Drámai mennyiségű vegyszer van a szervezetedben

Sajnos döbbenetesen sok vegyszer jelenlétét mutatták már ki a tudósok az emberi szervezetben, s a helyzetet csak súlyosbítja, hogy e mérgező anyagokról és lehetséges egészségügyi hatásaikról még mindig nagyon keveset tudunk.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy genetikai adottságaink nehezen túlbecsülhető szerepet játszanak általános egészségünk megőrzésében, fenntartásában. Ám gondoltad volna, hogy a rettegett betegségek kialakulása – legyen szó szív- és érrendszeri problémákról, diabéteszről, daganatról, különböző neurodegeneratív kórokról – csak az esetek 10 százalékában magyarázható a genetikai tényezőkkel? A Men’s Health felhívja rá a figyelmet, hogy a leggyakrabban előforduló egészségügyi problémák a helytelen életmód (például a táplálkozás), illetve bizonyos környezeti faktorok (lég- és vízszennyezettség, mérgező hulladékok, kemikáliák) következtében lépnek fel.

Egy 2021-ben, Kaliforniában végzett kutatás 109 olyan vegyi anyagra bukkant, melyek az anyai és a köldökzsinór-vérmintákban egyaránt fellelhetők. A szakemberek 50-nél is több anyagot is találtak, melyet korábban még sosem detektáltak az emberi szervezetben.

Sőt, 42 megfigyelt kemikáliát azóta is „titokzatos vegyületként” tartanak számon, ami azt jelenti, hogy összetételük eredetét még mindig homály fedi. A három évvel ezelőtti kutatás során a szakemberek rovarirtó és bőrpuhító szereket, égésgátlókat, valamint perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagokat (PFAS) is azonosítottak. A Men’s Health cikke a vizsgálat eredményei alapján sommás megállapításra jutott: néhány nemzedéknyi idő alatt a modern, 21. századi ember két lábon járó Petri-csészévé vált, hiszen teste mindenféle kétes, előre nem tervezett kísérlet terepévé lett, a kemikáliák és az egyéb – korábban nem is létezett – mérgező anyagok pedig olyan módon lépnek kölcsönhatásba a szervezetével, amit sokszor még a téma avatott szakértői sem értenek pontosan.

A rák globális előretörése, a spermiumszám- és minőség romlása, a termékenység csökkenése mind-mind a környezeti ártalmakkal függ össze. A toxikus anyagoknak való kitettség ma már szinte mindenkit érint, aki a fejlett civilizációban él. A statisztikák szerint évente 12 millió ember hal meg a Földön az egészséget károsító anyagok következtében. Ez a mennyiség az éves globális halálozás negyedét teszi ki.

A toxikológusok régóta tudják, hogy az ember alkotta kemikáliák és környezeti mérgek rengeteg súlyos betegségért felelősek. Egy jellemző példa: a hírekben is sokszor hallhatjuk, hogy a benzolhoz hasonló anyagok fokozhatják a rák és egyéb kórok (például az aplasztikus vérszegénység vagy bizonyos csontvelőbetegségek) esélyét.

Belegondolni is felkavaró, hogy az emberiség eddig 150 milliónál is több kemikáliát hozott létre vagy fedezett fel. (Összehasonlításképpen: a periódusos rendszernek csak 118 eleme van.) És sajnos nem létezik olyan szabályozó testület, mely erélyesen és kellő hatékonysággal léphetne fel e mérgező anyagok korlátozása, betiltása érdekében. A kormányoknak elvileg volna némi mozgástere, de a gyakorlatban nemigen szokott előfordulni, hogy tiltólistára helyeznének egy kemikáliát, mielőtt az elérhetné a piacot.

A veszélyes, illetve ismeretlen anyagok ezer különböző módon befolyásolhatják az emberi szervezetet. Felboríthatják a gyomor mikrobiom egyensúlyát, megváltoztathatják a sejtek közötti kommunikációt, kihathatnak az idegrendszerre, roncsolhatják a hormonokat, gyulladásokat idézhetnek elő, és még a gének viselkedését is módosíthatják.

Modern életünknek, s különösen a mostani évtizednek temérdek olyan kihívása van, mellyel szemben a tudomány szinte tehetetlen (gondoljunk csak a klímaváltozásra vagy a háborúkra). A különböző vegyi anyagok természetesen más besorolás alá esnek, hiszen az egyre pontosabb, intenzívebb és mélyebb kutatások lassanként fényt deríthetnek rá, hogy mely kemikáliák a leginkább kerülendők. Szerencsére világszerte egyre több kutatóintézet, tudományos műhely ismeri fel, hogy érdemes komolyabban foglalkozni a mindennapokban sűrűn előforduló kémiai anyagok kockázataival. És hogy mi marad számunkra? Nos, főként a témával kapcsolatos tudatosság erősítése, valamint az egészséges és kiegyensúlyozott életmódra való áttérés. Ha e két feladatot magunkra vállaljuk, máris sokat tettünk azért, hogy egyszer majd ténylegesen átvehessük az irányítást testünk sorsa felett.