Bruce Lee hagyatéka vérrel borítja San Francisco utcáit

Egy remek sorozat a harcművészet és a történelem kedvelőinek.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 101
    Shares

hirdetés

A Cinemax televíziós sorozata, a Harcos a harcművészetet vegyíti a történelemmel, melyben a XIX. századi San Francisco utcáit elönti a vér. Mi magyarok ne tudnánk, hogy egy kézreálló fokos milyen remekül mutat az ellenfelünk tarkójában? Hatalmi játszmák, politika, szex, erőszak és kung fu… Trónok harca, távol-keleti módra.

Amerika, a lehetőségek hazája. Kínaiak ezrei zarándokoltak a világ másik felére a jobb élet reményében, de jellemzően a rabszolgasornál alig jobb kulimunka várt rájuk. Az amerikai polgárháborút követően Észak-Amerika kitikkadt szivacsként szomjazta az olcsó munkaerőt. Valamivel pótolni kellett a kieső fekete rabszolgákat: a beáramló és balhés íreknél sokkal olcsóbban dolgoztak a szerény és hallgatag kínaiak, akik azt is szótlanul eltűrték, ha nem vették őket emberszámba. Lakónegyedeik városok a városban: a legnagyobb a New York-i, a legrégebbi a San Franciscó-i. Mindegyik egy-egy szelet Kína, amely a helyieknek ugyan szúrta a szemét, de a sok, piszkos munkára fogható kéz miatt elviselték őket, amíg ügyes-bajos dolgaik nem csaptak át a gettónegyedek határain.

hirdetés
hirdetés

San Francisco igazi lőporos hordónak számított. A magukat otthon érző íreket végtelenül dühítette, hogy a kínaiak kisajátítják a munkaerőpiacot. A politikusok vékony jégen táncoltak: a gyárak lobbistái az olcsó munkaerő mellett törtek lándzsát, de a választópolgárok az elégedetlenkedők soraiból kerültek ki. A helyzetet súlyosbította, hogy a kínai negyeden belüli bűnözői érdekcsoportok, a tongok is torzsalkodtak egymással a hatalomért, a rendőrség pedig képtelen volt kordában tartani őket. Virágzott a prostitúció és az ópiumkereskedelem, az emberek inkább az élvezetekbe menekültek a tűrhetetlen állapotok elől.

A sárkány útja

Ide érkezik meg a tengerentúlról Ah Sahm, a húgát kereső titokzatos idegen, aki rögtön a kikötőben ízelítőt ad nem mindennapi kung fu tudásából. Fel is hívja ezzel magára a figyelmet, és hamarosan az egyik legmenőbb tong zöldfülűi közt találja magát. A tong vezérének fia felfigyel Ah Sahm rendkívüli tehetségére, és maga mellé veszi. Ez a pozíció ideális a fiú számára, hogy közben megkeresse testvérét a zajos amerikai nagyvárosban.

Szerelem első látásra – Penny, a polgármester felesége és Ah Sahm (Joanna Vanderham és Andrew Koji)

A sorozat Bruce Lee eredeti kéziratán alapul, amelyből a ’70-es években kinőtte magát a Kung Fu című legendás tévésorozat David Carradine-nal (akkor még nem állt készen az amerikai társadalom egy ázsiai főhősre). Jonathan Tropper, a Banshee című televíziós széria atyja azonban ennél többet látott bele a projektbe: egy San Franciscó-i Trónok harcát vizionált, amely egyszerre idézi meg Steven Knight-féle Birmingham bandáját és Martin Scorsese klasszikusát, a New York bandáit.

hirdetés

A sárkány közbelép

Ennek szellemében A harcos San Franciscójából mindenki akar egy darabot. A polgármester célja az újraválasztás, amiért kész korrumpálni magát a várost átszelő villamoshálózat kiépítése kapcsán: a tendert felesége apjának játszva ki. Az írek fújnak a kínaiakra, mert velük végeztetnék el a beruházást. A kínaiak között eközben három tong vetélkedik a hatalomért. Az amerikai rendőrök hiába próbálnak rendet tartani a kínai negyed utcáin, ráadásul egy rejtélyes sorozatgyilkos szedi az áldozatait a város sikátoraiban. Machiavellit megszégyenítő intrika zajlik a háttérben, miközben kínaiak esnek hol egymásnak, hol az íreknek késekkel, fejszékkel vagy puszta ököllel, a kanálisok meg nem győzik elnyelni a vért. Az élet több szinten zajlik: az utcák kockakövein, a kuplerájok hátsó szobáiban és a szivarfüstbe burkolódzó hivatali irodákban születnek élet-halál döntések.

