Elstartolt a The Mandalorian című tévésorozat második évada, amelytől rögtön összefutott a nyál valamennyi Star Wars-rajongó szájában. Nem csoda, hiszen ezzel az új résszel a széria legjobb és egyben leglátványosabb epizódjának lehettünk szemtanúi, amely hangulatában jobban megidézi az eredeti trilógiát, mint az utóbbi három mozifilm együttvéve.
A The Mandalorian a legjobb dolog, ami történhetett a Star Wars sokat megélt mozgóképes univerzumával, különösen azóta, hogy a Disney szőröstől-bőröstől bekebelezte. A 2015 óta évről évre kipotyogtatott ilyen-olyan mozifilmek keserédes ízt hagytak a szánkban, és félő volt, hogy a beharangozott élőszereplős sorozatok csak rontani fognak a helyzeten. A The Mandalorian „atyja” a Marvel Moziverzumot a Vasemberrel útjára indító Jon Favreau, aki az utóbbi időben a Disney-rajzfilmek számítógéppel animált adaptációival (A dzsungel könyve, Az oroszlánkirály) tette le névjegyét Mickey egér asztalára. A rendező-producer lehetőséget kapott arra, hogy egészen új szemszögből közelíthesse meg a Star Wars-kánont.
Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban… volt egyszer egy Vadnyugat
Favreau már korábban is próbálkozott a western és a sci-fi műfajok összeházasításával. A Cowboyok és űrlények izgalmas felütésű, de középszerbe fulladó produkciója előbb a sütő mögé száműzte (A séf), majd leigazolt a Disney-hez az Oscar vörös szőnyegére szánt animált mozikat gyártani. George Lucas számos műfajból, köztük westernből gyúrta egybe a Star Wars világát, amelyben így már a kezdetek óta jelen van a Vadnyugat nyers szellemisége. Favreau a The Mandalorian forgatókönyvében a western elemeket hangsúlyozta ki. A Marvel receptje szerint maga köré gyűjtött egy rakás egyedi látásmódú rendezőt (köztük például Taika Waititit, a Thor: Ragnarök és a Jojo Nyuszi direktorát), akik a koncepciója alapján vadnyugati stílusjegyekkel gazdagították Lucas űroperáját.
Jon Favreau író-rendező, Dave Filoni társíró-rendező és George Lucas a The Mandalorian forgatásán Fotó: Lucasfilm
A végeredményből Din Djarin mandalori fejvadász szikár története bontakozik ki, aki egy idegen gyermeket próbál epizódról epizódra megóvni a hozzá hasonló bérgyilkosoktól. A darabjaira hullt Birodalom rejtélyes hadura bérelte fel Djarint is, akinek kérges szíve megesik a rajongók által – tévesen – Bébi Yodára keresztelt nevesincs cukiságon, és akinek kedvéért Léon, a profiként vág rendet fejvadászok, birodalmiak és szörnyek hordáin. Favreau szakít a Disney megalomán Star Wars-elképzeléseivel, és kicsiben gondolkozik: nem Lucas világát igazítja hőséhez, hanem a figurát helyezi el a Star Wars univerzumában. Klasszikus vadnyugati toposzok köszönnek vissza stílusosan az űropera keretein belül. Fénykardcsörte helyett pisztolypárbajok, nagymonológok helyett lényegre törő, kurta dialógusok, és a rövid játékidőhöz mérten is sovány sztorik jellemzik az epizódokat, amelyeket lazán fog egybe a kerettörténet.
A gyermek és a mandalori (Baby Yoda és Pedro Pascal) Fotó: Lucasfilm
A vadnyugati atmoszféra remekül belepasszol ebbe a kalandfilmes space-fantasy-be. Bizonyítékként ott van a Bryce Dallas Howard rendezte negyedik etap, amely főhajtás Akira Kurosawa klasszikusa, A hét szamuráj, és persze az amerikai remake, A hét mesterlövész című western előtt. A színésznőből zöldfülű rendezőnővé átigazolt Howard a The Mandalorian werksorozatában mesél arról, amikor az apja, Ron Howard rendező magával vitte gyerekkorában Japánba, és egy vacsora alkalmával egy asztalnál ülhetett Kurosawával és George Lucassal. Micsoda élmény lehetett! A színésznő saját bevallása szerint belealvós.
