Egy apuka üzenete a digitális kor szülőinek

A közösségi média nem családi album. Egy IT-s vállalkozó és édesapa gondolatai arról, miért érdemes újragondolni, mit és hogyan osztunk meg gyermekeinkről az interneten.
„Apukaként tökéletesen értem, milyen boldogság látni a gyermek első lépéseit, mosolyát, születését. Ez az egyik legszebb emberi érzés – és természetes, hogy meg akarjuk osztani másokkal.”
A szerző, egy IT-cég alapítója és édesapa, mégis arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális megosztásnak ára van. Egyre több, és sokszor visszafordíthatatlan kockázattal jár, ha a gyerekek képei nyilvánosan kerülnek fel a netre.
A digitális lábnyom nem tűnik el – soha
Ma már egy átlagos kétéves gyermekről már több mint 90%-ban található kép az interneten. Egy tizenkét évesről pedig már átlagosan 1300 fotó van fent. És hiába töröljük ezeket a képeket a profilunkról – a digitális másolatok szervereken, adatbázisokban, letöltésekben tovább élnek.
„Sokan azt hiszik, ha egy fotót törölnek a Facebookról, az eltűnik. A valóság az, hogy a szervereken ott marad. Az internet nem felejt.”
A képek ráadásul nem maradnak ott, ahová szántuk. Letölthetők, továbbküldhetők, és akár a legjobb szándék mellett is eljuthatnak oda, ahová nem valók – akár bűnözők, pedofil hálózatok, vagy deepfake-tartalmak készítői kezébe.
Amikor a büszkeségből adat lesz
A mesterséges intelligencia új korszakot nyitott – és ezzel együtt új veszélyeket is.
2024-ben Angliában elítéltek egy férfit, aki átlagos gyerekfotókból készített pornográf képeket AI segítségével. Egy másik esetben pedig egy család három gyermekéről készült fürdős fotók kínai samponreklámban jelentek meg engedély nélkül.
És ha azt gondoljuk, ez tőlünk messze történik, tévedünk: egy magyar általános iskolás diák mesterséges intelligenciával szerkesztett pornográf képeket saját osztálytársairól.
A statisztikák ijesztőek:
-
A gyermekfotók átlagosan 3,5 perc alatt kerülhetnek pedofil hálózatokba.
-
Az online bejelentések 88%-a pedofil tartalomról szól.
-
2023-ban Magyarországon 715 illegális tartalmat azonosítottak, ezek 77%-a gyermekbántalmazást ábrázolt.
A tudatosság a kulcs
Nem az a cél, hogy bűntudatot érezzünk, hanem hogy felismerjük: a gyermekeinknek is joguk van a magánélethez. Ők még nem dönthetnek arról, mit szeretnének az interneten viszontlátni magukról – mi viszont dönthetünk helyettük, tudatosan.
A megoldás egyszerű:
-
Küldj képet privát üzenetben vagy zárt családi csoportban.
-
Mutasd meg személyesen – sokkal értékesebb élmény.
-
Gondold át, kinek és miért posztolsz.
„Mielőtt megnyomjuk a megosztás gombot, álljunk meg egy pillanatra, és kérdezzük meg magunktól:
most kinek akarok ezzel jót? A gyermekemnek? A rokonságnak? Vagy a saját egómnak?”
Egy gondolkodó apuka üzenete
Ez a cikk nem vád, nem ítélet, hanem szeretetteljes figyelmeztetés.
Egy technológiai szakember és édesapa tapasztalata alapján a gyerekek védelme ma nemcsak a zebrán való átkelésről vagy a biciklis sisakról szól, hanem a digitális térben való felelősségről is.
Mert a fotók nem csak pillanatokat őriznek.
Jövőket is befolyásolhatnak.
Források:
– WMN: Brit tizenévesek és deepfake-tartalmak kutatás
– Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanulmány: Gyermekfotók és jogi visszaélések
Borítókép: Claudio Schwarz , Unsplash