Nem állnék közéjük – Ah Sahm és az ír csapos, Leary (Andrew Koji és Dean Jagger)

Az ember gyarló – éppannyira igaz ez ma, mint 150 évvel ezelőtt. Ugyanazokba a bűnökbe esünk, ugyanazokat a hibás döntéseket hozzuk, ugyanolyan közömbösséggel lépünk át a másikon. Fura, hogy másfél évszázad alatt milyen messzire jutottunk a technológiai fejlődésben, a lélek dolgaiban viszont egy helyben toporgunk. A bevándorlás ugyanolyan problémát jelent ma is, a rá önkéntelen válaszreakcióként adott kirekesztés soha nem vezetett sehová.  Vajon meddig rója még az emberiség a beidegződött köreit?

Mester és Margarita, azaz Penny és “Machiavelli” maga, Walter Buckley (Joanna Vanderham és Langley Kirkwood)

A nagyfőnök(nő)

A harcosban nincsenek hősök. Különösen igaz ez a főszereplő Ah Sahmra. A naiv ifjú hosszú utat jár be az első évadban: mielőtt a maffia szamárlétráját megmászná, előbb el kell érnie a mélypontot. Konfliktusa az önmagát a konkurens tong vezetőjévé kinövő Mai Linggel adja a sorozat gerincét. Mai Ling nőként kerül egy tong élére, ezért legfőbb gondja hatalmának megtartása és bebetonozása egy ezeréves hagyományokra épülő, patriarchális rendszerben.  Ugyanezzel, csak finomabb eszközökkel küzd Ah Toy, a kupleráj madámja, a sorozat egyik valós történelmi alakja, akinek a szíve, a Titanicot idézve, „a titkok mély óceánja”. Szintén a keménykezű hölgyek táborát erősíti Penny, a polgármester felesége, aki a leglátványosabb jellemfejlődési ívet húzza a sorozatban: naivából férfiszíveket összetörve igazi girlpower gyárigazgatóvá növi ki magát a második évadra.

Girlpower és manpower, avagy Mai Ling és Li Yong (Dianne Doan és Joe Taslim)

Nagy kedvenc az írek kemény öklű, radikális vezetője, a kocsmatulaj Dylan Leary, Dean Jagger tökéletes megformálásában. Leary karaktere a második évadban kap igazán mélységet, és mozdul ki az antagonizmus egysíkú komfortzónájából. Csak egy karakán kiscsaj kell hozzá, aki a gyásztól kővé dermedt szívét ismét megdobogtatja. Lehengerlő a két kopó karaktere is: a mackós, Gerard Butler-klón Bill O’Hara, aki az első évadban megindul a lejtőn, hogy a másodikra a bűntudat élő tükörképévé váljon. És Richard Lee, aki naivitásában egy az egyben a polgármester felesége, csak férfiruhában. A nyomozói vénával megáldott, tehetséges rendőr azonban nem maradhat makulátlan a Kínai Negyedben: a második évadban az alkotók szép lassan, ahogy kell, alaposan meghengergetik fekáliában.

Egyik kopó, másik eb – A Gerard Butler-klón Bill O’Hara és a zöldfülű Richard Lee (Kieran Bew és Tom Weston-Jones)

Tomboló ököl

És még sorolhatnánk: A harcos tele van számtalan ígéretes figurával, melyek karakterei az autentikus korrajzzal adják ennek a sorozatnak a sava-borsát. Igazából a küzdősportos jelenetek már csak afféle körítés, desszert ínyenceknek. A sorozat évadonként egy-egy résszel kikacsint a külvilágba is, hódolattal adózva a western zsánerének. De A harcos akkor van igazán elemében, amikor San Francisco utcáit járja. Ilyenkor vérben és más testnedvekben tobzódik, intrikál, és mindenkit megmerít a mocsokban. A XIX. századvég pedig hihetetlen atmoszférával rúgja ránk az ajtót, és meríti pengéjét mélyen a zsigereinkbe.

Bruce Lee nyomában – Li Yong és Ah Sahm (Joe Taslim és Andrew Koji)

A nálunk az HBO műsorán látható sorozat immár a második évadába lépett: csatlakoztak új szereplők, és árnyalódnak a régiek, éleződnek a konfliktusok, amelyek a talmi béke végével kecsegtetnek: közeleg a tong-háborúk tele. New York bandái helyett a San Franciscó-iak borítják vérbe az utcákat, amivel beköszönt a Nagy Amerikai Rémálom kora. A szabadság állama a kirekesztés országává degradálódik, a bátrak hona a sokezer illegális kínai hontalan senkiföldjévé. Welcome home to America!

Bányász Attila

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 101
    Shares

Előző cikk Íme, az első BMW iX képekben!
Következő cikk A hibridek beköltöztek a hétköznapjainkba. Ez pedig jó dolog.