Így reagált a forint a történelmi kamatemelésre

Igényesférfi.hu Igényesférfi.hu | 2022.08.31 | Gazdaság | Olvasási idő: 4 perc
Így reagált a forint a történelmi kamatemelésre

Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé – áll a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a keddi kamatemelést indokló, az MNB honlapján publikált közleményében.

A monetáris tanács kedden az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntött, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelte. A közleményben rögzítették, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelését tartják indokoltnak.

A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.

A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek. A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét. Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

A gazdasági helyzetet értékelve megállapították: az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban, amit a romló bizalmi indikátorok is alátámasztanak. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve az európai aszályhelyzet tovább növeli a külső inflációs hatásokat a következő hónapokban, ugyanakkor a visszaeső gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól várhatóan a nyersanyag- és energiaárakkal együtt a globális infláció is mérséklődik – áll a közleményben, amelyben kifejtik, a magyarországi GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

Az MNB szerint az őszi hónapokban a globális inflációs közeg alakulásához hasonlóan az infláció további növekedése várható

A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. Ugyanakkor a globális recessziós félelmek erősödése és az abból fakadó nyersanyagár-csökkenés várhatóan az év végétől mérsékli a külső inflációs hatásokat.

Kis mértékben erősödött a forint árfolyama a kamatemelést követően

A forint árfolyama kis mértékben erősödött a jegybank piaci várakozásokkal egybeeső keddi kamatemelését követően.
A kamatdöntés előtt 406,9 forint körül ingadozott az euró, 406,2 forint körül a dollár és 418,3 forint körül a svájci frank jegyzése.
A kamatdöntés után negyed órával mindhárom devizával szemben kis mértékben erősödött a forint: az eurót 406,4, a dollárt 405,2, a svájci frankot 417,4 forinton jegyezték.
(MTI)

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!