegális kínai hontalan senkiföldjévé. Welcome home to America!

Bányász Attila

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print