A közösségi futások „Mommája”, a CoffeeRUN Sportegyesület alapítója: Marton-Mlecsenkov Éva

Nagyon szeretem, ha a futásról írhatok, hiszen én is rendszeres futó vagyok és az életmódváltásomnak köszönhetően szerelem lett ebből a sportból.

A most következő történet különösen kedves a számomra, hiszen saját élmények fűznek hozzá. S bár tudom, hogy a jelenlegi helyzet mindenkit arra kényszerít, hogy egyedül fusson, azonban egyszer a koronavírus-járvány miatti krízis is a hátunk mögött lesz, ahogy a kilométerek, így jó, ha tudod, ha közösségben akarsz futni, hova kell érdemes menni.

Felvezetőként engedjétek meg nekem, hogy leírjam miért is olyan kedves számomra ez a történet. Személyes élményem két évvel ezelőtt kezdődött. Szabó Zoli barátommal a szokásos margitszigeti kocogásunkra indultunk, mikor említette, hogy a következő héten nem fog ráérni, mert csatlakozik egy közösségi futáshoz a Hármashatár-hegyre. Akkor én még soha nem futottam közösségben, de Zoli annyira buzdított, hogy menjek el én is és nézzem meg, hogy áldásomat adtam és szavamat adtam neki, hogy ott leszek. Természetesen nem azon gondolkodtam napokkal előtte, hogy vajon milyen lesz a közösség vagy hogy milyen cipőt vigyek. Szó nem volt erről! Azon aggódtam, hogy hegyre megyünk és persze felfele és vajon bírni fogom-e. Utólag belegondolva ezeken a gondolatokon már csak nevetek, hiszen nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy egy olyan nagyszerű, mozogni és futni vágyó közösségbe csöppentem egy olyan nagyszerű sportvezetővel az élén, hogy kívánni sem lehetne jobbat.

A CoffeeRUN egy szuper közösség, nagyszerű csapat, ahol az emberek kedvesek, toleránsak és segítőkészek egymással. Joggal lehet leírnom azt, hogy több mint egy sportegyesület, igazi közösség a közös ég alatt.

A CoffeeRUN története 2014-ben indult, mely három évvel később egyesületté alakult. Alapítója a közösségi futások, sportrendezvények szervezője és motorja „Momma”, azaz Marton-Mlecsenkov Éva ultrafutó. „Momma” közgazdászként végzett, de más területeken is kipróbálta magát. Végül 13 évnyi karriert felváltotta a CoffeeRUN feladatainak napi menedzselése valamint a Testnevelési Egyetem.

Amikor először futottam ebben a közösségben, tudtam azt, hogy ez életem részévé fog válni. Azt éreztem, mint amikor egy szép helyen vagy, aminek beszippant a varázsa olyannyira, hogy azt szavakkal szinte nem is lehet kifejezni. Egyszerűen tudod, hogy itt akarsz lenni, mert egy pluszt ad neked. Én is ezt a pluszt érzem, mikor látok egy facebook eseményt egy közelgő közösségi futásról. Egyből arra gondolok, hogy szombat reggel 7.45-kor ott leszek a Fenyőgyöngye parkolóban a Hármashatár-hegyen.

A CoffeeRUN a mozogni vágyó családok, amatőr, félprofi és feketeöves terepfutók találkozási pontja.

Egy társaság, mely az egyéni akaraterőt csapatszellemmel turbózza fel, az elhatározást támogató sporttársakkal pedig az egyéni kitűzött célok minden akadályt legyőzve, néha fogcsikorgatva, de teljesülnek. Ebben a közegben mindenkit szívesen látnak. Nincs jó vagy rossz, sem gyenge vagy legjobb. Mindenki azért jön ideje mert egyfajta lételeme a mozgás és egy jó közösségben ez csak építő lehet.

„Momma”, mint az édesanyánk gondoskodik arról, hogy senki ne maradjon le vagy tévedjen el az erdőben. Mindig tud új helyekre vinni, ahonnan csodálatos panoráma csapatfotók készülnek. Biztat, ha nem bírod, dicsér, ha meg sem izzadsz. A futás iránti szeretete, a bátorító szavai, a munka, amit ebbe az egészbe beletesz, valamint a szeretetnyelve, amivel beszél hozzánk az mind azt mondatja velem, hogy jó helyen vagyok. Mikor olvasom a közelgő események leírását, amit „Momma” ír, vadregényes tájakon, dimbes-dombos fák között és a felhők alatt, ahol reméljük az eső csak a lábát lógatja majd, szinte kedvem támad azonnal felöltözni és már indulni is.

Mint minden futó közösségben vannak a hosszabb távot teljesítő futók, és vannak, akik a rövidebb távra vannak berendezkedve és olyanok is, akik még talán álmukban is futnak és soha nem állnak meg. Éppen ezért a CoffeeRUN tudatosan úgy építette fel a programját, hogy szó szerint mindenki megtalálja a maga számítását:

Klasszik CoffeeRun

Már a kezdetektől nagy népszerűségnek örvend. Péntek reggel 6 órakor veszi kezdetét a Kolosy térről startolva egy 15 km körüli, versenyszakaszokkal tűzdelt és napfelkeltével érintett távot kell végigfutni a Hármashatárhegy ösvényein.

Café Melange

Szombat reggelente szokott lenni általában 8 órás kezdéssel. A találkapont a Fenyőgyöngye vendéglő, ami sok futó gyülekezőhelye. A Melange futások távja 10 km szokott lenni. Tempója kicsit lazább és visszafogottabb, inkább a kezdő terepfutókra szabott esemény.

Café Latte

Akik a hosszabb futásokra vannak berendezkedve, azoknak a futóknak ez egy kiváló esemény. A táv általában 20 km feletti és általában hétvégenként kerül megrendezésre. A helyszín itt mindig más szokott lenni, de a pazar környezet garantált.

Balboa by night

Aki ezen végigfut, minden tiszteletem az övé lesz. Ide tényleg csak a fekete övesek menjenek. 19 kilométernyi kemény menet a Hármashatár-hegy és a János-hegy ormain.

CoffeeRun Family és Macikávé

Aki kezdők és az első bátor lépéseket szeretnék megtenni, akik fogyni szeretnének vagy csak szimplán mozogni, azoknak sem kell kétségbeesni, sőt! Ők is rátalálhatnak a nekik való programokra. A CoffeeRun Family a kisgyermekes családoké, a Macikávé pedig kezdő kocogóké.

Kutyával, családdal, szülőkkel, baráttal, barátnővel vagy ha egyedül jössz akkor is jól fogod érezni magad. Az egyesületnek ma már 120 állandó tagja van, több mint 250 eseményt szervez közel 4000 embert megmozgatva egy évben.

Ma már egy alkalommal 10-16 kilométert futok. Van úgy, hogy reggel felkelek és futok egy félmaratont mert az esik jól. Az első futásomat a CoffeeRUN közösségben „Momma” vezérletével azonban soha nem felejtem. Egy Macikávés futás volt egy szombati, hideg, csípős reggelen.

Éppen ezért én úgy vagyok vele, hogy valahol legbelül mindig is „Momma” tétova brummogó kocogó macija leszek, és ennek szívből örülök.

(Kiemelt kép: Mona Munn)