Társas játék
Bár a tévésorozat középpontjában a fejvadász és a gyermek áll, mégis a mellékszereplők adnak igazi mélységet a Star Wars világának. Az első évad visszatérő szereplői Kuiil, a bölcs öreg, akinek Nick Nolte kölcsönzi a hangját, már amikor van mondandója; a lázadó Cara Dune Gina Carano MMA harcművész megformálásában, akivel kevés fickó bírna ki egy menetet (a szorítóban); Greef Karga, a fejvadászok céhének vezetőjét Carl Weathers játssza, aki anno összecsomagolta Rocky-t vagy ott van még a komoly jellemfejlődést (Jaj, Tervezőm!) produkáló IG-11 fejvadász droid. Pedro Pascal ugyan csúnya véget ért Oberyn Martellként a Trónok harcában, cserébe viszont címszerepet kapott a Sorstól a legjobb Star Wars-sorozatban; igaz, vonásait szinte majdnem mindig takarja a mandalori rohambili, amitől nincs szabadulás.
IG-11, Cara Dune,a mandalori Din Djarin, Greef Karga és Kuiil (Taika Waititi, Gina Carano, Pedro Pascal, Carl Weathers és Nick Nolte)
Az első évad rövid, velős epizódjain komótosan caplat át a mandalori, egy messzi-messzi galaxis vasalt állú Clint Eastwoodja. Nehezen szabadul a Tatuin porától, meg a renegát Birodalom szorításából. Markáns pesztonkaként karóba húzott rohamosztagos sisakok sorfala mentén vezet az útja egészen a második évadig.
Egy új remény
Az új évad ott kezdődik, ahol az előző véget ért: a mandalori a gondozására bízott porontyot el akarja juttatni az övéihez, ehhez azonban információra van szüksége. Felkeres – hol másutt, mint – a Tatuin homokdűnéi között egy másik mandalorit, ám nem egészen azt találja, amire számított. Mi sem. Az új évad nyitánya a Dűne és a Deadwood Star Wars-ba oltott keveréke, ami alatt minden valamirevaló rajongó talpa alatt megmozdul a föld. Szem bepárásodik, térd megremeg, mert itt bizony ahová lépünk, szörny terem! Még soha annyi Star Wars-utalás nem volt megtalálható a The Mandalorian sorozatban, mint most. Míg az előző évadban a dzsavák (ők a sivatag enyveskezű guberálói), most a taszkenek, azaz a buckalakók világába nyerünk bepillantást. A The Marshal címet viselő részben nemcsak ikonikus karakterek, de legendás ereklyék is felbukkannak, az epizód végi cliffhanger pedig magával ragadóbb, mint a pilot végén feltűnt miniatűr Yoda.
A galaktikus Harley Davidson és a Mandalorian Man (Pedro Pascal) Fotó: Lucasfilm
Az új évad nyitó etapjára maga Jon Favreau foglalt helyet a rendezői székben, és remélem, hogy soha többé fel sem áll onnan. Elhozta nekünk 50 percben a képernyőre azt a MOZIélményt, amire A Jedi visszatér óta vágytunk. A fickó, aki lökést adott a Marvel Moziverzumnak, megmenti a Star Wars univerzumát. Miért nem kapott még saját Star Wars mozifilmet? Nos, most csinált magának egyet kicsiben! Nem lepne meg, ha a november 6-án érkező folytatás rekordszámú nézőt vonzana be a Disney csatornájára! Ezzel az évadnyitóval Favreau méretes zabszemmel ajándékozta meg minden Star Wars-rajongó alfelét! Örök hála érte, Jon!
Bányász Attila
