Bálint gazda: “A hosszú élet a természetközeli életmódnak és annak köszönhető, hogy azzal foglalkozom, amit szeretek!”

Életének 101. évében vasárnap este csendben elment Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő – tették közzé Bálint gazda hivatalos Facebook oldalán.

“100 év tapasztalatából azt tudom mondani, hogy nincsen szebb foglalkozás a termőföldek művelésénél” – válaszolta korábban a Reuters kérdésére, majd hozzátette: “a hosszú élet a természetközeli életmódnak és annak köszönhető, hogy a mai napig aktívan azzal foglalkozom, amit szeretek. De ez a kor önmagában nem érdem, inkább szerencsés véletlenek összessége.” A Reuters, Bálint gazdáról tavaly készült riportja kiemeli, hogy Magyarország kedvenc kertészének tanácsai napjainkban fontosabbak, mint korábban bármikor.

“A modern társadalmaknak meg kell őrizniük a természethez való közelségüket… az embereknek képesnek kell lenniük élvezni a fa árnyékát vagy örülni, amikor a leander virágzik” – fogalmazott Bálint György.

Sok tapasztalatot össze lehet szedni száz év alatt – vallotta Bálint gazda, akinek élete maga a történelem. Nem csak szakmai sikerei miatt lehet hiteles példakép, de sokat lehet tanulni tőle a tragédiák túléléséről, tisztességről és az újrakezdésről is.

Bálint György 1919. július 28-án Gyöngyösön született. Kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg. A végzés után hazatért családjához, ekkor apja már súlyos beteg volt. Halála után ő lett a családfő, vezette a gazdaságot és tanított a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesületben.

1942-ben behívták munkaszolgálatra, 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult. A második világháború borzalmait sohasem felejthette, egyetlen testvére maradt csak életben.

A háború után hazatért, a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a gazdálkodást. 1945-ben megnősült, fia, Bálint János 1946-ban született. 1948-ban internálással fenyegették, elvették a földjét. Feleségével és kétéves kisfiával Budapestre menekültek a családi birtokról.

1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett, előbb a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. 1953-59-ig a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt. Ezt követően a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertészeként dolgozott. 1964-67-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd 1981-es nyugdíjazásáig a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztői teendőit látta el. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot is. Rendszeresen publikált a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, a Szabad Földben és a Nők Lapjában. Első feleségétől közben elvált, majd 1972-ben újranősült.

BÁLINT GAZDA, AZ ORSZÁG KEDVENC KERTÉSZE

1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik egyszerűen csak “Bálint gazdának”.

1989-től az újjászerveződő Budapest Rotary Club tagja, átmenetileg elnöke is volt. 1990-ben megalapította a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesületet, amelyet 2012-ig vezetett. 1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület megalapításában.

Több mint 30 szakkönyvet írt, heti- és napilapok rendszeres cikkírója volt. Amit elméletben leírt, azt saját kis mintagazdaságában, balatonfüredi kertjében meg is tudta mutatni. Néhány éve létrehozta és unokájával együtt naponta frissíti honlapját, ahol hobbikertészek munkáját segítette. Többek között a TIT, a Magyar Borakadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, az Aranytollas Újságírók Társaságának tiszteletbeli elnöke, több mint hatvan éve a MÚOSZ tagja.

Munkásságát többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2005) és Prima Primissima Díjjal (2017) is elismerték, Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.