A férfi, aki nélkül nem létezne a kéthetes szabadság intézménye

A hétvégi pihenőt az amerikai autógyárosnak, Henry Fordnak köszönheti az emberiség, a kéthetes szabadság gyökerei azonban sokkal messzebbre, egészen az újkorig nyúlnak vissza.

A hétvégi pihenőt az 1920-as években honosította meg a neves amerikai üzletember, Henry Ford. Ennek tükrében kiváltképp érdekes, hogy a nyaralásra is alkalmat teremtő kéthetes szabadság intézménye sokkal régebbre, egészen a 16. századig nyúlik vissza – írja friss cikkében a Travel + Leisure. Az első, ténylegesen dokumentált 14 napos vakáció egy itáliai származású felfedező, Giovanni da Verrazzano nevéhez fűződik, aki 1524-ben nagyszabású célt tűzött maga elé: szerette volna megtalálni azt az átjárót, mely az Atlanti-óceánon keresztül közvetlenül Kínába és Japánba vezet. (Da Verrazzanót sokszor úgy emlegetik, mint az első európaiak egyikét, aki eljutott az Újvilágba, amit aztán be is járt, Floridától egészen Új-Skóciáig.)

1524. július 8-án a felfedező levelet írt munkaadójának, I. Ferenc francia királynak (e dokumentumot Cèllere-kódexként szokás emlegetni), melyben részletesen beszámolt az uralkodónak hosszú és kimerítő utazásáról.

Kifejtette, hogy legénységének könyörtelen viharokkal kellett szembenéznie, mindennek tetejében pedig több hajója is elsüllyedt, tetemes volt az embervesztesége, a túlélőket pedig a kannibálok fenyegették.

Amikor De Verrazzano és társai elérték a mai Rhodes Island hívogatóan zöld, békés vidékét, barátságos bennszülöttek – a Narragansett-nemzetség tagjai – köszöntötték őket. A felfedező úgy döntött, lehorgonyozza hajóját, hiszen a helyiek előzékenysége, derűje és a bámulatos szépségű természeti tájak azonnal rabul ejtették. De Verrazzano eldöntötte: legénysége megmaradt tagjaival 15 napos szünetet tart, hogy feltérképezzék a környéket és kipihenjék fáradalmaikat.

A historikusok máig élnek a gyanúperrel, hogy a felfedező mindehhez nem kapott engedélyt a királytól, de a csapat az elkövetkezendő két hetet valóban vakációval töltötte. A környéket később hivatalosan is elnevezték „Amerika első nyaralóhelyének”.

Magyarország Alaptörvénye ma a XVII. cikkében alkotmányos jogként biztosítja a fizetett szabadsághoz való jogot: „Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.” Ezen elvet követi a a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről, mely a fizetett szabadság intézményével kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.